Ha Románia végül csatlakozhat teljes jogú tagként a schengeni térséghez, az már nem ugyanaz a „határellenőrzéstől mentes” zóna lesz, amelybe másfél évtizeddel korábban kellett volna integrálódnia.

Marcel Ciolacu miniszterelnöknek meggyőződése, hogy Románia még az év vége előtt a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik. Ez azt jelentené, hogy a szárazföldi határokon is megszűnnek az ellenőrzések, miután a légi és a tengeri határokkal Románia már 2024. március 31-vel csatlakozott.

Ciolacu arra alapozza derűlátását, hogy „kapcsolatban áll” Karl Nehammer osztrák kancellárral, amelynek kormánya két éve megakadályozta Románia belépését, míg Bulgária csatlakozását Hollandia vétózta meg. A napokban Catalin Predoiu belügyminiszter Ausztriában, Németországban és Csehországban tárgyalt, illetve érvelt Románia teljes körű tagsága mellett.

Románia már 2011. óta teljesíti a schengeni csatlakozás műszaki kritériumait, a taggá válást azóta kizárólag politikai ismérvek alapján akadályozták előbb a franciák, majd a finnek, németek, hollandok, osztrákok. A bukaresti politikusok most abban bíznak, hogy miután Románia márciustól „fél lábbal” belépett a schengeni térségbe, nem valószínű, hogy sokáig halogatható a teljes körű felvétel.

Az ország helyzetét ugyanakkor bonyolítja, hogy technikai okok miatt csakis Bulgáriával egyszerre léphet be a szárazföldi határokkal a schengeni térségbe. Másfelől az európai közhangulat egyáltalán nem kedvezőbb, mint 2022 decemberében, az osztrák vétó idején volt. Időközben még több tagállam, köztük Németország ideiglenesen visszavezette a határellenőrzéseket, így válaszolva a bevándorlással kapcsolatos félelmekre.

Az Európai Unió féléves magyar elnökségének ismertető Orbán Viktor az Európai Parlamentben múlt héten javasolta, hogy az év vége előtt történjen meg Bulgária és Románia teljes körű csatlakozása. A magyar kormányfő egyúttal hozzátette, hogy „az illegális migráció és a biztonsági fenyegetések most már azzal fenyegetnek, hogy a schengeni térség szétesik”.

A határok nélküli Európa a 2015-ös migrációs válsággal kérdőjeleződött meg. A korábban nem látott méreteket öltött bevándorlás ellen több tagállam is úgy próbált védekezni, hogy visszaállította a határain az ellenőrzést. Hasonló lépésre sarkallta a tagállamokat a koronavírus-járvány, majd az elmúlt néhány évben kiújult migrációs hullám. A belső határellenőrzés visszaállítására lehetőséget ad a schengeni egyezmény átmeneti jelleggel, viszont számos esetben az ismétlődő hosszabbítások gyakorlatilag állandósították az intézkedést.

A migráció a fő hivatkozási alap

Valamennyi uniós tagállam része Schengennek, kivéve Írországot és Ciprust, viszont része az övezetnek négy EU-n kívüli ország is: Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein. A múlt hónap végén a 23 teljes jogú tag közül nyolcban zajlott hivatalosan átmenetinek nevezett, számos esetben több éve tartó határellenőrzés.

Ausztria szerdán jelentette be, hogy április közepéig ellenőrzi a szlovákokkal és a csehekkel közös összes belső határát. Indokként az illegális migrációval kapcsolatos kockázatokat, a menekültügyi fogadórendszer terheltségét, Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, valamint a közel-keleti biztonsági helyzet következtében növekvő terrorveszélyt hozta fel.

Hasonló okokból ellenőrzi Németország az Ausztriával közös határát. A november 12-én hatályba lépő intézkedés 2025. március 15-ig marad érvényben. A francia, belga, holland, svájci, luxemburgi és dán határszakasz ellenőrzését már szeptember közepén bejelentették Berlinben arra hivatkozva, hogy az EU külső határain megnőtt a csempésztevékenység és az irreguláris belépők száma, tovább súlyosbítva a jövevények elhelyezésének problémáját, „különösen az ukrán menekültek befogadásának kontextusában”. Az előzményekhez tartozik, hogy szeptember elején a német kormánykoalíció pártjai csúnyán elvesztettek két tartományi választást a bevándorlás ellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párttal szemben.

Franciaország elsősorban terrorfenyegetettségre és a migrációval kapcsolatos bűnözői tevékenység fokozódására hivatkozott a schengeni országokkal közös határain április 30-ig tartó ellenőrzések újbóli bevezetésekor.

Szlovénia december végéig határellenőrzést vezetett be a horvát és magyar oldalról érkezőkkel szemben a közel-keleti és ukrajnai biztonsági helyzet romlására, a nyugat-balkáni terrorizmus és szervezett bűnözés fokozott fenyegetettségére, valamint a nyári labdarúgó Európa-bajnokságra és a párizsi olimpiára hivatkozva.

Olaszország a Balkánon keresztül érkező migránsokat és terroristákat próbálja feltartóztatni a szlovén határ ellenőrzésével, amely tavaly októbertől elvileg december 18-ig tart.

Norvégia október 12-én tíz napra vezetett be ellenőrzést az összes határán a közel-keleti helyzet súlyosbodására és az ebből adódó, főként a zsidó személyeket és intézményeket veszélyeztető terrorista fenyegetésre hivatkozva. Egyúttal november 12-től további hat hónapon át folytatják az ellenőrzést a kompjáratokat fogadó kikötőkben, mivel arra számítanak, hogy az orosz hírszerzés megpróbálja szabotálni az ország infrastruktúráját és energiaszektorát.

Dánia szintén az orosz szabotázs lehetőségével, a beáramló illegális migránsok nagy számával, a terrorveszéllyel és a közel-keleti konfliktus terjedésével indokolja, hogy újabb hat hónapra meghosszabbítja a november 12-én lejáró, eredetileg 2016 januárjában (!) bevezetett „átmeneti” ellenőrzéseket a Németországgal és Svédországgal közös határán. Egy héttel korábban két robbanás történt a dán fővárosban, Koppenhágában lévő izraeli nagykövetség közvetlen közelében.

Antiszemita terrorcselekmény történt a hónap elején Stockholmban is – ahol egy ismeretlen személy lövéseket adott le az izraeli nagykövetségre –, ami arra indította a svéd kormányt, hogy november 12 hatállyal félévre visszaállítsa az ellenőrzést valamennyi határán. A svéd „átmeneti” ellenőrzések ugyancsak több éve, egészen pontosan 2018 májusa óta tartanak.

Az EB nem siet fellépni

Nyilvánvaló, hogy amikor Románia végül csatlakozhat teljes jogú tagként a schengeni térséghez, az már nem ugyanaz a „határellenőrzéstől mentes” zóna lesz, amelybe másfél évtizeddel korábban kellett volna integrálódnia.

Csak találgatni lehet, hogy mikor és hogyan oldódhat meg a schengeni térség működésképtelensége. A 2015-ös migrációs válság után több felvetés is született a schengeni szabályok frissítésére. Az Európai Bizottság javasolta, hogy a belső határellenőrzés visszaállítása az utolsó opció legyen, helyette alternatív intézkedéseket – például célzott rendőri ellenőrzéseket és fokozott belügyi együttműködést – alkalmazzanak a tagországok. Az új szabályok egyértelmű határidőket szabnak a belső határok ellenőrzésére.

Csakhogy a más esetekben harcias Európai Bizottság azonban nem siet kötelezettségszegési eljárásokkal kikényszeríteni a schengeni szabályok alkalmazását.