Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón, számolt be az MTI. Amint a Maszolon megírtuk, a MÁÉRT ülését megelőzően Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke péntek reggeli személyes találkozóján egyezett meg az oktatási-nevelési támogatás emeléséről.

Semjén Zsolt felelevenítette: jelenleg 22 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban.

Kapcsolódó

Találkozó: Kelemen Hunor Orbán Viktor támogatását kérte Románia schengeni csatlakozásához

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a budapesti Karmelita kolostorban fogadta Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, Románia miniszterelnök-helyettesét a Magyar Állandó Értekezlet pénteki ülése előtt.

találkozó Kelemen Hunor Orbán Viktor Budapest Magyar Állandó Értekezlet MÁÉRT

A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. „Háború ide, energiaválság oda”, vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek – húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar, aki ezen támogatáshoz szeretne hozzá jutni, vegye fel a kapcsolatot a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel – kérte.

Semjén Zsolt a 2010 óta megvalósított nemzetpolitikai programokat részletezve kifejtette: ötezer intézmény működését támogatták, 5400 beruházást valósítottak meg külhoni területeken. Csak idén 2372 intézményt és programot segítettek – jelezte. Hozzátette: a bölcsődétől az egyetemig fenntartják és támogatják az oktatási hálózatot, 300 ezer magyar gyermek oktatását segítik. Beszámolt arról, hogy 250 hétvégi, vasárnapi iskolát támogattak a diaszpórában. Összegzése szerint 2010 óta oktatási célokra több mint 200 milliárd forintot fordítottak.

A további fejlesztéseket részletezve kiemelte, hogy a Kárpát-medencében csaknem ezer óvodát újítottak fel vagy építettek, további 200 játszóteret alakítottak ki.

Kapcsolódó

MÁÉRT-zárónyilatkozat: cél a mielőbbi béke

A magyar nemzet minden tagjának közös érdeke a mielőbbi béke – rögzíti a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki ülésén minden résztvevő által aláírt zárónyilatkozat, hasonlóan a diaszpóra tanács előző napi ülésen elfogadott dokumentumhoz.

Magyar Állandó Értekezlet MÁÉRT közös nyilatkozat

Mintegy 1600 új külhoni templom épült vagy újult meg 2010 óta, kulturális célokra 140 milliárdot fordítottak, amelyből 2500 kulturális beruházás valósulhatott meg. Mindezek mellett 300 ifjúsági területtel összefüggő fejlesztés történt.

Semjén Zsolt a gazdaság területén megvalósuló programokat forradalminak minősítette, hangsúlyozva: nem csupán az identitás megőrzéséhez járulnak hozzá, hanem a mindennapi megélhetéshez is. 145 felszerelt tangazdaságot és tanműhelyt hoztak létre, 60 ezer vállalkozást támogattak 200 milliárdos forrással. Mindez 400 milliárd forint értékű beruházást eredményezett a külhoni területeken – ismertette, hozzátéve: 3500 vállalkozás-fejlesztési programot valósítottak meg.

A miniszterelnök-helyettes arra a kérdésre válaszolva, hogy tartanak-e attól, Magyarországot a Lengyelországhoz hasonló incidens éri, megismételte a korábban a magyar kormány részéről elhangzottakat: „ha a szomszédodban háború van, te sem vagy biztonságban. A történtek megerősítik a magyar politika helyességét” – mutatott rá. Kiemelte: ezért nem engedik, hogy Magyarországról fegyvereket szállítsanak Ukrajnába. Ezek a szállítások ugyanis Kárpátalján keresztül történnének, jelentős veszélynek kitéve az ottani magyarokat. Hangsúlyozta: Kárpátalja az egyetlen olyan terület, amelyet nem ért rakétatámadás.

Semjén Zsolt ugyanakkor gratulált a felvidéki és vajdasági választásokon a magyar pártok eredményéhez. Rámutatott: simán elérik a parlamenti küszöböt, ha a magyarság egységes a Felvidéken. Semjén Zsolt az RMDSZ példáját nevezte helyesnek, kiemelve: egy kisebbségi pártnak nem kell ideológiai kérdést csinálnia abból, hogy kivel lép koalícióra. Ezt azzal kell megtennie, aki kisebbségi szempontból többet ígér. Hozzátette: biztos benne, hogy Pozsonyban a magyar párt bejuthat a parlamentbe és jó esetben a kormányba is, és akkor az állampolgárság kérdését is meg tudják oldani. A magyar állampolgárság kiterjesztése nem veszélyeztet senkit, ugyanakkor a szlovák ellentörvény teljes kudarcot vallott, azzal azokat az „echte” szlovákokat büntették, akik nyugat-európai országokban dolgoznak.

Semjén Zsolt kiállt Horvátország mielőbbi schengeni csatlakozása és a boszniai horvátok mellett. Szerbia vonatkozásában hasonlóképpen kiállnak a boszniai szerbek mellett – jelezte. Megjegyezte még: három ellenzéki párt nem vett rész az ülésen: a DK, a Párbeszéd és a Momentum. „Lelkük rajta”, önmagukat minősítik – fogalmazott. Nem a magyar kormányt és nem a MÁÉRT-et becsülték le, hanem a határon túli magyarokat – fűzte hozzá.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár rámutatott: három év után újra személyes jelenlét mellett rendezhették meg a nemzetpolitika legfontosabb fórumait, a diaszpóra tanácsot és a Magyar Állandó Értekezletet.

A zárónyilatkozatot mindenki aláírta.