A szélsőséges és dzsihadista csoportok üldöztetésének korábban kitett vallási és etnikai kisebbségek ismét rettegnek, miután a múlt heti felekezeti összecsapásokban több mint ezren vesztették életüket, nagyrészt civilek. Felvetődik a kérdés: hajlandó-e és képes-e megfékezni az új rezsim a fegyveres csoportokat, amelyek égnek a vágytól, hogy „rendezzék a számláikat” a decemberben megbukott rendszer embereivel?

Senki sem áll a törvény felett – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján az alavita kisebbség körében végzett múlt heti tömegmészárlás kivizsgálásával megbízott tényfeltáró bizottság szóvivője. Jasszer Farhan nem rejtette véka alá, hogy a testület elsődleges célja bizonyítani a nemzetközi közvélemény előtt az ideiglenes damaszkuszi kormány szavahihetőségét.

A bizottság elkészíti a meghallgatandó tanúk és a potenciális elkövetők listáját, és az igazságszolgáltatás elé utal minden olyan gyanúsítottat, aki ellen elegendő bizonyítékkal rendelkezik – tette hozzá Farhan.

Az ENSZ emberi jogi hivatala szerint egész családokat, köztük nőket és gyerekeket gyilkoltak meg a múlt hét második felében Szíria nyugati, tengerparti régióiban a decemberben elűzött Bassár el-Aszad volt elnökhöz hű alavita felkelők és a szunnita kormányerők közötti felekezeti villongások nyomán.

Az erőszak csütörtökön kezdett elharapózni, amikor – a hatóságok szerint – az elűzött Aszad-rezsimhez hű harcosok rátámadtak a part menti térségben lévő kormányerőkre. Ahmed al-Shara ideiglenes szíriai elnök hétfőn a Reutersnek adott interjúban azt mondta, hogy még nem tudja megmondani, részt vettek-e a mészárlásban a korábbi lázadó frakciókat egy struktúrában tömörítő védelmi minisztérium egységei. Azonban az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (SOHR) – amely a 2011-ben indult polgárháború alatt az Aszad-rezsim jogsértéseit is dokumentálta – arról számolt be, hogy a mintegy ezer áldozat között a biztonsági erők 125 katonája és Aszadhoz hű 148 egyéb fegyveres mellett aránytanul sok, 745 civil volt. Ez egyértelműen arra utal, hogy a szunnita kormányerők ártatlanokon torolták meg az őket ért támadást.

A gyilkosságok nagyrészt Tartúsz és Latakia tartományban történtek, ahol többségben vannak a Szíria egészében amúgy kisebbségben lévő alaviták. Ehhez a felekezethez tartozik a Moszkvába menekült volt államfő is. A bukott rezsimhez hű tisztek múlt héten megpróbáltak felkelést szítani a kormányerők ellen. Az erőszak gyorsan eszkalálódott, ami azzal is magyarázható, hogy a 14 évig tartó polgárháború idején az Aszad-rezsim borzalmas atrocitásokat követett el a többségi szunniták ellen.

Al-Shara – korábbi nevén Abu Mohamed al-Goláni – annak a Szíriai Felszabadítási Bizottság (HTS) nevű, szunnita iszlamista szervezetnek a vezetője, amely kulcsszerepet játszott Bassár el-Aszad diktatórikus rendszerének megdöntésében. A diktátor menekülése után, a várakozásokkal ellentétben mellőzte az iszlám vallási törvény (saría) bevezetését, és azt ígérte, hogy Szíria a területén élő valamennyi közösség hazája lesz, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Viszont az elmúlt napok eseményei alapján felvetődik a kérdés: az új rezsim hajlandó-e és képes-e megfékezni a hivatalos haderőbe még nem integrálódott fegyveres csoportokat, melyek égnek a vágytól, hogy „rendezzék a számláikat” a régi rendszer embereivel?

