Elkezdődött a Csíkszeredai Régizene Fesztivál

Csütörtökön nyitotta megkapuit a Hargita Megyei Kulturális Központ által szervezett 34. Csíkszeredai Régizene Fesztivál, Csíkszereda egyik legnagyobb múltra visszatekintő rendezvénye.

Az ünnepélyes megnyitón Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója elmondta, Csíkszereda az a város, amely úgy összenőtt a Régizene Fesztivállal, annyira fontos, minden évben visszatérő esemény, hogy ma már meghatározza helyi identitást.

Az idei fesztivál számos újdonságot tartogat, ezek közül a legfontosabb, hogy a francia barokk zene kapja a főszerepet, ugyanakkor a Régizene Nyári Egyetem diákjainak minden koncert előtt 10-15 perceben lehetősége nyílik néhány művet előadni.

A másik újdonság gasztronómiai színezetű, három csíkszeredai étteremben ugyanis a reneszánsz korban feljegyzett receptek alapján készült ételeket is felszolgálnak, ugyanakkor július 12-én, szombaton délelőtt 11 órától a gyerekek is belekóstolhatnak az évszázadokkal ezelőtti hangulatba, számukra a Mikó-vár udvarán játszóházat rendeznek be, reneszánsz táncokat, címerfestészetet tanulhatnak, korabeli páncélokkal és fegyverekkel ismerkedhetnek, valamint meghallgathatják a TIBIA Kamarazene Együttest.

Flamand, francia, magyar zene

Az ünnepélyes megnyitó méltó folytatása volt az első nap három koncertje, amelyeket elismert zenészek tartottak. Elsőként Mandel Róbert tekerőlantművész és meghívottjai, Andrejszki Judit (csembaló, ének), Kállay Gábor (furulyák, rebek, ének) és Szabó Zsolt (viola da gamba) főleg 16. és 17. századi flamand, francia és magyar műveket adtak elő.

A est második fellépője a csíki, valamint sepsiszentgyörgyi zenészekből álló Codex együttes volt, műsorukat a 18-19. századi magyar kéziratok vokális és hangszeres zenéjéből állították össze, ezek nagy része fellelhető a Sepsiszentgyörgyi kottás kéziratban. A dalok többsége az elmúlásról, valamint a túlvilágról szólt.

A Régizene Fesztiválnak tavaly óta jellegzetes és kihagyhatatlan mozzanata az esti csendes koncert. Az első nap bensőséges hangulatú koncertjét Szabó István budapesti lantművész adta –igazodva a fesztivál vezérfonalához –, főleg 16. századi francia műveket válogatott be előadásába. A lantfantáziák a francia kórusművek melódiáit idézik, amelyek később a magyar reneszánsz énekköltészet egyes dallamaiban is megjelentek. Szabó István műsorában ezen kapcsolatokat idézendő, váltakozva egy-egy francia és magyar művet adott elő.

 

Kimaradt?