Három héttel moszkvai látogatása után, a Fehér Házban fogadták Szíria elnökét – először az ország 1946-os függetlenné válása óta. A látogatás történelmi jelentőségét fokozza, hogy napokkal korábban Ahmed es-Saraa még szerepelt az amerikai hatóságok legkeresettebb terroristákat felsorakoztató listáján.

Szíria csatlakozik az Iszlám Állam elleni globális koalícióhoz – közölte egy amerikai tisztviselő órákkal azután, hogy Donald Trump elnök hétfőn fogadta a Fehér Házban szír kollégáját, Ahmed es-Saraát. A vizit a szokástól eltérően nem volt sajtónyilvános, később viszont a két delegáció megosztotta a legfontosabb részleteket, amelyek rávilágítanak a felek indítékaira. Miközben a csak másfél évtizedes polgárháború sújtotta Szíria elnökének elsősorban gazdasági céljai voltak a látogatással, vendéglátója a közel-keleti béketervéhez keresi az új damaszkuszi vezetés közreműködését.

Közösségi oldalán Trump azt írta: Szíria „jelentős része” a tágabb Közel-Keletet érintő béketervnek. „Egy stabil és sikeres Szíria rendkívül fontos valamennyi ország számára a régióban” – fogalmazott az amerikai elnök a Truth Social-ön, majd újságíróknak nyilatkozva meggyőződését fejezte ki, hogy Saraa „tényleg meg tudja csinálni”. A politikus dzsihadista múltjára utalva azt mondta: „mindannyiunknak volt kemény múltja”, de enélkül szerinte a szír elnöknek „őszintén szólva” esélye sem lenne.

Saraa tájékoztatási minisztere megerősítette Szíria csatlakozását az Iszlám Állam elleni koalícióhoz, de az X-en közzétett bejegyzésében hangsúlyozta, hogy a megállapodás pusztán politikai, és „nem tartalmaz katonai komponenst”. Előzőleg a Reuters és az AFP is arról írt diplomáciai forrásokra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok katonai bázis létrehozását tervezi Damaszkusz közelében, hogy koordinálja a humanitárius segélyeket és felügyelje a Szíria és Izrael közötti fejleményeket. A washingtoni vizit alkalmával azt sem erősítették meg, hogy Szíria valamiféle megnemtámadási szerződést kötne Izraellel.

A Saraa lázadói által elűzött Bassár el-Aszad idején Szíria fontos része volt az ősellenség Irán által létrehozott „ellenállás tengelyének”, de a két ország viszonya a diktatúra bukása óta sem enyhült számottevően. Nemcsak az 1967-es hatnapos háborúban megszállt Golán-fennsík visszaadása nem merült fel, de Aszad bukása után Izrael újabb ütközőzónát alakított ki Szíria déli részében. Mellesleg Tel-Aviv bátorítja a térségben élő drúz kisebbség elszakadási törekvéseit, miközben rendszeresen támad más szíriai célpontokat.

Saraa washingtoni látogatásának fő célja az Aszad-rezsim emberjogsértései miatt bevezetett drákói szankciók eltörlése volt. Ezt nem sikerült elérnie, viszont azt igen, hogy az amerikai pénzügyminisztérium 180 nappal meghosszabbítsa az úgynevezett Cézár-törvény végrehajtását. Az indoklás szerint az intézkedés célja, hogy lehetőséget adjon Szíria számára az újjáépítésre, miközben a „káros szereplők” felelősségre vonását biztosítja. Az utóbbi cél érdekében továbbra is érvényben vannak „a legrosszabbak közül is a legrosszabbak” elleni szankciók, azaz az Oroszországba menekült Aszaddal és környezetével szembeni büntetőintézkedések. (Amúgy a szankciók végleges megszüntetéséről az amerikai kongresszus rendelkezhet.)

