Október tizenhetedikén a román védelmi minisztérium arról számolt be, hogy vadászgépek két behatoló drónt lőttek le az ország felségvizei fölött. Hat nappal később elsüllyedt a Khoryv kereskedelmi hajó a román partok közelében. A Reuters szerint a hajó a román felségvizeken kívül, Konstancától mintegy 13 tengeri mérföldre adott le segélykérést. A román államfő dróntámadásról beszélt, és Oroszországot tette felelőssé. A sikeres elfogás és a hajó pusztulása ékesszóló demonstrációi a kialakult helyzetben rejlő ellentétnek. Két drón megsemmisítése valós katonai eredmény, a kereskedelmi hajózás biztonságához azonban ennél valamivel több kell.

Oroszországnak nem kell uralnia a tengert ahhoz, hogy veszélyessé tegye a használatát. Magyarországnak pedig nem kell tengerpart ahhoz, hogy rá is átháruljon a kockázati prémiumnak egy része. A román kikötők, a dunai kijárat és a tengeri gázmezők a magyar vállalatok választási lehetőségeit is bővíthetik. Amint ezek használata túl drágává vagy kiszámíthatatlanná válik, szűkülhet a magyar mozgástér, akkor is, ha egyetlen magyar célpontot sem ér találat.

Az ukrán csapások korlátozták az orosz flotta mozgásterét. Alina Frolova, a kijevi Védelmi Stratégiák Központjának alelnöke és Sztepan Jakimjak nyugállományú ukrán tengerésztiszt áprilisi közös tanulmányukban mégis arra figyelmeztetnek, hogy csupán átmeneti egyensúly alakult ki, az eredmény korántsem tekinthető bebetonozottnak. A tenger ellenőrzéséhez egy adott térségben és időszakban biztosítani kell a saját műveleteket, miközben korlátozni kell az ellenfélét. A tengerhasználat akadályozásához elegendő az utóbbi. A kereskedelem védelmét viszont azon lehet lemérni, hogy a civil hajók rendszeresen, elfogadható kockázattal és áron érnek-e célba. Ez pedig egy teljesen más kalkulus, mint ami az ellenfél veszteséglistáján szerepel.

Kapcsolódó

Nicușor Dan Isztambulban: Törökországgal közösen kell megvédenünk a fekete-tengeri földgázt

Romániát és Törökországot 15 éves stratégiai partnerség, valamint közös fekete-tengeri érdekek kötik össze.

együttműködés Törökország Nicușor Dan Fekete-tenger fekete-tengeri földgáz

A támadónak néhány sikeres, de akár sikertelen akció is elég lehet ahhoz, hogy a hajótulajdonosnak, a hajó bérlőjének és a biztosítócégnek számolnia kelljen ezután a fokozódó kockázattal. A védelem ezzel szemben folyamatos munkát kíván. Észlelni és azonosítani kell a fenyegetést, elhárítani a támadást, baj esetén pedig menteni és helyreállítani. Ráadásul a visszaszorított orosz flotta mögött továbbra is rendelkezésre állnak szárazföldről indítható rakéták és drónok. Amint ezt a húszik és Irán esetében is láttuk, a bizonytalanság fenntartásához így jóval kevesebb erőforrás is elegendő lehet, mint annak tartós megszüntetéséhez.

Ugyanakkor, hiba lenne ebből a kávézaccból próbálni meg minden orosz szándékot kiolvasni. A román elnök nyilatkozatai nem helyettesítik a nyilvánosan ellenőrizhető bizonyítási láncot. Az októberi esetek egyértelműen indokolják annak vizsgálatát, hogy Oroszország szándékosan gyakorol-e nyomást, különösen az Ukrajnához kapcsolódó hajózásra. Ez azonban még nem tekinthető bizonyítéknak egy átfogó, elsődlegesen a NATO ellen irányuló provokációsorozat meglétére, és arra pedig különösen nem, hogy Moszkva háborút akarna kiprovokálni a szövetséggel. A polgári tengerhajózás védelme azonban egy azonnali feladat és nem lehet megvárni, amíg a politikai szándékokkal kapcsolatban megszületik a végleges ítélet.

Bukarest fellépését a tényleges teljesítmény alapján érdemes megítélni

Bukarest fellépését is a tényleges teljesítmény alapján érdemes megítélni. Kamil Całus, a varsói Keleti Tanulmányok Központjának Romániával foglalkozó szakértője 2023-ban passzivitást és a hosszú távú ambíciók hiányát rótta fel a román vezetésnek. Ezt a bírálatot az októberi elfogások és a Románia, Bulgária és Törökország részvételével működő aknaelhárító csoport dokumentált tevékenységének fényében újra kell vizsgálni. A feladatkör víz alatti kritikus infrastruktúrára történő kiterjesztését júliusban a bolgár kormány is jóváhagyta. Az októberi beszámolók szerint a gyakorlati végrehajtás megkezdéséhez még török parlamenti ratifikációra és a megfigyelendő létesítmények kijelölésére volt szükség. Ez szélesebb politikai vállalást jelez, de önmagában még nem igazolja az új védelmi feladat teljes körű műveleti ellátását.

A beszerzési szerződés aláírása látványos politikai pillanat. A kiképzés, a karbantartás és a szolgálatszervezés kevésbé fotogén, holott ezeken múlik, hogy a megvásárolt eszközt használni is tudják-e. Ehhez megfelelő kommunikáció és egyértelmű alkalmazási felhatalmazás is kell a politikai döntéshozók részéről. A sokak által kedvelt szövetségi számvarázs félrevezető lehet. A NATO összesített erejénél sokkal konkrétabb kérdés, hogy egy adott helyen és órában ki képes közbelépni, és kinek van erre politikai felhatalmazása.

A közös érdek nem teremt feltétlenül egybevágó helyzetértékelést. Jordan Bozsilov, a Szófiai Biztonsági Fórum alapítója augusztusi interjújában a román, bolgár és török fenyegetésérzékelés különbségeire hívta fel a figyelmet. Az együttműködés határait a feladatok és a jogi keretek is alakítják. A felségvizek fölötti nemzeti légtér védelme egy dolog. A felségvizek peremén haladó kereskedelmi hajók biztosítása egy teljesen más szintű kihívás. Arról se feledkezzünk meg, hogy a kizárólagos gazdasági övezet nem azonos a felségvizekkel. Egy idegen lobogójú hajó megtámadása ebben a zónában nem egyenértékű egy állam szuverén területének a támadásával.

Magyarországról nézve a pályát, mindennek a súlyát a tényleges gazdasági kapcsolatok adják. George Scutaru, a román New Strategy Center vezérigazgatója már 2024. évi tanulmányában hangsúlyozta, hogy a dunai hajózás szabadsága minden folyó menti állam érdeke, így Magyarországé is. Konstanca és a dunai összeköttetés ezért nem távoli román belügy, még akkor sem, ha a magyar vállalatok kitettsége nagyon különböző. A dunai tömegáru-szállításban érdekelt céget másként érinti a veszély, mint azt, amelyik más kikötőt használ(hat). Az Adria vagy Európa északi része felé vezető útvonalak kínálhatnak alternatívát, természetszerűleg további átrakási, vasúti és készletezési költségek árán. A teljes román kikötőforgalomból magyar kitettségre következtetni ezért félrevezető volna.

Kapcsolódó

Románia a Fekete-tengeren kerülhet konfliktusba Oroszországgal 

A szakértő szerint a NATO víz alatti drónokat vethetne be, javíthatná a műholdas felderítést, és központosíthatná a térség megfigyelését.

Konfliktuszóna Fekete-tenger Fekete-tengeri gáz Oroszország

Hasonló óvatosságra van szükség a román tengeri gáz magyar jelentőségének megítélésében. Az OMV Petrom szeptemberi közlése szerint a Neptun Deep első gáztermelését 2027 első felére várják, a későbbi teljes termelési szintet pedig évi mintegy nyolcmilliárd köbméterre becsülik. Egyelőre előrejelzésről beszélünk, nem megvalósult szállításról. Az is egyértelmű, hogy ennek a mennyiségnek az egészét nem Magyarországnak tartják fenn. A magyar hozzáférés a szerződéseken, az áron, a szállítási kapacitáson és az ellátás megbízhatóságán múlik. A földrajzi közelség kényelme önmagában még nem gázszerződés.

Ennek az értéke nem kizárólag a pillanatnyi forgalomban mérhető. Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa 2025. évi elemzésében arra mutatott rá, hogy egyes összekötő vezetékek szűken vett pénzügyi megtérülése elmaradhatott, mégis növelték az ellátásbiztonságot, és válságban használható alternatívát teremtettek. Ha valóban át tudunk térni egy másik szállítóra, az a jelenlegi partnerünkkel szemben is javíthatja az alkupozíciónkat. Ennek a lehetőségnek azonban fenntartási és kapacitáslekötési költsége lehet. A tengeri bizonytalanság már azzal is árthat, ha leértékeli a jövőbeli alternatívát, miközben a jelenlegi ellátás zavartalan marad.

Védelem a kijelölt létesítményeknek

A védelemre akkor érdemes költeni, ha az elkerülhető kár és a megőrzött választási lehetőség értéke indokolja a ráfordítást. Ezt vállalati adatok alapján, számonkérhető feladatok és költségkeretek alapján lehet megítélni. A kijelölt létesítményekre összpontosító védelem, az egyértelmű beavatkozási szabályok és a politikai felülvizsgálat korlátozhatják a küldetés terjeszkedését (mission creep), bár a kockázatait nem szüntetik meg.

Bukarestnek ezért a szövetségesektől kért támogatást kiválasztott kikötői, dunai és energetikai csomópontok tartós védelméhez kell kötnie. A román–bolgár–török együttműködésben az aknaelhárítás és a megfigyelés rendszeres ellátására kell pénzt biztosítani. A magyar kormányra, a kereskedőkre és a fuvarozókra pedig az tartozik, hogy ellenőrizhető feltételekkel használható beszerzési és szállítási alternatívákat biztosítsanak. Ezek érdekében Budapestnek célhoz kötött biztonsági együttműködést is érdemes vállalnia. A döntő kérdés az, hogy ennek az együttműködésnek hol húzzuk meg a földrajzi, műveleti, pénzügyi és politikai határait.