A zsidóság hozzájárulása Románia fejlődéséhez címmel szervezett szemináriumot a parlamentben a bukaresti zsidó hitközség kedden. A meghívottak között szerepelt Aurel Vainer, a hitközség elnöke, Ion Iliescu volt államelnök, Daniel Barbu művelődésügyi és kulturális miniszter, Cristian David, a határon túli románokért felelős tárca nélküli miniszter, Ionel Haiduc, a Román Tudományos Akadémia elnöke, Mihnea Costoiu felsőoktatásért és kutatásért felelős tárca nélküli miniszter, az RMDSZ képviseletében pedig Borbély László, a szövetség politikai alelnöke.

Borbély főként az Erdélyben élő magyar ajkú zsidó közösségről beszélt. Elmondta: a közösség tagjai történelem során sokat tettek annak érdekében, hogy Erdély és Románia fejlődjön, és hosszú azoknak a személyeknek a névsora, akikre a tudomány, a kultúra, vagy a politikai élet terén büszkék lehetünk.

A politikai alelnök külön kitért a 19.század végére és a 20.század elejére, amikor két emancipációs törvény alapján, 1867-ben, illetve 1895-ben az Osztrák-Magyar Monarchia idejében a zsidó közösség több jogot kapott, kiemelve azt, hogy milyen fontos szerepet játszottak a magyar zsidók Erdély szellemi életében. Borbély  több olyan tudóst, művészt is megnevezett, akik meghatározó szerepet töltöttek be, és gazdagították Erdély kultúráját.

„A két világháború között a zsidóság új helyzetbe kerül és megpróbál integrálódni, megtalálni a helyét Erdélyben. A második világháború utáni első években komoly tisztségekhez jutnak különböző intézmények szintjén, és ezáltal hozzájárulnak az új társadalom építéséhez is. Voltak, akik maradtak, és itthon kezdtek új életet, de sok magyar zsidó család választotta a kivándorlást, főleg az 50-es évek közepén” - fogalmazott a szemináriumon Borbély László.

Hangsúlyozta: az erdélyi zsidó közösségnek meghatározó szerepe volt az erdélyi magyar kultúra kialakulásában, és Románia számára is egy olyan többletértéket jelentenek, aminek mindannyiunk számára irányadónak kell lennie.