Moszkva több gyanúsítottat letartóztatott, miután Ukrajna vasárnap egy orosz területről irányított, összehangolt dróntámadásban megsemmisítette az összes orosz rakétahordozó több mint egyharmadát. Zelenszkij ukrán elnök „abszolút briliáns sikerként" ünnepelte a példátlan dróntámadást, és további részleteket is megosztott a megszervezéséről. Miközben a harcok egyre fokozódnak orosz és ukrán tisztviselők hétfőn ülnek le Isztambulban a közvetlen béketárgyalások második fordulójára. A két fél elképzelései még mindig távol állnak egymástól a háború befejezésének módját illetően.

Az orosz védelmi minisztérium „terrortámadásnak” minősítette az ukrán akciót, és a Telegramon megerősítette, hogy több orosz repülőgép is kigyulladt a támadások során Murmanszk és Irkutszk térségében. Több embert letartóztattak az üggyel kapcsolatban, egy embert pedig a hatóságok „kikérdeztek” Irkutszk térségében – számol be az Euronews.

Vasárnap Ukrajna szokatlanul nagyszabású támadást hajtott végre orosz katonai támaszpontok ellen, köztük olyan létesítmények ellen, amelyek több ezer kilométerre vannak ukrán területtől.

NEW: At least 3 Tu-95MS bombers damaged
pic.twitter.com/hKUMDb2qjk

— Faytuks Network (@FaytuksNetwork) June 1, 2025

A másfél évig tervezett Pókháló-hadművelet során Murmanszk, Irkutszk, Ivanovo, Rjazan és Amur régiókban lévő repülőtereket érte csapás. Tupoljev Tu-95-ös és Tu-22-es vadászgépek és Berijev A-50-es speciális korai előrejelző repülőgépek semmisültek meg, összességében több mint 6 milliárd eurós kárt okozva. Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) arról számolt be, hogy az összes orosz rakétahordozó több mint egyharmadát eltalálták az összehangolt dróntámadás során, amelynek célpontjai Oroszország különböző, egymástól több ezer kilométerre lévő repülőterei voltak.

Volodimir Zelenszkij szerint a hadművelet „abszolút briliáns siker”, amelyet „kizárólag Ukrajna ért el”. A csapást régóta előkészítették: „Egy év, hat hónap és kilenc nap a tervezés kezdetétől a tényleges végrehajtásig”. Az ukrán elnök további részleteket is megosztott arról, hogyan hajtották végre a műveletet, kifejtve, hogy 117 drónt használtak, mindegyiknek saját pilótája volt.

Az orosz biztonsági szolgálatokra mért súlyos csapásról Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajnának nemcsak végrehajtani sikerült a műveletet, hanem az abban részt vevő embereket is biztonságosan ki tudta hozni. Ők „különböző orosz régiókban – három időzónában” tevékenykedtek.

Köszönetet mondott az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetőjének, Vaszil Maljuk tábornoknak, és arra kérte, hogy tárja a nyilvánosság elé a művelet részleteit és eredményeit. „Természetesen most még nem lehet mindent felfedni, de ezek olyan ukrán akciók, amelyek kétségtelenül bekerülnek a történelemkönyvekbe” – jelentette ki. „Ukrajna védekezik, és helyesen - mindent megteszünk azért, hogy Oroszország érezze, véget kell vetni ennek a háborúnak. Oroszország kezdte ezt a háborút, Oroszországnak kell befejeznie” – írta Zelenszkij.

Amit eddig tudni

Bár az ukrán biztonsági szolgálat egyelőre nem árult el több részletet, ukrán lapok az SZBU forrásaira hivatkozva részletesen leírják, hogyan hajtották végre a műveletet. E jelentések szerint az első személyű (FPV) drónokat mélyen Oroszországba csempészték, teherautók belsejében szállították mobil faházakba. A házak tetejét ezután távolról kinyitották, és a drónok megkezdték a támadást az orosz katonai bombázók ellen. Igor Kobzev, Oroszország irkutszki kormányzója megerősítette, hogy a szibériai Szrednijben lévő katonai támaszpontot támadó drónokat egy teherautó belsejéből indították. A Telegramon közzétett bejegyzésében azt mondta, a kilövés helyszínét biztosították, és nincs további veszély az emberek életére.

Orosz hírügynökségek arról is beszámoltak, hogy más támadásokat is hasonló módon indítottak, teherautók hátuljából előbukkanó drónokkal. Az orosz média által széles körben megosztott közösségi médiafelvételeken az látszik, hogy a drónok konténerek belsejéből emelkednek ki, miközben a panelek eldobva hevernek az úton. Az egyik klipben látszott, hogy férfiak másznak fel egy teherautóra, hogy megpróbálják elfogni a drónokat.

