A válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva, a német szövetségi kormány szombaton úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az orosz támadások ellen küzdő ukrán hadseregnek. Franciaország is védelmi katonai eszközök küldésével megerősíti az Ukrajnának nyújtott támogatást. A csehek pedig gépkarabélyokat, géppuskákat, speciális puskákat és pisztolyokat, illetve hozzájuk való lőszert adnak az ukránoknak. Az adomány értéke 188 millió korona.

Olaf Scholz kancellár szombat este a Twitteren közölte, hogy az Ukrajna elleni „orosz invázió fordulópontot jelent”, Németországnak pedig kötelessége, hogy támogassa Ukrajnát az orosz elnök, Vlagyimir „Putyin megszálló hadserege elleni védekezésben”.

Ezért 1000 páncéltörő fegyvert és 500 Stinger légvédelmi rakétát „szállítunk ukrajnai barátainknak” – írta a német kancellár. A kormány ahhoz is hozzájárult, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400, német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.

A berlini vezetés eddig katonai sisakokat és tábori kórházakhoz szükséges felszerelést ajánlott fel Ukrajnának, ami a kijevi vezetés és számos más bíráló szerint méltatlan a legnagyobb fegyvergyártók közé tartozó Németországtól. A szövetségi kormány azzal indokolta döntését, hogy a fegyverzetexport engedélyezéséről szóló jogszabályok nem teszik lehetővé élet kioltására alkalmas eszközök kivitelét válságövezetekbe.

Változik a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciós kormányának álláspontja abban a kérdésben is, hogy az Ukrajna elleni agresszió miatt ki kell-e zárni Oroszországot a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból. Az elutasító álláspont változásáról három miniszter is tájékoztatott szombat este. Marco Buschmann igazságügyi miniszter, az FPD politikusa a Twitteren azt írta: „azon dolgozunk, hogy a járulékos károkat a lehető legkisebbre csökkentő megoldással válasszuk le Oroszországot a SWIFT-rendszerről”.

A Zöldek két legbefolyásosabb minisztere, Annalena Baerbock és Robert Habeck, a külügyi, illetve a gazdasági tárca vezetője ugyancsak a Twitteren azt írta, hogy „célzottan” kell korlátozni Oroszország hozzáférését a rendszerhez, ezért teljes erővel dolgoznak olyan megoldáson, amely csakis „a megfelelő embereket” sújtja.

A német kormány eddig főleg arra hivatkozva utasította el Oroszország kizárását a SWIFT- rendszerből, hogy a lépés ellehetetlenítené az orosz energiahordozók behozatalának finanszírozását, vagyis mindenekelőtt az Oroszországtól vásárolt földgáz árának kifizetését, amely gondokat okozhat a németországi energiaellátásban. Arra is hivatkoztak, hogy túlságosan nagyok lennének a járulékos károk. Ezt mutatja Irán példája, ahol az egész ország kizárása a bankközi tranzakciós hálózatból azzal jár, hogy humanitárius projekteket sem lehet finanszírozni - érvelt a napokban mások mellett Annalena Baerbock.

Franciaország fegyverrel és üzemanyaggal segít

Franciaországban a döntést az Emmanuel Macron államfő által összehívott nemzeti védelmi és biztonsági tanács ülése hozta meg. Céljuk: az Ukrajna ellen indított orosz támadás kezdete óta az Európai Unió tagállamai vezetőinek csütörtöki rendkívüli csúcstalálkozóján bejelentetett intézkedések szigorítása.

„A katonai segítséget illetően Párizs újabb védelmi eszközök szállításról döntött Ukrajnának, valamint üzemanyagban is támogatást nyújt” – jelezte az elnöki hivatal, de nem részletezte, hogy pontosan milyen fegyverzetről van szó.

Az ukrán vezetés korábban listát nyújtott át a francia védelmi tárcának azokról az eszközökről, elsősorban a légvédelem terén, amelyekre sürgősen szüksége van. Emmanuel Macron jelezte, hogy a gazdasági és pénzügyi szankciókat megerősítik az európaiakkal és az amerikaiakkal összehangolva, valamint „orosz személyiségek pénzügyi érdekeltségeinek befagyasztására országos intézkedéseket foganatosítanak”, és „újabb intézkedéseket” is hoznak a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózathoz történő hozzáférést illetően.

