Oroszország Ukrajna elleni agressziója szintet lépett a hét elején, pontosabban első óráiban kezdődött rakétatámadásokkal. Ezek célja már nem katonai célok megsemmisítése volt, hanem kifejezetten az ország energetikai infrastruktúrájának a lerombolása. Az ukrán városok elleni támadások csütörtökön kamikaze drónokkal folytatódtak. 

Oroszország hétfő reggel óta több mint száz rakétát lőtt ki Ukrajna nagyvárosaira – kezdve a frontvonalhoz közel elhelyezkedő Zaporizzsjától a fővároson át a lengyel határ melletti Lvivig. A legalább 26 halálos áldozatot követelő csapásokat megtorlásként rendelte el Vlagyimir Putyin orosz elnök, válaszként a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő Kercsi-híd elleni szombati támadásra. Noha Ukrajna nem vállalta magára, Moszkva Kijevet teszi felelőssé a hídrobbantásért. Az orosz biztonsági szolgálatok időközben letartóztattak nyolc személyt a merénylettel összefüggésben, köztük három ukrán állampolgárt.

A hétfő óta tartó rakétatámadások számos elemző szerint új fejezetet nyitottak az ukrajnai háborúban. Az utóbbi hetekben – lényegében augusztus vége óta – az ukránok offenzívába lendültek, védekezésre, sőt hátrálásra kényszerítve az oroszokat. Ezzel párhuzamosan a frontvonaltól távolabb eső területeken úgy tűnt, hogy az élet visszatért a normális kerékvágásba. Ezt a viszonylagos normalitást forgatták fel a hétfő óta rendszeresen becsapódó orosz rakéták. A támadások azt üzenik az ukrán lakosságnak, hogy sehol nem érezheti teljes biztonságban magát, amíg a háború tart. Noha az invázió első szakaszában az ukránok kaptak már kóstolót a polgári célpontok válogatás nélküli támadásából, korántsem a mostani intenzitással: ez a legnagyobb összehangolt, többhullámú rakétatámadás a háború kezdete óta, és az első alkalom, hogy Kijev központját sújtották.

A nyugati médiabeszámolók kiemelik, hogy számos rakéta becsapódási helyének közelében nem található ismert katonai célpont, ami arra utal, hogy vagy a lövedékek voltak pontatlanok, vagy az oroszok szándékosan összevissza lövöldöznek. Feltételezések szerint Oroszország már elhasználta precíziós irányítású rakétáinak nagy részét – egy nyugati katonai forrás szerint a raktáron lévő rakéták 70 százalékát. Ennek a feltételezésnek némiképp ellentmond a cikkben is említett fegyverlista, amellyel az oroszok állítólag végrehajtották a hétfői támadást. Eszerint Iskander ballisztikus rakétákat használtak, Kalibr cirkálórakétákat lőttek ki a Kaszpi-tengeren és a Fekete-tengeren lévő hajókról, valamint Kh-101 cirkálórakétákat repülőgépekről.

Hidegnek ígérkezik a tél

Moszkva azzal lépett szintet igazán, hogy ezúttal a rakéták többnyire a polgári villamosenergia- és fűtési infrastruktúrát célozták meg. Ráadásul meglehetősen eredményesen. Az ukránok először megpróbálták lekicsinyelni a támadásokat hatását, szerdán viszont kénytelenek voltak korlátozni a villanyáram-szolgáltatást a fővárosban és Kijev megyében. Herman Haluscsenko energiaminiszter a CNN-nek azt nyilatkozta: Ukrajna energiainfrastruktúrájának mintegy 30 százalékát találat érte hétfő óta.  A tárcavezető szerint ennek egyik oka az, hogy az ukrán villamosenergia-export hozzásegíti az európai országokat az orosz gáz és szén kiváltásához. Ezzel arra célzott, hogy az európai partnereknek is érdeke olyan légvédelmi rendszereket biztosítani, amelyek segíthetnek megvédeni az ukrán infrastruktúrát.

