Béketárgyalások: Moszkva szerint hiba lenne gyors döntésekre számítani – A Kreml kemény feltételeket szab, Kijev visszautasítja
A Kreml kedden bejelentette, hogy az Ukrajna elleni háború lezárására irányuló megoldás megtalálására tett erőfeszítések „rendkívül összetettek”, és hiba lenne gyors döntésekre számítani – jelentette a Reuters és az AFP, írja az Agerpres. Hétfőn Isztambulban megállapodtak a hadifoglyok cseréjéről és az elhunyt katonák holttestének visszaszolgáltatásáról, azonban a béke nem körvonalazódik. Más beszámolók szerint Oroszország a hétfői béketárgyalásokon közölte Ukrajnával, hogy csak akkor hajlandó véget vetni a háborúnak, ha Kijev többek között lemond jelentős területekről, és elfogadja hadserege létszámának korlátozását. Ukrajna elutasítja a feltételeket, mondván, hogy azok egyenlőek a megadással.
„Hiba lenne azonnali döntésekre és előrelépésekre számítani” – nyilatkozta Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője. Hozzátette: „A rendezés kérdése rendkívül összetett, és számos árnyalata van”, ismét hangsúlyozva, hogy Moszkva elsősorban „a konfliktus mélyreható okainak megszüntetésére” törekszik a béke elérése érdekében.
Peszkov megerősítette, hogy tiszteletben tartják az ukrán és orosz delegációk által hétfőn Isztambulban kötött megállapodást a hadifoglyok cseréjéről és az elhunyt katonák holttestének visszaszolgáltatásáról.
Azt is elmondta, hogy Moszkva és Washington még nem egyezett meg arról, lesznek-e jövőbeli találkozók Vlagyimir Putyin orosz elnök és amerikai hivatali partnere, Donald Trump között, de hozzátette, hogy a Kreml vezetője kész magas szintű találkozókra, ha azokat megfelelően előkészítik. Peszkov valószínűtlennek nevezte, hogy Trump, Zelenszkij és Putyin a közeljövőben közös megbeszélést folytassanak.
A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt hétfőn kijelentette, hogy Donald Trump elnök „továbbra is kész” találkozni törökországi helyszínen ukrán és orosz kollégáival, Volodimir Zelenszkijjel és Vlagyimir Putyinnal. „Trump már korábban is jelezte, hogy kész részt venni, ha eljutunk eddig a pontig, de azt szeretné, hogy mindkét vezető és mindkét fél hajlandó legyen közösen tárgyalóasztalhoz ülni” – mondta újságírók előtt.
A nyilatkozat azután hangzott el, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök újra felvetette egy ilyen csúcstalálkozó lehetőségét az orosz és ukrán delegációk hétfői isztambuli találkozóját követően.
Oroszország drasztikus feltételei
A News.ro összefoglalója szerint Oroszország a hétfői béketárgyalásokon közölte Ukrajnával, hogy csak akkor hajlandó véget vetni a háborúnak, ha Kijev többek között lemond jelentős területekről, és elfogadja hadserege létszámának korlátozását – derül ki az orosz memorandumából, amelyet az Interfax hírügynökség hozott nyilvánosságra, és amelyről a Reuters számolt be.
A memorandum kimondja, hogy a háború rendezéséhez Ukrajnának nemzetközileg el kell ismernie a 2014-ben Oroszország által egyoldalúan annektált Krím-félszigetet, valamint további négy ukrán régiót (Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon), amelyeket Moszkva saját területeként követel, noha nem tartja teljes ellenőrzése alatt. Emellett Ukrajnának ki kell vonnia csapatait ezekből a térségekből – követeli Oroszország.
A dokumentum megerősíti Moszkva követelését, hogy Ukrajna legyen semleges ország (azaz ne csatlakozzon a NATO-hoz), biztosítsa az orosz anyanyelvűek jogait, nyilvánítsa hivatalos nyelvvé az oroszt, és törvényileg tiltsa meg a „nácizmus dicsőítését”. Ukrajna visszautasítja a nácizmus vádját, abszurdnak nevezve azt, és tagadja, hogy hátrányosan kezelné az orosz ajkú lakosságot.
Fegyverszüneti feltételek
Oroszország hivatalosan is ismertette feltételeit a tűzszünethez és a békemegállapodáshoz, két opciót felvázolva, amelyek közül egyik sem tűnik elfogadhatónak Ukrajna számára. Az első lehetőség szerint Ukrajnának teljesen vissza kell vonulnia Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiókból. Ezek közül Oroszország csak Luhanszkot tartja teljesen ellenőrzése alatt, a többi esetében legfeljebb 70%-os az ellenőrzése.
