Az utóbbi két évben tartott öt rendbeli választás után Bulgáriának végre stabil kormánya lehet. A megoldást a Romániából ismert rotációs kormányzásban találták meg a formálódó koalíció pártjai.

Noha a legtöbben a koalíciós tárgyalások kudarcára fogadtak, a jobbközép GERB és az ellenében létrejött liberális PP-DB pártszövetség megállapodott a kormány létrehozásáról. A miniszterelnöki tisztséget a partnerek felváltva látják el az Izraelből és Romániából már ismerős rendszer szerint.

Bejött Boriszov taktikázása

Rumen Radev bolgár elnök május 15-én Marija Gabriel innovációért felelős európai uniós biztosnak adott kormányalakítási megbízást. A 44 éves politikust a bolgár politikát több mint egy évtizede uraló, korrupcióval vádolt Bojko Boriszov strómanjaként tartják számon, azonban dinamikus brüsszeli munkájával nehezen kikezdhető imázst épített fel magának. Az uniós körökben jól értesült Politico is olyasmiket tudott csak előásni vele kapcsolatban, hogy „pártkatona”, és időnként elküldte az irodai beosztottjait szivarért (szó szerint). Éppen erre alapozott a legutóbbi parlamenti választást megnyerő Polgárok az Európai Bulgáriáért (GERB) elnöke, amikor Gabrielt jelölte miniszterelnöknek. A GERB ellenében, protestpártokból létrejött választási szövetség (PP-DB) előbb kizárta ugyan, hogy Boriszov pártjának bármely jelöltjét támogassa, de ezen túl nem igazán tudták volna megindokolni, miért nem állnak be egy fiatal, dinamikus politikus mögé, aki ráadásul Bulgária első női miniszterelnöke lehetne.

Protestkoalícióból partner szövetség

A Folytatjuk a Változást! (PP) pártot két Harvardon tanult közgazdász, Kiril Petkov (volt miniszterelnök) és Aszan Vaszilev alapította 2021 szeptemberében. Petkov 2021 decemberétől tavaly augusztusig tudott hatalmon maradni, azóta ügyvivő kormányok vezetik Bulgáriát.

Az áprilisi – két éven belül az ötödik egymást követő – választáson a PP a jobbközép Demokratikus Bulgáriával (DB) alkotott szövetséget, ezúttal is kimondottan a bolgár politikát 2009 óta domináló, korrupcióval vádolt, konzervatív Bojko Boriszov ellenében. A választást végül a GERB és a vele együtt induló Demokratikus Erők Szövetsége (SZDSZ) nyerte a voksok 26,5 százalékával, a második helyen a PP-DB koalíció végzett 24,9 százalékkal.

A két pártszövetség 69, illetve 64 mandátummal rendelkezik, így viszonylag kényelmes többséget alkot a 240 fős szófiai törvényhozásban. A koalíciós megállapodás 18 hónapra szól. Kezdetben a kormányfői tisztséget a PP-t képviselő Nikolaj Denkov, a szófiai egyetem fizikaprofesszora, Petkov kormányának volt oktatási minisztere látja el. A múlt héten lemondott innovációs biztos kormányfő-helyettes lesz. Ha minden jól megy, kilenc hónap múlva a szerepeket felcserélik – ebben az esetben Marija Gabriel válik Bulgária első női miniszterelnökévé.

A megállapodást bejelentő Boriszov bizakodónak tűnt, hiszen mint mondta, nincs olyan fajsúlyos kérdés, amelyben a két politikai szövetség között nézeteltérés lenne. Hangsúlyozta: ez az egyetlen esély arra, hogy véget érjen a két éve tartó politikai válság, és végre stabil kormánya legyen az országnak. Ugyanakkor utalt arra, hogy a GERB soraiban is akadnak, akik árulásként , a párt „feloszlatásaként” értékelik a koalíciót. Úgy vélte azonban, hogy a tét Bulgária geopolitikai orientációja, mert Bulgária „euroatlanti partnerei egy rendes kormányt” akarnak. „Lehet, hogy eltűnünk, de van-e értelme a GERB-nek, ha ezt a pártot nem támogatja Európa, az USA, a világ teljes demokratikus közössége? Szerintem nincs” – bizonygatta Boriszov. Megfigyelők hangsúlyozzák, hogy a rendszerszintű korrupció meghonosításával vádolt politikus nyugatbarát irányultsága soha nem kérdőjeleződött meg. Az utóbbi időszakban ugyanakkor megerősödtek az oroszbarát, szélsőjobboldali erők déli szomszédunknál, és egyes megfigyelők szerint éppen ez erőszakolta rá a kompromisszumot a kibékíthetetlennek tűnő ellenfelekre a két éve gyakorlatilag kormányozhatatlan Bulgáriában.

A kormányzás és a koalíció sikere elsősorban azon múlik, hogy sikerül-e végigvinni a tervezett alkotmányos és igazságügyi reformot. A „Boriszov-kormányokat” ugyanis korábban rengeteg bírálat érte amiatt, hogy az általuk 2019-ben hétéves mandátumra kinevezett főügyész, Ivan Gasev elfekteti a szervezett bűnözés elleni eljárásokat. Miniszterelnöki jelölését követően Marija Gabrielnek az első dolga volt lemondásra szólítani fel Gesevet – a múlttal való szakítás jeleként és az akkor még csak potenciális koalíciós partnerek megnyerése érdekében. A főügyész múlt héten állítólag megírta a lemondását, majd egy sajtótájékoztatón látványosan összetépte azt. Gesev korrupciós leleplezéseket ígért Boriszov ellen, akiről azt sugallta, hogy nemrégiben megpróbálta eltenni láb alól.