2024-ben többen járulhatnak az urnákhoz világszerte, mint a történelem során bármikor. Az elsöprő többség számára sajnos ez nem jelenti azt, hogy (teljes értékű) demokráciában élne, sőt azt sem, hogy a voksával ténylegesen dönthet a sorsáról.

A világ hetvenhat országában összesen mintegy négymilliárd embernek lesz lehetősége megválasztani a képviselőit az idei évben. Történelmi távlatból nézve ez óriási vívmány. Alig egy évszázada még a legtöbb országban egyáltalán nem szerveztek választásokat. Ahol igen, ott is erőteljesen korlátozták a választójogot, például nem vagy bőrszín alapján. Dél-Afrikában 1994-ig csak a fehér kisebbséghez tartozók szavazhattak, de például Európa legrégebbi demokráciája, Svájc mindössze 1971-ben adott választójogot a nőknek.

Az általános választójog bevezetése önmagában még nem garanciája a működő demokráciának. A modernkori demokrácia születését a XVIII. század végére teszik, de a választások még sokáig csekély befolyást gyakoroltak a kormányokra. Sok helyütt sajnos ez ma is érvényes, a világ lakosságának kevesebb mint tizede él teljes értékű demokráciában.

A fél világ féldemokráciában él

Az Economist Intelligence Unit (EIU) 2006 óta évente jelentést készít a demokrácia állapotáról a világ országaiban. Az öt kritérium függvényében kapott pontszámuk alapján az egyes országokat négy csoportba sorolja. A modell által lefedett 167 országból és területből 72, vagyis 43,1 százalék tekinthető demokráciának, viszont mindössze 24 állam számít teljes értékű demokráciának (full democracy), a vizsgált államok 14,4 százaléka. Ezek összesen a világ lakosságának mindössze 8 százalékának adnak otthont. (Mivel a demokráciaindex csupán a mikroállamokat nem tartalmazza, az index lényegében lefedi a világ teljes lakosságát.)

A teljes értékű demokráciák száma 2022-ben 24-re nőtt a 2021-es 21-ről, mivel Chile, Franciaország és Spanyolország visszatért az élcsoportba. A fogyatékos demokráciák (flawed democracies) száma öttel csökkent, negyvennyolcra. A fennmaradó 95 ország közül 59 autokrata (authoritarian regime), 36 hibrid rezsimnek (hybrid regime) minősül. Előbbiek száma nem változott 2021-hez képest, utóbbiaké kettővel nőtt az előző évhez viszonyítva.

A teljes értékű demokráciákban a választásokon dől el az ország kormányzása nemcsak a vezetők személyét, hanem a követendő közpolitikákat illetően is. A rangsor első helyén Norvégia áll, és a következő 23 ország többsége is Észak-Európából kerül ki. A ritka kivételek közé tartozik Tajvan (10. hely), Costa Rica (17), Chile (19) és Mauritius (21). A demokrácia helyzete a legrosszabb Afganisztánban, ahol teljesen felszámolták a demokratikus választás alapfeltételének számító pluralizmust, az állampolgári részvétel nullára csökkent, és a legtöbb polgárjogot - például a véleménynyilvánításhoz vagy a gyülekezési és egyesülési jogot - felszámolták. Az utóbbiak hiányában kevéssé valószínű, hogy ha lennének is választások, rendszerváltáshoz vezethetnek. Az autokráciának tekintett Oroszországban vagy a hibrid rezsimnek minősülő Bangladesben, Mexikóban, Pakisztánban lesznek ugyan választások, de senki nem számít arra, hogy a rendszer megbukik. Annak ellenére sem, hogy Vlagyimir Putyin Oroszországával ellentétben Mexikóban vagy Bangladesben az első számú vezető személye biztosan megváltozik.

A globális demokráciaindex alig érezhetően javult, mégis az összkép nem túlságosan bíztató. A koronavírus-világjárvány idején bevezetett korlátozások feloldásával 75 ország mutatói javultak, azonban az államok több mint fele – 92 ország - stagnált vagy rontott a helyezésén. Pedig a pandémia mindenütt véget ért.

A demokrácia állapotának globális stagnálása mögött sötét fejlemények húzódnak meg – mutat rá az EIU. A legkirívóbb példa két olyan ország, ahol a világ népességének több mint ötöde él: míg Kínában a demokrácia állapotának romlása egyértelműen a világjárvány utórengésének tulajdonítható, Oroszországban az ukrajnai invázióhoz köthető. Amúgy a világ országai közül Oroszország pontszáma csökkent a legnagyobb mértékben. A háború kitörését otthon teljes körű elnyomás és cenzúra kísérte. Oroszországban hosszú ideje romlik a demokrácia állapota, 2022 óta viszont a rezsim a diktatúra számos jellemzőjét mutatja.

Románia a rangsor 61. helyét foglalja el 6,45 ponttal. Összehasonlításként a jogállamiság rombolása miatt sokat emlegetett Magyarország az 56-ik, Lengyelország a 46-ik a listán. Mindhárom ország a fogyatékos demokráciák sorát szaporítja, akárcsak az Amerikai Egyesült Államok egyébként, amely 7,9 ponttal a 30-ik.