A megerősített szankciók egy része gyorsan elindítható országos szinten, míg mások egyeztetést igényelnek más uniós tagországokkal – tudatta az Elysée-palota.

Az elnöki hivatal szerint a védelmi tanács ülésén döntés született „az orosz média és influenszerek részéről érkező propaganda elleni európai küzdelmet érintő intézkedésekről is”, amely mindenekelőtt a 2017 óra működő RT France, francia nyelvű orosz állami finanszírozású tévécsatornát és a Szputnyik hírügynökséget érintheti. Azonnali döntés még nem született, miután Párizs az európai partnereivel összhangban kíván fellépni az orosz állami médiát illetően – jelezte az Elysée-palota.

A francia médiahatóság, az Arcom még csütörtökön tudatta, hogy figyelemmel kíséri az RT francia adásait, és álhírek terjesztése esetén nem zárta ki a csatorna felfüggesztését. Az elnöki hivatal azt is tudatta, hogy Emmanuel Macron telefonon beszélt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel, s felszólította, hogy „minél előbb követelje azon orosz csapatok kivonását a hazájából”, amelyek részt vesznek az Ukrajna elleni támadásban.

„A köztársasági elnök elítélt egy olyan súlyos döntést, amelynek értelmében Oroszország nukleáris fegyvereket állomásoztathatna Fehéroroszországban. A köztársasági elnök azt kérte a fehérorosz elnöktől, hogy követelje mielőbb azon orosz csapatok kivonását a hazájából, amelyek egyoldalú és igazságtalan háborút folytatnak, valamint hangsúlyozta, hogy szükséges az együttműködés a nemzetközi közösséggel az ukrán nép megsegítésére indított humanitárius akciókban” – írta közleményében az Elysée-palota.

A tájékoztatás szerint Emmanuel Macron azt is kiemelte: a fehérorosz és az ukrán nép közötti testvériségnek arra kell ösztönöznie Fehéroroszországot, hogy „ne legyen Oroszország vazallusa és cinkosa az Ukrajna elleni háborúban”.

A telefonbeszélgetés a francia és fehérorosz elnök között „különösen rendkívüli” az Elysée-palota szerint, miután Párizs és Minszk között 2020 augusztusa óta „zárójelbe kerültek” a kétoldalú kapcsolatok.

A csehek már a harcok megkezdése előtt döntöttek a támogatásról

A csehek gépkarabélyokat, géppuskákat, speciális puskákat és pisztolyokat, illetve hozzájuk való lőszert adnak az ukránoknak – pontosított a miniszter. Az adomány értéke 188 millió korona. A védelmi tárca már felvette a kapcsolatot az ukránokkal, hogy konkrétan hová küldje a fegyvereket és a lőszert.    

„Nagyon fontos, konkrét segítségről van szó” – mondta Jevhen Perebijnisz, Ukrajna prágai nagykövete újságíróknak, amikor szombaton délelőtt elhagyta a védelmi minisztérium épületét. A diplomata már pénteken a cseh parlamenti felsőházban beszélt arról, hogy Ukrajnának most „azonnali konkrét segítségre, elsősorban fegyverekre” van szüksége. „A szolidaritás kinyilvánítása már nem elegendő” – szögezte le a szenátorok előtt Perebijnisz.    

A kormány már január végén arról döntött, hogy mintegy 4000 tarackágyú-lövedéket ad Ukrajnának 40 millió korona értékben. A kabinet pénteken rendkívüli ülésen döntött arról, hogy szükség esetén akár 580 cseh katonát lehessen bevetni a NATO készenléti egységeinek keretében a szövetség egész területén. Arról is határozott a kormány, hogy szükség esetén a szövetséges NATO-országok katonai alegységei szabadon mozoghassanak cseh területen. A NATO-repülőgépek például szabadon vehetnek fel üzemanyagot a cseh repülőtereken.    

A cseh ipari és kereskedelmi minisztérium többszáz tonna üzemanyagot vett, és megszervezte annak Ukrajnába küldését – jelentette be Jozef Síkela a tárca vezetője szombaton este a Twitteren. Leszögezte: részleteket biztonsági okokra hivatkozva egyelőre nem hoznak nyilvánosságra.

Szombaton este jelentette a cseh kormányhivatal, hogy Petr Fiala miniszterelnök is a nap folyamán telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel arról, milyen segítségre lenne még szüksége Ukrajnának. Részleteket nem közöltek.    

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be.