Trump nem hagyja el Európát, de erőteljesebb szerepet, támogatást vár a kontinenstől az ukrajnai háborús erőfeszítésekben, a lehetséges tárgyalásokban. Ami pedig az amerikai elnök Oroszországgal kapcsolatos közeledési politikáját illeti, az nem jelent kivételt az elmúlt évtizedek washingtoni külpolitikájában. Elemzők értékelték Trump elnökségének első hónapjait.     

Donald Trump második mandátumának első hónapjait elemezve, Greg Scărlătoiu román származású amerikai politológus, a Trump-kormányzat egykori tanácsadója az Adevărulnak azt mondta: makroszinten vannak bizonyos sikerek, de akadnak olyan területek is, ahol a dolgok nem működnek megfelelően.

Az illegális bevándorlást és a határbiztonság kérdését nevezte az eddigi  sikeres politikára példaként Scărlătoiu. „A Trump-adminisztrációnak sikerült megerősítenie a határvédelmet, és ez különösen fontos volt, mivel nem is olyan régen új bizonyítékok kerültek elő a kínai bűnszervezetek és a déli határnál működő mexikói kartellek együttműködéséről. Kínai bűnözők fentanilt juttatnak Mexikóba, a mexikói kartellek pedig ezt terítik az Egyesült Államokban. Emellett történt több antiszemita terrortámadás is, például Molotov-koktélokkal és lángszóróval elkövetett támadások. Tehát a nemzetbiztonság szempontjából a határvédelem jól működik” - fogalmazott a politológus. 

Hozzátette: nem tagadható az sem, hogy a bevándorláspolitikában vannak túlkapások is. „Itt például a diákvízumok kérdésére gondolok, illetve arra, hogy megtiltották a beutazást húsz olyan országból érkezőknek, amelyeket potenciális terrorkockázatnak minősítettek” – monda Greg Scărlătoiu.

Kapcsolódó

Két héten belül kiderülhet, véget akar-e vetni a háborúnak Putyin

„Nagyon hamarosan ki fog derülni, hogy kihasznál-e bennünket, és amennyiben igen, kissé másképp fogunk reagálni" - idézte az MTI Donald Trumpot.

Donald Trump Vlagyimir Putyin Ukrajna Oroszország

Los Angelesben közben napok óta összecsapnak a rendvédelmi szervekkel a bevándorlási hatóságok ellen tüntetők. A szövetségi kormány bejelentette, hogy a tengerészgyalogság 700 katonáját is mozgósítják támogató feladatokra a korábban kivezényelt Nemzeti Gárda egységei mellett. Los Angeles rendőrsége vasárnap törvényellenesnek nyilvánította a tüntetéseket. A megmozdulások pénteken kezdődtek a szövetségi bevándorlási hatóság ellen, amely a nagyvárosban is átfogó intézkedéseket kezdett illegális bevándorlókkal szemben, és többeket kitoloncolási őrizetbe helyezett, köztük elítélt bűnözőket. A tiltakozás erőszakossá fajult, tüntetők számos helyen autókat gyújtottak fel, rendőrautókat és épületeket rongáltak meg a tiltakozók, valamint utcákat és forgalmas utakat zártak le.

Greg Scărlătoiu arról is beszélt, hogy az árak általánosságban csökkentek, és az Egyesült Államok gazdasága úgy tűnik, jól működik. „A gazdaság a fogyasztás szempontjából jól áll, az árak csökkentek. Csökkent az üzemanyag ára, valamint több termék ára is. Itt például a tojásra gondolok, mert az amerikaiak sok tojást fogyasztanak” – mondta a szakértő. Ami az inkább rossz irányba haladó politikákat illeti, a politológus a vám- és kereskedelmi politikát említette, ami szerinte „egy nagy kérdőjel” – mondja Greg Scărlătoiu. 

A Trump-adminisztráció bizonyos túlzásokba esik

„Természetesen szükség van néhány, a nemzetbiztonság szempontjából fontos iparág újjáépítésére, ez egy indokolt cél. Ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy Amerika visszatérhetne egy olyan világba, ahol minden helyben készül, a textilipartól az elektronikai eszközökig. Ezek az ellátási és gyártási láncok globálisak, globalizáltak. Emlékszem, néhány héttel ezelőtt Trump előállt azzal az ötlettel, hogy szankcionálná az Apple-t, mivel túl sok a gyártókapacitásuk Kínában. Tehát jelentős változások zajlanak, és a Trump-adminisztráció bizonyos túlzásokba esik, el is követ hibákat. Ami pedig kifejezetten problémás, hogy ezek a lépések Amerika szövetségeseit is érintik” – véli Scărlătoiu.