A második opció egy olyan csomag, amelyben Ukrajnának fel kell hagynia a csapatmozgásokkal, le kell állítania a külföldről érkező katonai támogatás, műholdas kommunikáció és hírszerzési információk fogadását. Emellett meg kell szüntetnie a hadiállapotot, és 100 napon belül parlamenti és elnökválasztásokat kell tartania.
Vlagyimir Medinszkij, az orosz delegáció vezetője azt is közölte, hogy Moszkva javaslatot tett egy 2–3 napos részleges tűzszünetre a front egyes szakaszain, hogy lehetővé tegyék az elesett katonák holttestének elszállítását.
Az isztambuli tárgyalásokon bemutatott feltételek azt mutatják, hogy Moszkva nem hajlandó engedni háborús céljaiból, még Donald Trump amerikai elnök békefelhívásai ellenére sem, aki „vérfürdőként” jellemezte a konfliktust.
Ukrajna ismételten visszautasította Oroszország feltételeit, mivel azokat gyakorlatilag megadásként értelmezi. Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter, az ukrán delegáció vezetője közölte, hogy Kijev kidolgozta saját béketervét, és át fogja tekinteni az orosz dokumentumot, amelyet egyelőre nem kommentált.
Csak tíz gyerek visszatérésébe egyezett bele Oroszország
A hétfői isztambuli találkozón – amely a 2022. márciusi óta a második közvetlen tárgyalás – mindössze egyórás megbeszélést tartottak a felek. Megállapodtak hadifoglyok cseréjéről, különösen a fiatalabbak és súlyosan sérültek esetében, valamint 12 000 elhunyt katona holttestének visszaadásáról.
Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajna 400 „elrabolt ukrán gyerek” listáját adta át Oroszországnak, de a moszkvai delegáció csupán tíz gyermek visszaküldésére hajlandó. Oroszország azzal védekezik, hogy a gyerekeket háborús övezetekből menekítették ki.
Kijev újabb tárgyalásokat javasolt június végéig, de hangsúlyozta: az igazi előrelépéshez szükséges egy közvetlen találkozó Zelenszkij és Putyin között – közölte Umerov.
Kapcsolódó
Recep Tayyip Erdoğan török elnök „kiválónak” nevezte a találkozót, és ismételten kifejezte reményét, hogy Törökországban összehozhatja Putyint, Zelenszkijt és Trumpot egy közös találkozóra. A Kreml azonban elutasította a török külügyminiszter által javasolt négypárti (Putyin–Zelenszkij–Trump–Erdoğan) csúcstalálkozó ötletét.
Mit akar Ukrajna?
A Reuters által megszerzett ukrán béketerv szerint Kijev nem fogad el semmilyen katonai korlátozást egy lehetséges békeszerződés után, és elutasítja Oroszország szuverenitásának nemzetközi elismerését az általa elfoglalt területek fölött. Emellett jóvátételt követel.
Moszkva azt állítja, hosszú távú megállapodásra törekszik, nem csak ideiglenes fegyverszünetre, míg Ukrajna szerint Putyin nem érdekelt a békében. Trump pedig jelezte: az Egyesült Államok kész visszavonni közvetítési erőfeszítéseit, ha a felek nem mutatnak előrelépést.
Fokozódó harcok a fronton
A harctéren közben fokozódik az erőszak: Oroszország májusban a háború eddigi legnagyobb dróntámadásait indította, és fél év óta a legnagyobb ütemben nyomult előre.
Kapcsolódó
Eközben az ukrán közlés szerint vasárnap 117 drónt indítottak Pókháló fedőnevű hadműveletük során, hogy távoli oroszországi – szibériai és északi – légibázisokon állomásozó, nukleáris csapásmérő képességgel rendelkező orosz bombázókat támadjanak. Műholdfelvételek szerint jelentős károk keletkeztek, bár Moszkva és Kijev eltérően nyilatkoztak ezek mértékéről.
Ezenkívül egy utasszállító vonat alatt leszakadt egy híd Oroszország Brjanszki területének Vygonicsi járásában, június 1-jén. A terület kormányzójának tájékoztatása szerint legalább heten életüket vesztették, és több tucatnyian megsérültek. A Brjanszki és Kurszki területeken történt hídrobbantások ügyében terrorcselekmény gyanújával indult nyomozás.
CSAK SAJÁT
.jpg)
