Flávio Bolsonaro, az első forduló meglepetésnyertese és a veterán elnök, Luiz Inácio Lula da Silva fej fej mellett, a hibahatáron belül fordulnak rá a mindent eldöntő vasárnapi második körre. Lula bukása esetén az utolsó jelentősebb dél-amerikai ország élére is Washington-barát vezetés kerül. A kampányhajrára ráadásul rányomták bélyegüket a Meta amerikai techóriás rejtélyes algoritmushibái.

Közel 159 millió brazilt várnak vasárnap az urnákhoz, hogy megválasszák Dél-Amerika legnagyobb és legnépesebb országának következő elnökét. Az október 4-én tartott első fordulót nem kis meglepetésre a 45 éves Flávio Bolsonaro szenátor nyerte. A név nem véletlenül ismerős: a negyedik elnöki ciklusára készülő, 80 éves Luiz Inácio Lula da Silva kihívója nem más, mint a 2023-as puccskísérlet miatt elítélt ex-elnök, Jair Bolsonaro fia.

Az ifjabb Bolsonaro a szavazatok 47 százalékát szerezte meg az első fordulóban (56 millió voksot). Két százalékponttal és bő kétmillió szavazattal előzte meg Lulát, aki négy évvel ezelőtt ugyancsak kétmillió szavazattal győzte le az idősebb Bolsonarót.

Az első fordulót követően készült közvélemény-kutatások rendre azt vetítették előre, hogy a regnáló elnök nem tudja behozni hátrányát, viszont a két jelölt vasárnapi televíziós vitája után nyilvánosságra hozott felmérés elmozdulást jelzett. A Quaest szerdai adatai szerint Bolsonaro vezet ugyan továbbra is, de előnye egyetlen százalékpontra olvadt a 44 százalékon álló Lulával szemben. A felmérés október 17. és 20. között, vagyis részben a jelöltvita után készült, a hibahatár mindössze két százalékpont.

Szellem a gépben

A vasárnapi finálé előtt súlyos politikai és jogi csatározások középpontjába került a Meta. A hivatalban lévő elnök kampánycsapata azzal vádolta meg a techóriást, hogy a portfóliójába tartozó platformok (Facebook, Instagram, WhatsApp) algoritmusai és mesterségesintelligencia-alapú szolgáltatásai hátrányosan érintették az elnök online jelenlétét, miközben ellenfelének kedveztek. A Meta elismerte, hogy Lula kampányának hirdetéseit letiltották, de határozottan tagadta a politikai részrehajlás vádját, és azt állította, hogy a problémákat a cégcsoport tartalomszűrésében jelentkező műszaki hibák („glitches”) okozták. A cég vállalta, hogy a második forduló végéig külön emberi felülvizsgálati folyamatot vezet be a két kampány hirdetési fiókjaira, és az automatizált korlátozásokat két órán belül manuálisan ellenőrzik a méltányosság fenntartása érdekében.

Azonban nemcsak a hirdetésekkel voltak problémák. Lula jogászai a Legfelsőbb Választási Bírósághoz (TSE) beterjesztett beadványukban többek között leírták, hogy a Meta platformjain a baloldali elnök bizonyos posztjai megoszthatatlanok voltak, a videók hang nélkül indultak el, miközben a rendszer aktívan ajánlotta Flávio Bolsonaro profilját és WhatsApp-csatornáját a felhasználóknak. Baloldali influenszerek és aktivisták arra panaszkodtak, hogy noha több százezer követőjük van, posztjaik és videóik elérése szokatlanul alacsony, miközben fura hibák fordulnak elő az oldalukon, például lefagy a megtekintési számláló vagy inaktívvá válik a megosztás gomb.

A riói egyetem NetLab nevű kutatócsoportja ráadásul több mint 1600 olyan szabálytalan, külföldről – főként az USA-ból – finanszírozott politikai hirdetést azonosított a Meta felületein, amelyek 171 millió megtekintést generáltak 2026 júliusa és szeptembere között.

