„A legnagyobb élő magyar költő távozott” – pályatársai, tisztelői búcsúztak Szőcs Gézától

Az irodalmi élet szereplői és politikusok, pályatársai és tisztelői emlékeztek a csütörtökön este 67 évesen elhunyt Szőcs Gézára.

Orbán János Dénes: „a legnagyobb élő magyar költő távozott”

Szőcs Géza önmagában kulturális intézmény volt, halálával a legnagyobb élő magyar költő távozott közülünk – mondta Orbán János Dénes költő, prózaíró, irodalomszervező pénteken az MTI-nek a csütörtökön elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas költőre, íróra, újságíróra, politikusra emlékezve.

„Félreismerhetetlen stílusa, merész képzettársításai, játékossága és érzelmessége lenyűgöző volt. Vaskos könyvet lehetne írni arról is, hogy mennyi emberen segített. Az 1990-es évek káoszában számos művészt és diákot a szó szoros értelmében a hajléktalanságtól mentett meg. Minket, fiatal erdélyi írókat fölkarolt, és olyan lehetőségeket biztosított számunkra, hogy azt hittük, álmodunk” – hangsúlyozta Orbán János Dénes az MTI-nek.

Mint kifejtette, Szőcs Géza volt az Előretolt Helyőrség irodalmi műhely szellemi atyja és mecénása, és ez a műhely mára a magyar állami íróakadémiává nőtte ki magát.

„Szőcs Géza hirtelen és váratlan halála nem csupán űrt hagy maga után, hanem egyenesen irodalomökológiai katasztrófa” – fogalmazott végül Orbán János Dénes.

Demeter Szilárd: a versek túlélik az embert

Demeter Szilárd költő, író az általa vezetett Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Facebook-oldalán emlékezett Szőcs Gézára. A posztban felidézte a Babits Mihály tervezett emlékmúzeumába szánt hagyaték sorsát, amely Budapest 1945-ös ostroma során megsemmisült, csupán egy sérült írógép maradt belőle. „Hát ez most a szimbólumértékű tárgyam, összegörbült billentyűkarokkal nem lehet verset írni. De lehetett, a versek túlélték az eszközt, leváltak a halott szerzőről is, ez az egyetlen triviális tapasztalati bölcsesség, ami erőt ad. Háború nincs, pszichózis van, küzdünk egy láthatatlanságig parányi vírus ellen. Naponta igazolja vissza, hogy az ember anyag. De több ennél, többek vagyunk, ez a dolgunk, megmutatni a többletet” – fogalmazott a PIM főigazgatója.

Demeter Szilárd bejelentette: kezdeményezi, hogy Szőcs Gézát rendkívüli eljárásban válasszák meg Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) posztumusz tagjává.

Kukorelly Endre: „az egyik legokosabb ember volt, akivel valaha is találkoztam”

Kukorelly Endre író, költő, volt politikus, aki korábban az Irodalmi Jelen szerkesztőségében kollegája volt Szőcs Gézank, az Indexnek nyilatkozva azt mondta, nem voltak közeli barátok, mást gondoltak politikai kérdésekben, de mindig tisztelték egymás munkáját. „Amikor elment a politikába, eltávolodtunk egymástól, amit nagyon sajnáltam, különösen azt, hogy ez az irodalom rovására megy. Drukkoltam, hogy térjen vissza minél hamarabb” – mondta Kukorelly, aki hozzátette, LMP-s országgyűlési képviselőként interpellált a parlamentben, amikor Szőcs Géza „belenyúlt a József Attila-díjasok listájába”.

Szkárosi Endre: „majdnem mindenben egyetértettünk az irodalomban”

Szkárosi Endre költő, a Szépírók Társaságának elnöke az Indexnek úgy fogalmazott, hogy Szőcs Géza halálával mintha a testvérét veszítette volna el a költészetben. „Majdnem mindenben egyetértettünk az irodalomban, és szinte semmiben, ami azon kívül esik, főleg ami a cselekvést illeti. Majdnem mindenben veszekedhettünk volna, ha bármelyikőnk képes lenne/lett volna a veszekedésre. Bennem fájt minden, ami nem tetszett abban, amit csinált. Fordítva nem tudom, hogyan is állhat/ott. És reflektált zsigeri jóérzés töltött el, ha jót írt vagy mondott. Vagy tett. Mert arra is képes maradt” – mondta.

Toró T. Tibor: „megtisztelő volt vele együtt gondolkodni a politikáról”

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) Országos Bizottságának tagja, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke az MTI-nek elmondta, hogy Szőcs Géza „hatalmas személyisége” volt az erdélyi magyar kultúrának és a közéletnek, akivel az 1990-es években találkoztak, amikor a költő politikai szerepet vállalt.     

Felidézte, hogy ellentmondásos volt Erdélyben a fogadtatása, amikor visszatért az emigrációból, de a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) és a Reform Tömörülés végig kiállt mellette, sajnálták, amikor többet nem vállalt politikai szerepet. „Megtisztelő volt vele együtt gondolkodni a politikáról” – mondta Toró, majd hozzátette, hogy miután ismét elment Erdélyből végig követte az ottani eseményeket, tartották a kapcsolatot. Felidézte, hogy az első kisebbségi törvénytervezet fűződik az ő nevéhez, és szerepe volt az autonómia program kimondásában és támogatásában.

Toró szerint költőként Szőcs Géza új kifejezési módot talált ki, „amivel mindig lenyűgözött”. „Hatalmas veszteség az ő halála, sok terv maradt befejezetlenül, egyike a legnagyobbaknak hagyott itt minket, de megmarad az életműve és a példája” – mondta Toró T. Tibor.

Kelemen Hunor: „mindenhol mély nyomot hagyott maga mögött”

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke egy közösségi oldalon tett bejegyzésben emlékeztetett arra, hogy Szőcs Géza 1990. december 1-jén felszólalt a Gyulafehérváron szervezett ünnepségen, ahol Erdély és a Román Királyság egyesülésének évfordulóját ünnepelték.

Akkor Szőcs Géza beszédét meglehetősen ellenségesen fogadta a román hallgatóság. Kelemen Hunor szerint ennek ellenére Szőcs Géza felszólalt ezen a román nemzeti ünnepen, mert „hitt abban, hogy talán egy olyan időszak következik, amikor a sérelmeket magunk mögött tudhatjuk, románok és magyarok pedig egyenértékű felekként építenek egy szabadabb demokratikus világot”. Kelemen Hunor emlékeztetett, hogy Szőcs Géza költő volt, a legjobbak közül való. „Úgy élt és úgy alkotott, hogy mindenhol mély nyomot hagyott maga mögött. Felismerhető, éles rajzú nyomokat” – írta az RMDSZ elnöke.

 

Hegedüs Csilla: „meg mert szólalni, nemcsak suttogott”

Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szintén egy közösségi oldalon tett bejegyzésében egy személyes élményét elevenítette fel az elhunyttal kapcsolatban. Iskolás volt, amikor megtudta, hogy a költő Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor ellen emelt szót az Ellenpontok szamizdat folyóiratban. Rámutatott: felfogták kamaszokként, hogy valaki meg mert szólalni, nemcsak suttogott. Hozzátette: az akkor felcsillanó szemek és a belső öröm emléke örökre vele marad, ahogyan Szőcs Géza jónéhány verse és írása is.

Izsák Balázs: „előfutára volt az autonómiatörekvésnek”

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke azt írta a közösségi oldalán, hogy Szőcs Géza akkor lett a nemzedéke bálványa, példaképe, amikor üldözte a hírhedt kommunista titkosszolgálat, a Securitate, amikor megkínozták hűséges kiállásáért. Emlékeztetett, hogy az Ellenpontok szerkesztőinek a madridi utókonferenciához eljuttatott Memoranduma célként fogalmazta meg, hogy nyerjen Székelyföld valódi és egész területére kiterjedő autonómiát. „Szőcs Géza akkor volt előfutára az autonómiatörekvésnek, amikor a Ceaușescu diktatúrával is szembe kellett fordulni. Az egész székelység vesztesége Szőcs Géza halála” – zárta gondolatát az SZNT elnöke.

Orbán Viktor idézettel búcsúzott

Orbán Viktor magyar miniszterelnök Szőcs Géza és Selmeczi György Milleniumi óda című zeneművének szövegéből vett idézettel búcsúzott Facebook-oldalán: „Minden élet kő egy épületben. Minden élet hang egy tenger által mormolt dalban, sorsokból szőtt óriási szőnyeg, Isten-szőtte óriási dallam.” „Isten Veled, Géza!” – tette hozzá.

Kapcsolódók

Kimaradt?