A trianoni döntés után határon túlra került és elpusztított magyar emlékműveket, szobrokat, műalkotásokat mutat be keddtől a budapesti Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) blogjának legújabb sorozata.

A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében, az első világháborút követően viszont a megszállt területeken módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, illetve kegyeletsértő átértelmezése, aminek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatául – többek között Stróbl Alajos, Zala György és Fadrusz János munkái, olvasható a könyvtár közleményében.

A közlemény a dualizmus korának közgondolkodására és képzőművészetére jellemző érdekes kettősségre hívja fel a figyelmet: Fadruszhoz például szinte egy időben érkezett a felkérés Mária Terézia királynő és a Bécset leigázó Mátyás király megmintázására. A monarchia polgárai lojálisak voltak ahhoz az uralkodóhoz, akit a Szent Koronával magyar királlyá koronáztak, ugyanakkor szívükben ott élt Kossuth, a meg nem alkuvó, akinek halála után a települések egymással versengve, képzőművészeti alkotásokkal rótták le kegyeletüket.

A trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából ezeket a – többek között erdélyi –emlékműveket mutatja be hetente két alkalommal, május 5-től kedden és csütörtökön, az Országos Széchényi Könyvtár blogoldalán Elbe István információszolgáltatási igazgató.