Kilátások

Paradox módon a legtöbb állam - még a hibridnek rezsimek közül is – a maximálishoz közeli pontszámot kapott a választási folyamatot és a politikai pluralizmust illetően. A demokrácia egyéb tényezők - a kormányzás, a politikai részvétel és kultúra, valamint a szabadságjogok - miatt sérül.

Ez érvényes az Egyesült Államokra is, amely 2016 óta szaporítja a fogyatékos demokráciát számát, és a legutóbbi értékelésben is meglehetősen gyengén szerepelt a kormányzás és a politikai kultúra minőségét illetően. Ha a novemberi választásokat Donald Trump nyeri, a helyzet valószínűleg tovább romlik, a volt republikánus elnök ugyanis bosszút esküdött politikai ellenfelei és a mélyállamként emlegetett washingtoni bürokrácia ellen, beleértve az igazságszolgáltatást is.

Visszalépést valószínűsítenek szakértők Nyugat-Európában is, amelynek demokráciaindexe 8,4 (a tízes skálán). A júniusi európai parlamenti választások a felmérések szerint a populista szélsőjobb erősödését hozhatják, amiben nagy szerepet játszhat az ismét növekvő illegális bevándorlás. Becslések szerint a menedékkérelmek száma elérheti az egymilliót idén - ez a legmagasabb szám a 2015-ös menekültválság óta. A közhangulat a hagyományosan befogadó országokban is a bevándorlók ellen fordult, annak ellenére, hogy egyre több európai állam - már a kontinens keleti felében is - munkaerőhiánnyal küszködik.  Az „új hullám” előhírnöke Geert Wilders populista pártja, amely novemberben magasan megnyerte a hollandiai előrehozott parlamenti választásokat.

A demokráciával kapcsolatos közvélemény-kutatások talán legmegdöbbentőbb megállapítása az, hogy a fiatalabb szavazók egyre toleránsabbak az autokráciával szemben – mutat rá a Financial Times elemzése.  A jelenség magyarázata - a status quoval szembeni általános elégedetlenség mellett – abban keresendő, hogy a mai fiatalok olyan konkrét ügyek mentén akarnak politizálni, amelyekben hisznek - magyarázta a cikkben megszólaló szakértő. Kevin Casas-Zamora, a demokratikus reformok támogatására létrehozott International IDEA nevű svédországi intézet vezetője szerint ez a hozzáállás alapvetően meghatározza a választói viselkedést, hiszen ha valaki egy bizonyos ügy harcosaként lép a (politikai) ringbe, egyedül a győzelmet tartja elfogadhatónak.  Középút nincs, holott a formális politizálás lényege éppen a kompromisszumkeresés. Ezt viszont a fiatal „harcosok” immorálisnak érzik.

Intő példa e tekintetben az argentin elnökválasztás, ahol a hagyományos politikából kiábrándult fiatalok tömegei szavaztak a választási gyűléseken láncfűrésszel hadonászó, az államapparátus megtizedelését ígérő, libertárius Javier Mileire. Hasonló a közhangulat Afrika-szerte, ahol az utóbbi három év valóságos puccsjárványa részben a választások eredményével kapcsolatos elkeseredettséget tükrözi, különösen a fiatalok részéről. Az emberek változást akartak, és már nem hisznek abban, hogy a választás egyenlő a demokráciával - mutatott rá Kholood Khair, a szudáni Confluence Advisory nevű agytröszt alapítója. (Szudánban is katonai junta irányít.)

Tech-pesszimizmus

Egyes elemzők szerint a 2023-ban ugrásszerű terjedésnek indult mesterséges intelligencia megzavarhatja a választásokat és alááshatja a politikai intézményekbe vetett bizalmat.

A ChatGPT 2022. novemberi piacra dobása után a kormányok és a vállalatok gyorsan elkezdték tesztelni és integrálni a generatív mesterséges intelligenciát (AI) a meglévő platformokba és folyamatokba. Optimista várakozások szerint az AI nem helyettesíti, hanem javítja az emberi képességeket, lehetőséget kínálva a vállalatok számára a termelékenységük javítására. Tech-pesszimisták ugyanakkor attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia széleskörű alkalmazása - főleg a közösségi médiában - növelni fogja a félretájékoztatási kampányok hatékonyságát. Valóságos versenyfutás kezdődött a mesterséges intelligencia használatának szabályozása terén. Elsőként az Európai Unió lépett, de a rendelet hatékonysága idővel derül ki. Egyes megfigyelők attól tartanak, hogy az új technológia, ha nem a konkrét jellemzőivel, már a neki tulajdonított képességekkel károkat okozhat. Ha egy szöveg, fotó vagy videó lehet hamis, akkor az interneten szembejövő valamennyi tartalom hitelessége megkérdőjeleződik, ez pedig erodálja a szavazóknak a politikai nyilvánosságba vetett bizalmát.