Donald Trump amerikai elnök szerint nincs szükség „szívességre” Kínától a Hormuzi-szoros újranyitásának érdekében – az amerikai elnök erről pénteken újságírók előtt beszélt, miután elutazott Pekingből.

Az elnök hivatali repülőgépe, az Air Force One fedélzetén újságírók kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy véleménye szerint Hszi Csin-ping kínai államfő nyomást gyakorol majd Teheránra ebben a kérdésben, mert érdeke fűződik a szabad hajózás helyreállításához.

„Úgy gondolom, hogy meg fogja tenni, mert végső soron azt szeretné látni, hogy újranyílik. Az energiának, illetve az olajának a 40 százalékát onnan kapja” – fogalmazott Donald Trump, ugyanakkor megjegyezte, „nem kérek szívességet, mert, amikor szívességet kér az ember, akkor azt szívességgel kell viszonoznia” – írja az MTI.

Donald Trump elmondta, hogy azért utasította el Irán legutóbbi békejavaslatát, mert nem tartalmaz elegendő garanciát Teherán nukleáris programjának leállítására. Közölte, hogy elfogadhatónak tartja az ajánlatnak azt a részét, hogy Irán 20 évre függesztené fel nukleáris programját, de az általuk vállalt garancia mértékét nem.

Beszámolt arról, hogy a kínai elnöknél pozitív fogadtatásra talált az a javaslata, hogy jöjjön létre egy amerikai–kínai–orosz megállapodás a hadseregek birtokában lévő nukleáris töltetek számának korlátozásáról.

Donald Trump elmondta, hogy egyelőre nem döntött arról, hogy megadja-e a végső hozzájárulást Tajvan számára – előzetesen már jóváhagyott – több milliárd dollár értékű fegyvereladáshoz.

Kínai látogatásának konkrét eredményei között említette a 200 Boeing repülőgépre vonatkozó kínai megrendelést, ami további több százzal bővíthető. Arról is beszámolt, hogy Kína mintegy „400-450” hajtóművet is megvásárol a General Electrictől és „több milliárd dollár értékben” importál szójababot.

Az amerikai elnök közölte, hogy felhozta a bebörtönzött hongkongi katolikus vezető, Jimmy Lai ügyét, akinek a szabadon bocsátását kérte. Donald Trump szavai szerint a kínai elnök ezt „kemény kérdésnek” minősítette. A 78 éves aktivistát idén februárban 20 év börtönre ítélték a kínai nemzetbiztonsági törvény alapján.