A külpolitikát illetően az elemző szerint Donald Trumpnak voltak sikerei, de vannak területek, ahol egyáltalán nem tudott előrelépni. „A Közel-Keleten a helyzet továbbra is nagyon bonyolult, és természetesen a Koreai-félszigeten sem történt előrelépés egyelőre. Az észak-koreai kérdés Trump első mandátumából maradt megoldatlanul. Nem adta fel ezt az ügyet, és úgy gondolom, bizonyos szintű tárgyalásokat, kapcsolatteremtést újra fog indítani, ha az észak-koreai fél is beleegyezik. Aztán ott vannak a dél-koreai kapcsolatok, amelyek szintén rendkívül bonyolultak. Az új elnök, I Dzsemjong joggal gyanúsítható azzal, hogy túl közeli viszonyt ápol Kínával, sőt Oroszországgal is” – magyarázta Scărlătoiu.

A politológus úgy látja, a  Trump-adminisztrációnak meglehetősen bonyolult kapcsolata van az Európai Unió tagállamaival, s Ukrajnával is. Biztos abban, hogy Trump nem hagyja el Európát, és továbbra is támogatni fogja a kontinens szövetségeseit. „Trump nem hagyja el Európát, ugyanakkor valószínűleg úgy véli, hogy Európának sokkal erőteljesebben kellene hozzájárulnia Ukrajna támogatásához, nagyobb szerepet vállalna az ukrajnai háborús erőfeszítésekben és a lehetséges tárgyalásokban” – mondta Greg Scărlătoiu.

Ami az Oroszországgal kapcsolatos amerikai politikát illeti, Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző úgy véli, nem jelent kivételt Trump orosz-közeledés politikája az elmúlt évtizedek washingtoni külpolitikájában. „Néhány hónappal ezelőtt a nyugati sajtó lényegében kivétel nélkül úgy keretezte Trump diplomáciai nyitását Oroszország irányába, mint a valamiféle árulást, a nyugati partnerek hátbaszúrását és egy hirtelen jött, rendkívüli változást az amerikai külpolitikában. Nem beszélve azokról a terjesztett összeesküvés elméletekről, miszerint Trump valójában a KGB ügynöke lenne, akit a nyolcvanas években szerveztek be az oroszok” - írta Facebook bejegyzésében a posztszovjet térség szakértője.

Kapcsolódó

Milyen tervei vannak Trumpnak Romániával?

Greg Scărlătoiu román származású amerikai politológus, a Trump-adminisztráció egykori tanácsadója arról beszélt, hogy Románia milyen politikára számíthat az Egyesült Államok részéről.

Egyesült Államok Donald Trump Amerika román-amerikai kapcsolatok

Szerinte valójában egyáltalán nem erről van szó, és az elmúlt több mint három évtizedben a Szovjetunió összeomlása óta az összes amerikai elnök pont ugyanazt csinálta, mint most Trump: kapcsolatot épített Moszkvával. Bendarzsevszkij Anton idézi a The Wall Street Journal vezércikkét, amelyben Seth Cropsey és Harry Halem, a Yorktown Institute elnöke, valamint vezető kutatója az idősebb Bush óta vezetik végig, hogyan próbált együttműködni az összes amerikai adminisztráció Moszkvával és mi lett ennek a vége: „all failed”, vagyis mindannyian megbuktak ebben.

„Ha Trump ugyanazt folytatja, mint elődei, akkor beleillik majd a Kreml által beazonosított sémába. Moszkva már most is erre játszik rá, és időt húz, a diplomáciai előrehaladás illúzióját keltve. Trump számára így az egyetlen járható út, ha eredményt akar, a tétek emelése lenne, hogy elég magas szinten árazza be Putyinnál a háború további folytatását. Ez ugye a Ronald Reagan-féle logika lenne a korábbi Bush-Clinton-Bush-Obama-Biden politikával szemben” - állapítja meg a WSJ szerzőivel egyetértve a budapesti Oeconomus igazgatója. 

Szakértő az Egyesült Államokba való beutazások megtiltásáról itt: