Miközben a galaci és a konstancai drónincidensek rávilágítottak a romániai biztonsági infrastruktúra hiányosságaira, egy hétvégi hírből kiderült, hogy a védelmi kiadásokra elkülönített milliárdokat Románia kiforratlan technológiákra pazarolja. A V-BAT amerikai felderítő drón balesetveszélyes, és másfél év alatt legalább 50 alkalommal lezuhant. A cég állítólag eltitkolta a hibákat az ügyfelek elől.

Egy évvel ezelőtt egy V‑BAT drón tesztelés közben kis híján levágta az amerikai haditengerészet egyik tisztjének ujjait. Az incidens nyomán a gyártó Shield AI újratervezte a gépet, és a propeller közelében matricák figyelmeztetik a kezelőket a veszélyre. „A gép az orrától a farkáig teljesen új szintet képvisel” – nyugtázta tavaly ősszel Ryan Tseng, a védelmi technológiákkal foglalkozó startup vezetője a Forbesnak.

Csakhogy a baleset megismétlődött. Ezúttal a román haditengerészet tisztje sérült meg, még súlyosabban. Az incidens egy amerikai katonai gyakorlaton történt, Texas partjainál, egy V‑BAT elindításakor. A gép forgólapátja a román tiszt két ujját levágta, egy harmadikat pedig eltörte. A katona több műtéten esett át New Orleansban, majd állapota romlása miatt a Walter Reed katonai kórházba szállították.

Az incidens május 12‑én történt, de a hazai közvélemény június 5-én értesülhetett róla a Reuters ankétjának köszönhetően. A drónt gyártó amerikai Shield AI szerint a baleset oka a biztonsági előírások megsértése, nem pedig műszaki hiba volt. A hírügynökség ugyanakkor kimutatta, hogy a milliárdos amerikai startup évek óta küszködik műszaki hibákkal, miközben vezetői rendre félresöprik a biztonsági aggályokat, hogy szerződésekhez jussanak.

A román védelmi minisztérium közölte, hogy vizsgálja a balesetet, a hivatalos jelentés elkészültéig pedig korai lenne következtetéseket levonni.

„Fake it ’til you make it”

A Reuters hírügynökség – egyebek közt 21 volt alkalmazottal, iparági vezetőkkel és befektetőkkel készített interjúk alapján – készült ankétja megállapítja: a V‑BAT drónok csak az elmúlt másfél évben több mint 50 alkalommal zuhantak le tesztek vagy gyakorlatok során. Egy alkalmazottnak – aki a gyermekével utazott egy Cessna kisrepülőgépen – kitérő manővert kellett végrehajtania, hogy elkerülje az ütközést egy drónnal. Egy portugáliai NATO-eseményen, ahol pilóta nélküli katonai rendszereket mutattak be, egy leszálló V-BAT a kifutópályának csapódott.

Februárban több hétre felfüggesztették a repüléseket, hogy kiderítsék a súlyos balesetsorozat okait. A Shield AI nem kommentálta a belső flottáját érintő baleseteket, ellenben hangsúlyozta, hogy ügyfelei 2025 eleje óta, amikor frissítették a típust, csak 10 „működési balesetet” tapasztaltak. A cég nem részletezte az incidenseket.

A Reuters idéz egy volt termékmenedzser közérdekű bejelentőként (whistleblower) megfogalmazott panaszából, amelyben az áll: a Shield AI a Szilícium‑völgyből ismert „fake it ’til you make it” hozzáállást alkalmazza katonai hardvereknél is. Azaz megjátsszák, hogy a termék működik, abban a reményben, hogy mire fény derülne a hibákra, sikerül kiküszöbölni azokat. A panasz szerint a cég eltitkolta a valós műszaki paramétereket és a drónbalesetek adatait a katonai ügyfelek előtt, és elbocsátotta azokat a dolgozókat, akik biztonsági aggályokat fogalmaztak meg.

Rajtudat

A Shield AI 2021-ben vásárolta fel a V‑BAT-et fejlesztő Martin UAV-t, így került hozzá a katonai célokra tervezett, függőleges fel‑ és leszállásra képes (VTOL) pilóta nélküli repülőgép. A vállalatot 2015-ben alapította Ryan Tseng, aki korábban egy telefontöltő céget adott el a Qualcommnak, és tengerészgyalogos testvére, Brandon.

A Shield AI az elsők között volt a kockázati tőkével támogatott startupok közül, amelyek megpróbálták megtörni a Pentagon hagyományos nagy beszállítói, a Lockheed Martin, a Boeing vagy az RTX dominanciáját. A cég nagyon gyorsan az unikornisok egyike lett, piaci értékét jelenleg 13 milliárd dollárra teszik. A gyors növekedés ellenére a V‑BAT továbbra is tartós műszaki problémákkal küzd a háttérben – miközben több mint fél tucat külföldi hadseregnek adták el.

A 2,7 méter hosszú, körülbelül egymillió dollárért árult V-BAT egyik fő erősségeként tálalják, hogy nincs szüksége kifutópályára. Függőlegesen száll fel és le, a farokrészen található propeller segítségével, majd „hasra fordulva” repül. Leszállás előtt ismét „lábra áll”. A képen látható lábakat egyébként tavaly kapta a szerkezet, a 2024-es baleset hatására. A „zárt rotoros kialakítás növeli a biztonságot” – hangsúlyozza weboldalán a gyártó kiemelve, hogy indításkor és érkezéskor teljesen mellőzhető a kezelő beavatkozása. Hogy ez mennyire igaz, nem teljesen világos annak alapján, hogy az újabb súlyos baleset is indításkor történt.

