Az 1456-os nándorfehérvári diadal emléknapján szervezték meg Tusványoson azt a panelbeszélgetést, amely a kereszténység helyzetét taglalta a nyugati világban. A meghívottak, Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese és az erdélyi történelmi egyházi képviselők egyetértettek abban, hogy nagy szakadás van jelenleg régiónk és a világ nyugati fele közötti vélekedésben a kereszténységről, a vallás és az egyház szerepéről.

A pénteki panelbeszélgetésen Érszegi Márk Aurél, a beszélgetés moderátora XVI. Benedek pápa pesszimista kijelentését idézte, miszerint a hit lángja kialvóban van, csupán pislákol a világ számos szegletében.

Semjén Zsolt Magyarország miniszterelnök-helyettese a felvetésre kifejtette, az egyház benne él a világ sodrásában. Hozzáfűzte: a kereszténység létezhetne Európa nélkül, de Európa nem létezhet a kereszténység nélkül. „Az európai civilizáció keresztény civilizáció. Az európai civilizáció alapkövei között ott van a kereszténység” – mutatott rá. A politikus hangsúlyozta, a nyugati világ mainstream ideológiája véleménye szerint azon igyekszik, hogy a keresztény civilizációt visszaszorítsa, a vallást pedig „szabadidős magántevékenységgé" formálja.

A mainstream brüsszeli bürokrácia – folytatta – „kifejezetten keresztényüldözést" folytat, amikor a keresztény valláshoz kötődő jelképeket el akarja tüntetni. Emellett arra is törekszik, hogy a keresztény civilizációt visszaszorítsa, minél több muszlimot engedjen be Európába, amellyel így „végképp relativizálja" a kereszténységet - tette hozzá. 

 Ez nem fog sikerülni, mert amíg ember lesz, addig a vallásra való nyitottság mindig meglesz - mondta Semjén Zsolt. A nemzetállamok fontossága a kereszténységhez mérhető, ezért ragaszkodni kell a nemzeti kultúrához és értékekhez, illetve a családhoz, amellyel egyben a természet rendjét is védjük - fogalmazott.

„Amíg ember lesz, addig a vallásra való nyitottság meglesz és a vallásról való gondolkozás jelen lesz” – szögezte le Semjén Zsolt. A nemzetállamokkal kapcsolatosan kifejtette: ha megpróbálják kilúgozni, eltüntetni, az az emberiség „legdurvább megszegényülése” lenne. „Ezért ragaszkodunk a nemzetállamokhoz és a nemzetekhez” – fűzte hozzá.

Progresszió helyett puszta deviencia

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a mainstream politika törekvése a családok „relativizálására” a természet rendjével fordul szembe. „A magát progresszívnak mondó oldal azt mondja, a vallásnak vissza kell szorulnia, a családot relativizálni kell. Ez számunkra nem progresszió, hanem puszta deviencia” – emelte ki Semjén Zsolt. Az ukrán-orosz háborúval kapcsolatban megjegyezte: a békességre igyekvés a keresztény ember legfontosabb alapállása.

Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke kifejtette: Európában a kereszténység vonatkozásában Kelet-Európa „biztonságos, értékmentő hátország”. Amikor levonul az Európát nagyban veszélyeztető pszeudo-vallások és ideológiák sodra, akkor visszaállhatnak az európai fősodorba is azok az értékek, amelyek felépítették Európát – tette hozzá.

Kapcsolódó

Semjén Zsolt köszönetet mondott a külhoni magyaroknak szavazataikért

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke szerint a választás tétje: háború vagy béke, valamint az, hogy nemzeti-gazdasági érdekeinket meg tudjuk védeni vagy sem.

magyarországi választások 2022 Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes levélszavazatok külhoni magyarok

„Megtanultuk a külső ellenségtől megvédeni a civilizációnkat, de az igazi nagy támadás most belülről érkezik, amikor a várfalak leomlanak, akkor pedig jön és elsöpör könyörtelenül mindent. A nagy baj éppenséggel ezért a világot felfalni akaró, a kereszténység oldalhajtásaiból, félreértelmezéséből fakadó pszeudo-vallások jutatták oda a világot, hogy árunak fogják fel a létezést” – fogalmazott.

Kató Béla, püspök, Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szerint Európa olyan földrész, amely segítségre szorul. „Mindennek, amit ma európai civilizációnak tartunk, visszanyúlik a gyökere a keresztyénséghez. Ha 2 ezer éve ezt próbáltuk megtartani és továbbvinni, hogyan tudnánk ezt a jelenben megőrizni és továbbadni?” – tette fel a kérdést.

Kerekes László, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség segédpüspöke úgy fogalmazott: a régi ember a múltba tekintett, a szekularizált, modern ember a jövőt tekinti, és úgy tűnik, mintha a saját sorsát venné a kezébe és nem lenne szüksége egyházra. „Az ember Isten nélküli világban szeretne élni? Nem akarják teljesen száműzni, hanem mindenki egyéni, privát ügyévé tennék a vallást” – fogalmazott az egyházi vezető.