banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_nwQSwVIi_GOOGLE_728x90.gif
banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Kerek évfordulók 2020-ban - Zrínyi Miklóstól Cs. Gyimesi Éváig

A 2020-as évfordulók közül – főleg megosztó jellege miatt – biztosan kiemelkedik majd az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés száz éves évfordulója, emellett azonban számos tudósra, alkotóra is emlékezhetünk, többek között a Szigeti veszedelem szerzőjére, a leghíresebb magyar operettszerzőre, az utolsó erdélyi polihisztorra vagy az 1989 előtti rendszerellenes erdélyi értelmiség egyik kiemelkedő alakjára.

Január

300 éve született báró Daniel Polyxena, Wesselényi Miklós, a reformkori politikus és író nagymamája, a 18. század egyik legműveltebb magyar asszonya, akit előremutató módon foglalkoztatott a nők tanulása, szellemi munkához való joga.

220 éve, január 11-én született Jedlik Ányos bencés szerzetes, feltaláló, természettudós, oktató, akinek a nevéhez fűződik többek között az első villanymotor megalkotása és a dinamóelv leírása. Ő volt az, aki egyetemi katedrán a latin helyett először szólalt meg magyarul.

50 éve, január 11-én hunyt el Latabár Kálmán színművész, komikus, a Fővárosi Operettszínház társulatának tagja, számos filmvígjáték, többek között az Állami áruház emlékezetes szereplője.

80 éve, január 25-én született a háromszéki Nyújtódon Jakabos Ödön, aki 1968-ban kerékpáron bejárta Magyarországot és Csehszlovákiát, 1970-ben Nyugat Európát, majd 1972-ben elindult Indiába, végigjárva Kőrösi Csoma Sándor útvonalát.

75 éve, január 27-én halt meg Szerb Antal író, fordító, irodalomtörténész, akit egy nyilas keretlegény ölt meg, mert a kor törvényei szerint a nem számított eléggé magyarnak. Ő az 1974-ben filmre is vitt Pendragon-legenda, valamint az Utas és holdvilág című regények szerzője.

Február

100 éve, február 2-án hunyt el Szinyei Merse Pál festőművész, politikus, országgyűlési képviselő, aki a magyar festészettörténet egyik leghíresebb alkotását, a Majálist festette.90 éve, február 3-án született Csoóri Sándor író, dramaturg, a Duna Televízió megalapításának kezdeményezője, a Tízezer nap című film forgatókönyvírója.

100 éve, február 7-én született Béres József mérnök, kutató, a szervezet ellenállóképességét javító Béres Csepp feltalálója, akiről hamarosan életrajzi filmet mutatnak be A feltaláló címmel.

210 éve, február 10-én született a háromszéki Márkusfalván Barabás Miklós, biedermeier festő, az egyik legkorábbi magyar fényképész. Szegény családi háttérből küzdötte fel magát a bécsi Képzőművészeti Akadémiáig, majd Bukarestben, népszerű portréfestőként gyűjtött pénzt későbbi itáliai tanulmányútjára.

220 éve, február 13-án született Brassai Sámuel nyelvész, filozófus, természettudós, tanár, az „utolsó erdélyi polihisztor”, aki többek között zenélt is, és egyesületbe tömörítette a kolozsvári amatőr házi muzsikusokat.

Március

80 éve, március 4-én született Sepsiszentgyörgyön Plugor Sándor grafikus, festő, muzeológus, aki karcolatokat készített Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila, Illyés Gyula, Sütő András, Szilágyi Domokos műveiből ihletődve, emellett díszletet és jelmezeket tervezett a Tamási Áron Színháznak.

120 éve, március 31-én született Szabó Lőrinc költő, műfordító, akinek saját versei mellett Shakespeare-szonettek, Baudelaire és Verlaine verseinek magyar nyelvre ültetését köszönhetjük.

Április

120 éve, április 11-én született Márai Sándor író, költő, újságíró, a magyar polgárság irodalmi képviselője, aki fiatalon, majd elismert íróként ismét emigrációban élt, az Egyesült Államokban halt meg. Műveit sokáig mellőzték Magyarországon, a ’80-as években pedig ő maga utasította el a kiadásukat, így csak a ’90-es években fedezték fel újra.  

70 éve, április 14-én született Esterházy Péter, a magyar posztmodern irodalom egyik legjelentősebb alakja, akinek regényei és elbeszélései több mint húsz nyelven olvashatóak.

100 éve, április 24-én született Zenthe Ferenc színművész, aki színpadi szerepei mellett romantikus filmvígjátékokból, a Jób lázadása című Oscar-jelölt filmből, vagy a Szomszédok című teleregényből is ismert.150 éve, április 30-án született Lehár Ferenc, nemzetközi szinten is ismert operettszerző, aki elsősorban Bécsben élt és alkotott.

Május

400 éve, május 3-án született Zrínyi Miklós, aki elsősorban politikusnak és hadvezérnek tartotta magát, és csak mellékesen költőnek, mégis jelentős szereplője a magyar irodalomtörténetnek, főként a Szigeti veszedelem című barokk eposz megírása miatt.

110 éve, május 28-án hunyt el Mikszáth Kálmán író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Tót atyafiakJó palócokA beszélő köntösSzent Péter esernyője, vagy A Noszty fiú esete Tóth Marival című művek szerzője.

Június

70 éve, június 6-án hunyt el Bánffy Miklós, az egyik legnagyobb erdélyi földbirtokos család tagja, a bonchidai kastély ura, politikus, külügyminiszter, író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező.

Július

70 éve, július 5-én hunyt el Cholnoky Jenő földrajztudós, író, a geomorfológia szakértője, a Balaton egyik első tanulmányozója, aki 15 évet tanított a kolozsvári tudományegyetemen, eközben pedig az az Erdélyi Kárpát-egyesület (EKE) elnöke is volt.

125 éve, július 20-án született Moholy-Nagy László fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező, a Bauhaus iskola tanára, aki Németországban, később a nácizmus elől menekülve Amszterdamban, majd Londonban dolgozott. Sokoldalú alkotó volt, kísérleti filmeket is készített, sőt, díszleteket tervezett a szintén magyar származású Korda Sándor Eljövendő dolgok című filmjéhez.

Augusztus

330 éve, augusztusban született Zágonban Mikes Kelemen, a Törökországi levelek írója, II. Rákóczi Ferenc kamarása, aki a Márvány-tenger partján fekvő Rodostóban élt a száműzött fejedelemmel.

Szeptember

75 éve, szeptember 11-én született Cs. Gyimesi Éva irodalomtörténész, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Tanszékének volt tanszékvezetője, az 1989 előtti erdélyi ellenzék fontos tagja, aki Szem a láncban: bevezetés a szekusdossziék hermeneutikájába című könyvében kommentárokkal közölte saját megfigyelési dossziéjának eredeti szövegét.

110 éve , szeptember 22-én született Faludy György, a Villon-átköltéseiről és Pokolbéli víg napjaim című önéletrajzi írásáról híres költő, műfordító, író, aki a második világháborút emigrációban élte át, majd Magyarországra hazatérte után nem sokkal a recski kényszermunkatáborba internálták. A fogság élményeiről szóló verseit az 1980-as években Münchenben publikálták.

Október

450 éve, október 4-én született Nagyváradon Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi katolikus megújulás vezető alakja, aki több főrangú családot térített vissza a katolikus egyházhoz, emellett a barokk irodalmi nyelv jeles művelője.

30 éve, október 9-én hunyt el Ottlik Géza író, műfordító, az Iskola a határon című nagy hatású regény szerzője, többek között Charles Dickens és Ernes Hemingway „magyar hangja”, egyben magyar bajnok bridzsversenyző.

December

125 éve, december 10-én született Tanner Ilona néven Török Sophie, a tépelődő, vívódó női lélek költője, Szabó Lőrinc menyasszonya, Babits Mihály felesége.

banner_y97vR58b_970x250.png

Kapcsolódók

Kimaradt?