A Kolozsvár 2020 – Európa Kulturális Fővárosa Egyesület felkérésére a kincses város lakosságának kultúrafogyasztási szokásait, érdeklődési köreit mérte fel az IRES közvéleménykutató cég. Az 1098 felnőtt, kolozsvári lakhellyel rendelkező alanytól begyűjtött adatokat Vasile Dâncu, az IRES elnöke ismertette a hétfőn a megyeházán.

A 2013 májusában végzett felmérés szerint a megkérdezettek 21 százaléka a román Nemzeti Színházat tartják Kolozsvár kulturális szimbólumának, rögtön a második helyen a Mátyás szoborcsoport áll, 8 százalékkal, a Szent Mihály templom 5 százalékkal, míg az Avram Iancu szobrot csak a kolozsváriak 4 százaléka tartja a város jelképének. „Számomra is a Mátyás-szobor jelenti elsősorban Kolozsvár szimbólumát” – árulta el a volt miniszter az újságírók faggatására.

„Nehéz a kultúrafogyasztási szokásokat mérni, mert az emberek szeretnek szépíteni a valóságon. Nem feltétlenül azt mondják el, hányszor voltak mondjuk színházban, hanem hogy hányszor szerettek volna menni. De ez is egyfajta mutató számunkra: mekkora arányban tartják jónak a kulturális eseményeken való részvételt, hányan vágynak rá” – mondta a szociológus.

Kolozsváron hallgatnak a legtöbben rádiót, itt nézik a legtöbb filmet és szintén ebben a városban használja a lakosság legnagyobb arányban az internetet – mondta Dâncu. Viszont 41 százaléka a lakosságnak nem olvas soha semmilyen könyvet, és 74 százaléka nem volt könyvtárban az utóbbi egy évben. „A válaszokat elemezve az sokkolt a legjobban, mennyire elterjedt az internethasználat a városban. Még az idősek közül is sokan interneteznek. Viszont ami kellemetlen meglepetés volt, az a könyvtárak kihasználatlansága. A könyvek az emberek polcain lassan dísztárgyakká válnak” – vélekedett az erdélyi politikus-szociológus.

Az összesített felmérési eredmények megtekinthetők itt, néhány kiugróan furcsa vagy váratlan adat: a kolozsváriak 21 százaléka népzenét, 17 százaléka román könnyűzenét hallgat, de jó helyen áll a szimfonikus zene vagy opera is, 13 százalékkal. Viszont dzsezzt, bluest, vagy akár rapet is csak 1-1 százalék hallgat, folkzenét pedig még ennél is kevesebben.

Arra a kérdésre, hogy „Összesen milyen gyakran vesz részt bármilyen, a városában szervezett kulturális eseményen?”a megkérdezettek 15%-a válaszolta azt, hogy „soha”.

Közel egyharmaduk (29%) időhiányra hivatkozva nem fogyaszt kultúrát, 10% pedig azért, mert nincs rá pénze.

A múzeumok is konganak a felmérés szerint: 43% soha nem járt például a Szépművészeti Múzeumban (sem), további 40% pedig csak „valamikor régen”. A Kolozsvári Állami Magyar Színházba több mint kétharmaduk (69%) soha nem tette be a lábát, érdekes módon az ugyanabban az épületben működő Kolozsvári Magyar Operában „mindössze” 63%-uk nem járt soha.

Viszont nagyon sokan (81%) hallott arról, hogy Kolozsvár Európa Kulturális Fővárosa akar lenni 2020-ban vagy az után, 91 százalék pedig úgy gondolja, hogy meg is érdemli ezt a címet a kincses város. „Ez különben természetes, és az identitástudat erősítésével magyarázható. A szebeniek mind a 2007-es Kulturális Főváros címet említik, ha a városukról van szó. Ez egy olyan cím, ami a lakóit is kiemeli, mássá teszi, többletet nyújt számukra más települések polgáraival szemben” – vélekedett Vasile Dâncu.