Az orosz védelmi minisztérium kedden megerősítette, hogy a támadások során Ukrajna katonai és energetikai létesítményeit vette célba. Korábban maga Putyin elnök is megtorlásról beszélt, és további – „az Orosz Föderációval szembeni fenyegetettségi szintnek megfelelő keménységű” – válaszlépéseket helyezett kilátásba az ukrán „terrorcselekmények” folytatása esetén. Egész sor ilyen „terrorcselekményt” sorolt fel, beleértve „a donbászi polgárok több mint nyolc éve tartó terrorista bombázását”, orosz villamosenergia-létesítmények és a gázszállítási infrastruktúra elleni állítólagos terrorcselekményeket, illetve a Török Áramlat gázvezeték egyik szakaszának szabotálására tett kísérletet.

További eszkaláció

Joe Biden amerikai elnök hétfőn – mintegy megelőlegezve a G7 országcsoport későbbi döntését – „fejlett légvédelmi rendszereket” ígért Ukrajnának. Azt azonban sem ő, sem Lloyd Austin védelmi miniszter nem árulta el, hogy milyen típusú rendszert szállítana Kijevnek az Egyesült Államok.

Kedden megérkezett Ukrajnába Németországból az első, még a nyár elején beígért IRIS-T légvédelmi rendszer, illetve úton van a norvégok hasonló, NASAMS névre hallgató szisztémája. Ez ráadásul olyan levegő-levegő rakétát (AMRAAM) használ, amelyet tizenkét NATO-tagállamban rendszeresítettek, ami lényegesen megkönnyíti az utánpótlást. Ezek a rendszerek javíthatják az orosz cirkálórakéták lelövési arányát – amely jelenleg 40-60 százalék közötti –, viszont a ballisztikus rakétákat nem képesek elfogni. Az Iszkandernek csak a robbanófeje 700 kilogramm körüli, ráadásul a pályája utolsó szakaszán nagyjából függőlegesen repül – lényegében zuhan –, így túlságosan nehéz ahhoz, hogy letérítse útvonaláról az IRIS-T összesen 100 kg-t nyomó elfogórakétája.

Ukrajna tavasz óta lobbizik a sokkal erősebb Patriot rakétákért, de Washington egyelőre semmilyen jelét nem adta, hogy kész akár fontolóra venni a kérést. A The Economist szerint a visszautasítás oka mindenekelőtt gazdasági. Egyetlen rakétarendszer több mint egymilliárd dollárba kerül, a kezeléséhez pedig legalább 70 katona többhónapos kiképzése szükséges. Másrészt az Egyesült Államoknak magának sincsenek fölösleges Patriot-ütegei, ugyanis „az elmúlt több mint egy évtizedben leépítették a lég- és cirkálórakéta-védelmet”. A brit magazin szerint elképzelhető, hogy Joe Biden egyszerűen a már beígért NASAMS rendszerek leszállításának felgyorsítására gondolt.

Az amerikai elnök a CNN-nek adott keddi interjúban meggyőződését fejezte ki, hogy Putyin „racionális szereplő”, ezért nem hiszi, hogy az Ukrajnával vívott háborúban taktikai atomfegyvert használna. Azt is hozzátette, hogy az orosz elnök több tekintetben is „elszámolta magát”.

A CNN elemzése szerint Biden ellentmondásos megállapításai nem zárják ki a további eszkalációt, sőt a „Nyugat számára irracionálisnak tűnő döntéseket”, így a nukleáris háborút sem. Pláne, ha sikerül őt sarokba szorítani. „Putyin nem akarja, hogy megalázzák. Nem fogja letenni a fegyvert. És készen áll arra, hogy civil vérengzésekhez és válogatás nélküli terrorhoz folyamodjon, ha a csatatéren sorozatos kudarcokat szenved el” – figyelmeztet a CNN.