Az aktuális nemzetpolitikai kérdések, köztük a kárpátaljai helyzet szerepel a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) pénteki ülésének napirendjén - mondta Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az Echo TV reggeli műsorában kedden.

Semjén Zsolt kiemelte: a Magyar Állandó Értekezlet a legkomolyabb összmagyar értekezlet, amelyen "az egész világ magyarsága" jelen van, s részt vesznek az ellenzéki pártok is. A pénteki tanácskozáson áttekintik minden nemzetrész aktuális problémáit, az elért nemzetpolitikai eredményeket.  A miniszterelnök-helyettes kiemelte a kárpátaljai helyzetet, hozzátéve, hogy az ott élők most a magyarság leginkább veszélyeztetett csoportja.

Semjén Zsolt kitért az identitásmegőrzés fontosságára is, ezen belül az óvodafejlesztési programra. Rámutatott: ha egy gyermeket magyar óvodába íratnak, akkor könnyebben megmarad a magyar iskolarendszeren belül. Jelezte: az identitásmegőrzésére fordított forrásokat megtízszerezték.

Az állampolgárság és a szavazati jog szintén rendkívül fontos az identitás megőrzésében, erősítésében, jelenleg mintegy egymillió-ötvenezer az új állampolgárok száma - tette hozzá a kormányfőhelyettes.

„Nem szabad szégyenlősnek lenni”

Semjén Zsolt a határon túli magyar szervezetek és pártok támogatásáról szólva hangsúlyozta: a törvényes kereteken belül a magyar államnak támogatnia kell őket, nem szabad szégyenlősnek lenni, nem mindegy, hogy van-e magyar képviselet az adott utódállam országgyűlésében, illetve egy-egy településen van-e magyar polgármester, önkormányzati képviselő.

Az utóbbi évek magyar innovációjaként jellemezte az elindított gazdaságfejlesztési programokat. Úgy fogalmazott: soha nem látott fejlesztések valósulnak meg a külhoni magyar területeken, ezekkel mindenki - a külhoni magyarság, a többségi nemzet és Magyarország is - csak nyer. Ahhoz, hogy a szülőföldjén megmaradjon a magyarság, az is szükséges, hogy "meg tudjon élni" - közölte.

Nagyobb hangsúly a diaszpóratanácsra

A Magyar Diaszpóra Tanácsról szólva kifejtette: a szocializmusban az emigrációt mindig ellenségként kezelték. 1990 után ez ugyan megszűnt, az azonban még mindig fennállt, hogy bár az összmagyar tanácskozó értekezlet, a Máért működött, de ott a diaszpóra magyarságának kérdései kisebb hangsúllyal tudtak megjelenni.

A diaszpóratanács a világban szétszóródott magyarság tanácskozó testülete, nekik ugyanis speciális programokra van szükségük - mondta Semjén Zsolt. Ezek között említette a Kőrösi Csoma Sándor-programot, amelynek keretében évente mintegy 140 ösztöndíjas utazik ki a diaszpóra közösségeihez. Kitért a Mikes-programra, amelynek keretében hagyatékokat, levéltárakat telepítenek haza, illetve a Julianus-programra, amely a magyarság értékeinek összegyűjtését célozza.

EP-választások: a külhoni magyarok is szavazhatnak

Semjén Zsolt a jövő évi európai parlamenti választásokról szólva kiemelte: az állampolgárság és a szavazati jog egymástól elválaszthatatlan. A külhoni magyarok az országgyűlési választásokon már szavazhattak, ésszerű, hogy ezt megtehessék az EP-választáson is.

Megjegyezte: a Demokratikus Koalíció "habitusából fakadóan" össze-vissza hazudozik a kérdésben. Senkinek nincs két szavazata - szögezte le Semjén Zsolt, aki példaként említette, hogy egy erdélyi magyar nem szavazhat a magyar és román listára is, csak arra, ahol a lakóhelye van.

Jogkiterjesztésről van szó, amelyet az EU is támogat, s amely az unión kívüli, tehát a vajdasági, a kárpátaljai és a diaszpórában élő magyarságot érinti - közölte a miniszterelnök-helyettes, aki úgy fogalmazott: "egy nemzet vagyunk, egy állampolgársággal, a nemzet élete és sorsa minden magyar számára meghatározó".