A pilóta nélküli V‑BAT drón képes több mint 12 órán át a levegőben maradni, a Hivemind autonómiaszoftver pedig lehetővé teszi, hogy a drón önállóan érzékeljen, döntsön és kerülje a fenyegetéseket – hangsúlyozza a vállalat. A V-BAT nemcsak felderítésre és megfigyelésre alkalmas, hanem célazonosításra és megjelölésre, illetve a gyártó ígéretei szerint hamarosan „kinetikus képességekkel” is felszerelik. Hogy az utóbbi konkrétan mit jelent, és milyen időtávon belül valósulhat meg, arra vonatkozóan nincsenek információk. Ugyanakkor a Shield AI állítja, hogy eszközei képesek a legkeményebb elektronikai hadviselési környezetben is működni: a rendszer GPS‑ és kommunikációs zavarás mellett is képes felderítést és célmegjelölést végezni, mélyen az ellenséges terület belsejében.

Új igények

Az ukrajnai háborúban bizonyított drónok halálos hatékonysága felpörgette a Szilícium‑völgyi befektetéseket a drón- és katonai mesterségesintelligencia‑cégekben, jelentősen növelve olyan amerikai vállalatok értékelését, mint az Anduril Industries és a Shield AI. Bár Ukrajna drónjainak többsége hazai gyártású, több amerikai cég – köztük az Anduril, a Shield AI, a Neros Technologies és az AeroVironment – is szállított fegyvereket Kijevnek. A „háború köde” miatt ezek szerepéről és teljesítményéről nehéz világos képet alkotni.

A Shield AI tavaly októberben hangsúlyozta, hogy a V‑BAT-et Ukrajnában több mint száz bevetésen alkalmazták. Idén februárban, egy szingapúri fegyverkiállításon a Shield AI már azt közölte, hogy felderítő drónja „több száz órát repült Ukrajnában”. Mindazonáltal a Shield AI mindmáig nem jelentett be jelentősebb Pentagon‑szerződést a típusra, és főként az „ukrajnai tapasztalatokra” hivatkozva próbál piacot nyerni. A V-Bat drónt az USA-ban egyelőre a parti őrség használja megfigyelésre és felderítésre, viszont sikerült eladni féltucatnyi külföldi hadseregnek, köztük Romániának – annak ellenére, hogy a gép továbbra is különböző „gyermekbetegségekkel” küzd. A román haditengerészet tavaly 30 millió dolláros szerződést kötött a légi jármű beszerzésére.

Egy héttel a román tiszttel történt baleset után, május 19-én jelentették be, hogy a Pentagon partnerségre lép a Shield AI-jal, amelynek Hivemind szoftverét integrálják a LUCAS drónokba. Az Egyesült Államok a megugró anyagköltségek és az iráni drónok pusztítása miatt olcsóbb fegyverrendszerekre állna át. A LUCAS-t az iráni Shahedről másolták, és darabonként nagyjából 35 ezer dollárba kerülnek. A Hivemind (magyarul: rajtudat) elvileg lehetővé teszi, hogy a drónok emberi beavatkozás nélkül működjenek, alkalmazkodjanak és rajban mozogjanak a gyorsan változó harctéren. Brandon Tseng, a Shield AI társalapítója és elnöke nemrégiben azt mondta: öt éven belül a 20-100 különböző típusú és célú repülő eszközt integráló „raj lesz a norma”. Mindazonáltal ez a képesség egyelőre inkább ígéret, mint realitás.

Ajándék jó pénzért

A román szerződés odaítélésekor a bukaresti sajtó arról írt, hogy az első V-BAT drónrendszert – négy repülőeszközt – valójában az USA adományozza Romániának. A 18 millió dollár értékű „ajándék” érkezését 2025 végére ígérték, ehhez képest még zajlik a kezelők kiképzése. A Hotnews korabeli cikke idézte a Shield AI igazgatóját, James Lithgow-t, aki a Defense Tech Innovation Forum 2025 kiállításon azzal bíztatta a jövendőbeli ügyfeleket, hogy a V-BAT már képes harci célú hasznos terhet hordozni, és az Egyesült Államokban már szolgálatban áll. Másfelől viszont azt mondta, hogy a cég ukrán partnereket keres, amelyek képesek a drónra szerelhető lézerirányítású lőszereket gyártására.

A fejleszthetőség előnyére van bármilyen fegyverrendszernek, de a rendelkezésre álló információk alapján a V-BAT inkább tűnik befejezetlen kísérletnek. Románia kiforratlan technológiákra költi a védelmi kiadásokra elkülönített milliárdokat, miközben a galaci és a konstancai drónincidensek alapvető hiányosságokat tártak fel a biztonsági infrastruktúrában. Ha a haditengerészet vagy a parti őrség rendelkezne egy olyan platformmal, amilyennek a V-BAT-ot ígérik – és amely elvileg már tavaly év vége óta Románia rendelkezésére áll –, az elszabadult ukrán tengeri drón nem „sétált” volna be csak úgy a konstancai kikötőbe, a hatóságoknak pedig lett volna idejük a beavatkozásra.

(Nyitókép: Flight Sparrow YouTube csatorna/képernyőmentés)