A kedvezménytörvény, illetve a magyarigazolvány volt az első olyan intézkedés, amely közjogi értelemben vett köteléket hozott létre a külhoni magyarság és a magyar állam között - hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Szabadkán, ahol a kedvezménytörvény húsz évvel ezelőtti hatályba lépése alkalmából szerveztek konferenciát.

Ez egy szimbólum volt, amely azt mutatta, hogy „a külhoni magyar nemcsak érzelmileg, kulturálisan, történelmileg tartozik a magyar nemzethez, hanem valamilyen értelemben egy jogi kötődése is van, és ez már megteremtette a lehetőséget, hogy ehhez különböző kedvezményeket, támogatásformákat lehessen kapcsolni” – mondta a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt megfogalmazása szerint a magyar mindig is sajátos nemzet volt. „Mégpedig azért, mert egyfelől kultúrnemzet, amit a magyar nyelv, a magyar történelmi sorsközösség tudata, a csodálatos magyar kultúra közössége tart össze, másfelől viszont mindig is politikai nemzet volt, amit a magyar közjog, a magyar alkotmányosság vasabroncsa tart össze. Megjegyzem, a közjogi kötelék és a kultúrnemzetnek a kulturális köteléke egymást erősítve tartotta meg a nemzetet, hol ez, hol az az abroncs volt az, amelyik egybetartotta nemzetünk különböző részeit” – húzta alá.

A kedvezménytörvény mellett a résztvevők arról is beszéltek, hogy az április 3-i magyarországi és szerbiai parlamenti választások hasonlóan fontosak a nemzetpolitika irányvonalának folytatása szempontjából.  

A miniszterelnök-helyettes rámutatott, hogy a Vajdaságban még a magyarországi választásoknál nagyobb a tét, hiszen Szerbiában is választásokat tartanak egy hónap múlva. Véleménye szerint az a jó kapcsolat, illetve együttműködés, amely kialakult Orbán Viktor miniszterelnök, Aleksandar Vucsics szerb köztársasági elnök és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke között, „jó Magyarországnak, jó Szerbiának, és különösen jó a Vajdaságnak”. „Ezeknek a fejlesztéseknek a gyümölcsét elsősorban a vajdasági magyarság élvezheti, beleértve az állampolgárságot és a gazdaságfejlesztést, de az itteni szerbek is részesednek belőle, hiszen nő az infrastruktúra, munkalehetőség, ők is bekapcsolódnak ebbe a gazdasági fejlődésbe. Jó Magyarországnak, hiszen ez egyfajta gazdasági expanzió, és jó Szerbiának, hiszen idejönnek a befektetések” – részletezte.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy a kettős állampolgárság ötlete, illetve igénye a Vajdaságban fogalmazódott meg, hiszen a nehéz gazdasági és politikai helyzetben lévő magyar közösség a magyar állampolgárság megszerzésében látta azt a biztonságot, amelyet szülőföldjének elhagyása nélkül is megszerezhet. Az államtitkár elmondta: a kettős állampolgárság mellett a szavazati jog megszerzése is fontos lépés volt, végül az inkább szimbolikus jogszabályok után már a szülőföldön történő boldogulás irányába, a gazdaság segítése felé tudott fordulni a magyar nemzetpolitika.

Pásztor István szerint a húsz évvel ezelőtt hatályba lépett kedvezménytörvénynek nagyon fontos szerepe volt abban, hogy az egyetemleges nemzet közjogi egyesítése napirenden maradjon, és meg tudjon valósulni. „Ugyanakkor olyan szempontból is fontos volt, hogy segítette az egyetemleges nemzetben gondolkodó politikának a talpon maradását. A 2002-es választások után egészen 2010-ig a státustörvény, az állampolgársági törvény előkészítésének az ügye volt egy olyan felhajtó erő, amely meggyőződésem szerint egyik hozzájárulója volt annak, hogy 2010-ben sikerült a politikai rendszerváltás Magyarországon" - hangsúlyozta a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke. Rámutatott, hogy a magyarországi és a szerbiai választások kampánya erősíti egymást, mert az emberek tudják, hogy akkor lesz nekik a legjobb, ha mindkét országban minden jól alakul.