„Dzsihadisták voltak, és azok is maradtak, még akkor is, ha most már öltönyt hordanak” – jellemezte al-Sharát és embereit a minap Gideon Szaár izraeli külügyminiszter, aki egyúttal nehezményezte, hogy az európai országok képviselői „loholtak” Damaszkuszba kezet fogni Aszad legyőzőjével, aki a HTS-t az al-Kaidához kötődő an-Núszra Front nevű terrorszervezetből hozta létre. (Amúgy Washington is sietett felvenni a kapcsolatot az új damaszkuszi rezsimmel, például törölte a terrorista szervezetként nyilvántartott HTS vezetőjének fejére kitűzött 10 millió dolláros vérdíjat.)

Al-Shara korábban azt nyilatkozta, hogy az erőszak monopóliuma Szíriában az államé kell hogy legyen. Más szóval valamennyi fegyveres csoportnak be kell olvadnia a kormányerőkbe, vagy fel kell oszolnia. Vasárnap viszont már úgy beszélt az erőszakról, mint „várható kihívásról” a háború utáni időszakban. A bagatellizálás egyáltalán nem nyugtatta meg az alavitákat, akik tömegesen menekülnek a szomszédos Libanonba.

Szíriai jogvédők január végén már beszámoltak atrocitásokról, bár azok mérete eltörpült a mostaniak mellett. Akkor a volt rezsim 35 egykori tisztviselőjét végezték ki, illetve kínozták meg – jelentette az SOHR. A jogvédő szervezet mellesleg úgy tudja, hogy időközben letartóztatták a helyi fegyveres csoportok több tucatnyi tagját, amiért részt vettek a Homsz térségében végrehajtott „biztonsági műveletekben”.

Kapcsolódó

Aszad bukása után tömegesen térnek haza a szíriai menekültek

Az ENSZ adatai szerint már több mint 300 ezer szíriai tért vissza hazájába Aszad decemberi megbuktatása óta.

Szíria Aszad hazatelepülés

Előremutató az is, hogy az elmúlt napokban az ideiglenes kormány megállapodást kötött a Szíria északkeleti részét ellenőrző, kurd irányítású Szíriai Demokratikus Erőkkel (SDF). A már említett elvnek megfelelően az SDF minden katonai és polgári intézménye integrálódik a szíriai államba. Hasonló megállapodás született a déli Szuvajdá tartományban többséget alkotó drúzokkal. A térségben működő biztonsági csoportok a szíriai belügyminisztérium ellenőrzése alá kerülnek. A helyi lakosságból toboroznak rendőri erőket, viszont a tartomány kormányzóját és rendőrfőnökét nem feltétlenül a helybéliek közül nevezik ki.

A drúz kisebbség fontos szerepet játszik Szíria és Izrael viszonylatában. Tel-avivnak nem érdeke egy erős Szíria kialakulása. Izrael Aszad bukása után is folytatta a szíriai célpontok elleni légicsapásokat azzal a céllal, hogy a diktátor arzenálja ne kerüljön „ellenséges elemek” kezébe. A legutóbbi ilyen támadást hétfőn hajtották végre.

Emellett Izrael benyomult Szíria déli részébe, ahol ütközőzónát alakított ki, amely részben fedi a drúzok által lakott területeket. A zsidó állam több közeledési gesztust tett a drúzok irányába, és készül egy tervvel, amely lehetővé tenné számukra, hogy az 1967-es hatnapos háborúban megszállt és máig Izrael által ellenőrzött Golán-fennsíkon vállaljanak munkát, írja a Times of Israel. A hónap elején Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Israel Katz védelmi miniszter utasította az Izraeli Védelmi Erőket, hogy készüljenek fel a drúz többségű Dzsaramana város védelmére – Damaszkusz szomszédságában –, miután jelentések szerint az új szíriai kormány erői összecsaptak a helyi drúz fegyveresekkel. Al-Shara ideiglenes elnök kedden azt mondta, hogy „türelemmel és bölcsességgel” próbál válaszolni Izrael szíriai lépéseire.