A Pókháló-hadművelet tervezési folyamatának bemutatására az ukrán biztonsági szolgálat megosztott egy fotót a Telegramon, amelyen Maljuk tábornok, az SZBU vezetője az orosz bombázókról és a repülőterekről készült képeket nézi.

A Pókháló-hadművelet másik figyelemre méltó aspektusa a fegyverek megválasztása volt. Kijev FPV drónokat használt, amelyeket Ukrajnában tömegesen gyártanak, és amelyeket a hadsereg széles körben használ és értékel megfizethetőségük miatt. Az FPV drónok jellemzően csak néhány száz euróba kerülnek, míg egy orosz A50 radarfelderítő repülőgép, amelyet a hírek szerint ma más repülőgépekkel együtt eltaláltak, több mint 300 millió euróba kerül.

Ukrajna elnöki tanácsadója és korábbi stratégiai ipari minisztere, Olekszandr Kamisin szerint az ukrán gyártóknak megvan a kapacitásuk, hogy évente több mint 5 millió FPV drónt gyártsanak.

Két teljesen eltérő memorandum

Orosz és ukrán tisztviselők hétfőn ülnek le Isztambulban, a közvetlen béketárgyalások második fordulójára kerül sor, de a két fél nézetei még mindig távol állnak egymástól a háború befejezésének módját illetően. A május 16-i első tárgyalás a háború legnagyobb fogolycseréjét hozta, de a békének – vagy akár a tűzszünetnek – semmi jele nem volt, mivel mindkét fél csupán a saját tárgyalási pozícióit ismertette, írja a Reuters.

Donald Trump amerikai elnök követeli Oroszországtól és Ukrajnától a békekötést, és a Fehér Ház többször figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok „kisétál” a háborúból, ha a két fél makacskodik.

Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy Oroszország egy olyan memorandumot készít elő, amely meghatározza egy lehetséges békemegállapodás általános kereteit – és csak ezt követően hajlandó tűzszünetről tárgyalni. Kijev a hétvégén közölte, hogy még mindig várja az orosz fél dokumentumtervezetét. Vasárnap a Kreml főtárgyalója, Vlagyimir Medinszkij megerősítette, hogy Moszkva kézhez kapta Ukrajna memorandumát, és a RIA orosz hírügynökségnek elmondta: a válasz hétfőn várható, írja a Digi24.

Trump különmegbízottja, Keith Kellogg szerint a két fél Törökországban fogja bemutatni saját dokumentumait, amelyekben kifejtik elképzeléseiket a békefeltételekről – jóllehet három év háború után Moszkva és Kijev álláspontjai továbbra is távol állnak egymástól.

Az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország is jelen lesz

Kellogg szerint az Egyesült Államok is részt vesz a tárgyalásokon, akárcsak Nagy-Britannia, Franciaország és Németország képviselői – bár egyelőre nem világos, milyen szinten lesz képviselve az USA. Az ukrán delegációban helyet kap a külügyminiszter-helyettes, valamint több katonai és hírszerzési tisztviselő is – derül ki Volodimir Zelenszkij vasárnap kiadott rendeletéből.

Putyin békefeltételei

Putyin tavaly júniusban közölte az orosz fél alapvető elvárásait a háború azonnali leállításához:

-   Ukrajnának le kell mondania a NATO-csatlakozásról,

-   vissza kell vonnia csapatait négy, Oroszország által követelt és nagyrészt elfoglalt ukrán régió teljes területéről.

Ukrajna: nincs kompromisszum a területekről

Az isztambuli tárgyalásokon Ukrajna olyan „útitervet” fog bemutatni, amely hosszú távú békéhez vezetne – számolt be róla a Reuters, amely betekintést nyert a dokumentumba.

A tervezet fő pontjai:

• nem lesz korlátozás Ukrajna katonai erejére,
• nem ismeri el Oroszország szuverenitását az általa megszállt ukrán területek fölött,
• Ukrajna háborús jóvátételt követel,
• a tárgyalások kiindulópontja a jelenlegi frontvonal lesz.

Oroszország jelenleg Ukrajna kevesebb mint egyötödét, körülbelül 113 100 négyzetkilométert tart ellenőrzése alatt. Az Egyesült Államok becslése szerint több mint 1,2 millió ember halt meg vagy sebesült meg a háború kezdete óta.