A lépések főleg annak fényében tűnnek rendkívülinek, hogy Ahmed es-Saraa szíriai elnök múlt héten még szerepelt az USA által körözött terroristák feketelistáján. Szintén múlt héten Washington javaslatára az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszavazta a Szíria elleni ENSZ-szankciók megszüntetését.

„Ezek az intézkedések az Aszad-rezsim több mint 50 éves elnyomása után elért előrehaladás elismeréseként születtek” – mondta Tommy Pigott, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője. Hozzátette, hogy Saraa kormánya eleget tesz az Egyesült Államok kéréseinek, beleértve a Szíriában eltűnt amerikaiak megtalálását és a megmaradt vegyi fegyverek felszámolását.

A Saraa által vezetett Szíriai Felszabadítási Bizottság (Hajat Tahrír al-Sham) tavaly év végén – Törökország és az Öböl-menti arab államok támogatásával – villámgyorsan elfoglalta a közel hat évtizede uralkodó Aszad-rezsim utolsó fellegvárait. A radikális iszlamista csoport an-Núszra Front néven alakult a szíriai polgárháború 2011-es kirobbanása után. Alapítója és vezetője, akkoriban még Abu Mohamed al-Dzsúláni néven az iraki iszlamista felkelők egyik műveleti vezetője volt. Saraa fiatal éveiről nem sokat tudni. 2003-ban, az Egyesült Államok inváziója után csatlakozott az al-Kaida köré épülő iraki ellenálláshoz. A 2011-es Aszad-ellenes megmozdulások kitörése után Abu Bakr al-Bagdadi, az iraki al-Kaida vezetője – aki 2014-ben kikiáltotta az Iszlám Állam (ISIS) kalifátusát – Szíriába küldte, hogy tapasztalatára és kiváló helyismeretére alapozva szervezze meg az al-Kaida helyi leányvállalatát.

Az Aszad-rezsim bukása után Saraa az ország újraegyesítését ígérte, illetve védelmet a szélsőséges és dzsihadista csoportok üldöztetésének korábban kitett vallási és etnikai kisebbségeknek. A kezdetben simának ígérkező átmenet a vártnál döcögősebbre sikeredett. Márciusban az ország északi részén a helyi alavita közösséget érték atrocitások, júliusban újabb összecsapások törtek ki az ország drúzok lakta déli részén. Az erőszakos cselekményekben mintegy 2500-an vesztették életüket. Mégis sok elemző úgy látja, az egykori dzsihadistából lett elnök vezetése alatt Szíria elkerülte a legrosszabb forgatókönyvet: hogy az Aszad-diktatúra összeomlása egy radikális iszlamista rezsim kialakulásához vezessen.

Kapcsolódó

A vártnál döcögősebb a kezdetben simának ígérkező átmenet Szíriában

Egész családokat, köztük nőket és gyerekeket gyilkoltak meg a múlt hét második felében Szíria nyugati, tengerparti régióiban a decemberben elűzött Bassár el-Aszad volt elnökhöz hű alavita felkelők és a szunnita kormányerők közötti felekezeti villongások nyomán.

Szíria Bassár el-Aszad megtorlás felkelők szunnita

Saraa látványosan eltávolodott Szíria korábbi szoros szövetségeseitől, Irántól és Oroszországtól, bár utóbbival nem égetett fel minden hidat, annak ellenére sem, hogy Vlagyimir Putyin rendszere továbbra is menedéket nyújt a 2024 decemberében elűzött Bassár el-Aszadnak. Október közepén tett moszkvai látogatásán Saraa biztosította az orosz elnököt, hogy kormánya tiszteletben tartja Damaszkusz és Moszkva korábbi megállapodásait. Vagyis csalódniuk kellett azoknak, akik arra számítottak, hogy a Moszkva által katonai eszközökkel is támogatott diktatúra bukása mintegy automatikusan maga után vonja a Szíriában működő két orosz katonai bázis felszámolását.