Legényes zokniban - így ünneplik járvány idején a tánc világnapját
2020 tavaszán a koronavírus-járvány miatt elmarad a közös mozgás a nemzetközi táncnapon, több társulat, szervezet biztosította viszont arról a világot, hogy a táncot otthon sem hagyják abba.
Április 29-ét nevezte ki a tánc világnapjának az UNESCO-hoz tartozó Nemzetközi Táncbizottság. Azért épp ezt a napot, mert ez Jean-Georges Noverre születésének évfordulója, a francia táncos és balettmester pedig arról híres, hogy történetet, dramaturgiát vitt a táncba, megalapozva a 19. század narratív balettjeit, úgy gondolta, hogy a tánc nem csak a látványról, hanem a szereplők közötti viszonyról szól, ezt kell kifejeznie a mozdulatnak.
A társadalmi távolságtartás miatt éppen a mozdulat viszonyt kifejező ereje szorul háttérbe. De a tánccal ki lehet fejezni a magányt is, ezt teszi például a sepsiszentgyörgyi M Studio táncosa a társulat Facebook-oldalán megosztott egyik videóban:
A Nagyvárad Táncegyüttes tagjai virtuálisan próbálták meg áthidalni az egymás közötti távolságot, és „lánctáncot” raktak össze: a társulat tagjai egymás mozdulatait folytatták az otthonukban rögzített, majd összevágott videókon.
A Háromszék Táncegyüttes két tagja, Ádám Julcsi és Melles Endre nem mondott le a közös táncról, távol a nézőtértől, várostól, emberektől, erdőben forgattak táncos kisfilmet az Erdélyi Magyar Televízió felkérésére:
Szerencsére léteznek olyan táncok is, amelyek nagyszerűen gyakorolhatóak magányosan is, hiszen éppen az egyéni teljesítmény a lényegük. Ilyen a kalotaszegi legényes, amelyet már március végétől lelkesen táncolnak egy internetes kihívás keretében a néptáncosok a Magyar Nemzeti Táncegyüttes kezdeményezésére. Az így készült videókból is megmutatunk egyet: Kósa Gabriella, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosa volt az egyik, aki megmutatta, hogy a lányoknak is megy a legényes:
Végül mutatunk egy kezdeményezést, ami arra világít rá, hogy egy táncmozdulat hogy teremthet kapcsolatot múlt és jelen között: a Magyar Állami Népi Együttes Akkor és most sorozatában adatközlők táncainak filmfelvételeit és a táncok mai változatát láthatjuk egymás mellett.
Itt van például az 1963-as felvétel a magyarvistai Mátyás István "Mundruc" és felesége Mátyás Katalin "Tita Kati" csárdásáról:
És mellette Kiss Balázs és Farkas Fanni mai változata: