Washington visszaállítja az Iránnal szembeni olajszankciókat – Ismét katonai csapást mért az USA Iránra

Az Egyesült Államok visszavonja az Irán számára a kőolajra vonatkozóan adott átmeneti szankciómentességet a két ország közötti megállapodás megsértése miatt – közölték amerikai tisztségviselők kedden, írja az MTI. A nyersolaj ára rögtön 5 százalékkal emelkedett. A CENTCOM bejelentése szerint az amerikai erők kedden „sorozatban erőteljes csapásokat” mértek Iránra „válaszul az iráni támadásokra, amelyek három, a Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi hajót érintettek”. Teherán is támadásokkal válaszolt, az iráni állami televízió szerint csapást mértek az amerikai katonai bázisok 85 létesítményére Kuvaitban és Bahreinben.

A bejelentés szerint az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonok Ellenőrzéséért Felelős Irodája (OFAC) azt követően helyezi vissza Iránt a szankciós listára, hogy hétfőn és kedden támadás ért több, a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajót.

Az amerikai haditengerészet repülőgéphordozója az Arab-tengeren. | Fotó: a US Central Command Facebook-oldala

„Ahogy Donald Trump elnök és az adminisztráció többször megerősítette, az Iránnal érvényben lévő egyetértési nyilatkozat teljes mértékben teljesítményalapú, azaz Irán csak akkor húzhat belőle hasznot, amennyiben megfelelő magatartást tanúsít” – fogalmazott az illetékes a washingtoni lépést indokolva, hozzátéve, hogy „Irán cselekedetei a szorosban teljes mértékben elfogadhatatlanok az Egyesült Államok számára, és következményekkel járnak”.

Az Irán számára adott mentesség a kőolajeladásokra vonatkozó szankciók alól része volt az Egyesült Államokkal kötött egyetértési megállapodásnak, amelynek értelmében 60 napos tárgyalási szakasz kezdődött egy átfogó békemegállapodás érdekében. Az egyezség keretében mindkét fél vállalta, hogy megállít minden katonai műveletet, és Irán kötelezettséget vállalt a Hormuzi-szoros akadálytalan megnyitására, és ennek fejében kapott felmentést bizonyos olajszankciók alól és juthat hozzá bizonyos befagyasztott vagyonelemekhez.

Hétfőn és kedden egy szaúdi és egy katari tankert ért iráni találat, valamint a brit tengeri kereskedelmi szervezet egy harmadik hajó elleni támadásról is hírt adott.

Ezek után az amerikai erők kedden „sorozatban erőteljes csapásokat” mértek Iránra „válaszul az iráni támadásokra, amelyek három, a Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi hajót érintettek” – jelentette be az X platformon az Egyesült Államok Közel-keleti Központi Parancsnoksága (CENTCOM), írja az Agerpres az AFP beszámolójára hivatkozva.

„Az iráni agresszió indokolatlan és veszélyes volt, és a fegyverszünet nyílt megsértését jelentette” – tette hozzá a CENTCOM, hozzátéve, hogy Iránnal „kemény árat” kíván fizettetni. 

Néhány órával később a CENTCOM közölte, hogy a támadás befejeződött, és 80 célpontot támadtak. Az IRIB hírcsatorna jelentése szerint hat robbanás hallatszott az iráni Qeshm-szigeten, hét a déli fekvésű Sirik városában, és még néhány a jelentős déli kikötővárosban, Bandar Abbasban.

A felségvizei megsértésére hivatkozott Irán

Irán kedden hivatalosan közölte az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel, hogy a Hormuzi-szoros egyes részeit saját felségvizének tekinti, írja az MTI.

„A Hormuzi-szoros vizei részben egybeesnek az Iráni Iszlám Köztársaság felségvizével” – olvasható a dokumentumban, amely szerint a nemzetközi jog alapján egy ország szuverenitást élvez és joghatóságot gyakorol saját területéhez tartozó tengerszakasz felett.

A bejelentésből nem derül ki, hogy Teherán a Hormuzi-szoros mely részeire vonatkozóan jelentett be igényt.

Irán az amerikai csapások után azonnal figyelmeztette az Egyesült Államokat az egyetértési megállapodás „megsértése” miatt, írja az Agerpres. Az iráni külügyminisztérium közleménye szerint Teherán „határozott lépéseket fog tenni érdekei és a nemzetbiztonság védelmében”.

Néhány órával később, szerdán az Iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy csapást mért az amerikai katonai bázisok 85 létesítményére Kuvaitban és Bahreinben – jelentette az állami televízió.

Az amerikai támadásokra adott „első válaszként” az „Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) Haditengerészete és Légierője közös rakéta- és drónhadműveletet hajtott végre, amelyben 85 stratégiai fontosságú amerikai katonai létesítményt támadtak meg”, valamint lelőttek egy MQ-9-es drónt – áll az IRIB állami televíziós hálózat által sugárzott közleményben.

Bahreinben légiriadó szirénái szólaltak meg – közölte az öbölmenti állam belügyminisztériuma, további részletek közlése nélkül. A kuvaiti hadsereg szintén arról számolt be szerdán, hogy drón- és rakétatámadásokra reagál, ám az akciók eredetét nem pontosította.

Azonnal emelkedett az olaj ára

Miután az Egyesült Államok bejelentette, hogy visszavonja az iráni kőolajértékesítést engedélyező mentességet, a nyersolaj ára azonnal 5 százalékkal emelkedett, írja a News.ro a nemzetközi sajtó alapján. Az Agerpres az AFP-re hivatkozva azt írja, az amerikai WTI nyersolaj hordónkénti ára az ázsiai piacok nyitásakor 2,63%-kal emelkedett, elérve a 72,29 dollárt.
 
Az USA által kiadott engedély augusztus 21-éig tette volna lehetővé az iráni olaj kitermelését, szállítását és értékesítését.
 
A felek újabb támadásai a múlt hónapban megkötött ideiglenes megállapodást veszélyeztetik, mivel mind az Egyesült Államok, mind Irán azt állítja, hogy ezek a támadások megsértik az eredeti megállapodást.
 
 
JD Vance amerikai alelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy a magas rangú iráni tisztviselőkkel Svájcban folytatott hosszas tárgyalások „szilárd alapot teremtettek a háborút lezáró, sikeres végső megállapodáshoz”.
 
Az újabb csapások azonban tovább bonyolítják a tárgyalásokat, amelyek célja a szoros teljes újranyitása, Teherán vitatott nukleáris programjának leállítása, valamint a február 28-án kirobbant háború végleges lezárása lenne.
 
A szorosban közlekedő hajók elleni korábbi támadások szintén amerikai válaszcsapásokat vontak maguk után. Az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezete szerint az üzemanyagszállításra használt szorosban végrehajtott újabb akciók száma április vége óta nem volt ilyen magas egyetlen napon belül. Az Associated Press jelentése szerint az újabb támadások azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy teljesen megbénítják a szoros forgalmát, éppen akkor, amikor az érintett országok már a normális hajózási rend visszaállításában és a háború okozta globális gazdasági nyomás enyhítésében reménykedtek.
 
Az iráni olaj vásárlására vonatkozó amerikai szankciók már az 1979-es iráni iszlám forradalom óta érvényben voltak. Miután az USA és Izrael kirobbantotta a háborút, és a szorost lezárták, az Egyesült Államok legalább két alkalommal engedélyezte átmenetileg az iráni olaj értékesítését, hogy ezzel ösztönözze a megállapodás létrejöttét. Mindeközben az Irán és az USA közötti tárgyalások láthatóan szüneteltek az iráni legfelsőbb vallási és politikai vezető, Ali Hamenei ajatollah temetéséig, akit a háború elején öltek meg.
 
Teherán – amely többször kijelentette, hogy csak az általa jóváhagyott útvonal biztonságos a szoroson át – a gyanú szerint olyan hajókat is megtámadott, amelyek az ománi partokhoz közeli, alternatív útvonalat használták. A brit ügynökség által közölt helyszíni adatok azt mutatják, hogy mindhárom támadás Omán vagy a szomszédos Egyesült Arab Emírségek partjainál történt, ami valószínűvé teszi, hogy a hajók valóban az Omán melletti útvonalon közlekedtek.
 
16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?