Az ENSZ szakértői szintén aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a Meta moderáló és ajánlórendszerei aránytalanul korlátozhatták az egyik oldal véleménynyilvánítási szabadságát. A világszervezet szólásszabadságért felelős különleges jelentéstevője szerint a Metának biztosítania kell, hogy egyik jelölt se élvezzen előnyt az online térben, és mindkét kampány azonos feltételek mellett érhesse el a szavazókat.

A brazil elnök kampánystábja ezután kérte, hogy az elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt zárják ki a versenyből jobboldali kihívóját, mert szerintük a Meta beavatkozott a választási kampányba. Válaszul Flávio Bolsonaro is beadvánnyal fordult a választási hatóságokhoz, és Lula da Silva kizárását kérte. Azzal vádolta az elnököt, hogy hivatalos adatbázisokból megszerzett személyes adatok felhasználásával küldött tömeges WhatsApp-üzeneteket a kormány szociális programjainak népszerűsítésére.

Kölcsönös sárdobálás

A tévévitán Lula azzal vádolta Bolsonarót, hogy „megrögzött hazudozó, egy bűnöző”. Ezzel a Bolsonaro család állítólagos kapcsolataira utalt Rio de Janeiro paramilitáris csoportjaival. Másfelől Flávio Bolsonaro azzal támadta Lulát, hogy a választások megnyerése érdekében felelőtlen költekezésbe kezdett, és különféle szociális intézkedéseket jelentett be kampánycélból. Emellett ismét felhozta Lula korábbi korrupciós ügyét és börtönbüntetését, noha az ítéleteket időközben megsemmisítették.

Flávio Bolsonaro maga jelenleg is vizsgálat alatt áll az egy éve kipattant Banco Máster-ügyben, amely Brazília történetének egyik legnagyobb pénzügyi és politikai korrupciós botránya. A bank tulajdonosa, Daniel Vorcaro egy olyan piramisjátékszerű rendszert működtetett, amely végül a bank bukásához és közel 9 milliárd dolláros hiányhoz vezetett. A nyomozás feltárta, hogy Vorcaro nem sokkal a bank bukása előtt mintegy 12 millió dollárt utalt át egy amerikai alapnak, amely Flávio testvéréhez, Eduardo Bolsonaróhoz köthető. A szenátor azzal védekezett, hogy a pénzből elítélt apja életéről szóló filmet finanszírozták volna, azonban a nyomozók szerint valójában politikai befolyás vásárlásáról és rejtett kampányfinanszírozásról volt szó. Figyelemreméltó, hogy a Flávio Bolsonaro elleni vizsgálatot egy olyan bíró indította meg júliusban, akit még az idősebb Bolsonaro nevezett ki a Legfelsőbb Bírósághoz.

A korrupciós vádak a baloldalt sem kerülték el. A brazil Legfelsőbb Bíróság egyik bírája engedélyezte a nyomozást Fábio Luís Lula da Silva, Lula egyik fia ellen. A gyanú szerint befolyással üzérkedhetett és korrupciós ügyekbe keveredhetett az egészségügyi minisztériumhoz kapcsolódó ügyletekben. Egy külön nyomozás nyugdíjcsalás gyanúját is vizsgálja. Lula fia tagadja a vádakat, az elnök pedig kijelentette, hogy fiát ugyanúgy kell kezelni, mint bármely más állampolgárt.

Trump árnyéka

A jelöltek vasárnapi vitáján Lula azt állította, hogy a Bolsonaro család túlságosan kötődik az Egyesült Államokhoz és Donald Trumphoz. Szerinte megválasztása esetén ellenfele kész lenne átengedni Brazília ritkaföldfém-kincseit külföldi érdekeknek. Ez mindössze feltételezés, az viszont tény, hogy Donald Trump amerikai elnök nyíltan drukkol Flávio Bolsonaro győzelmének, adminisztrációja pedig gazdasági, diplomáciai és politikai eszközökkel aktívan beavatkozott a brazíliai kampányba.

Trump „hatalmas győzelemként” ünnepelte Flávio Bolsonaro első fordulós szereplését. Miután a brazil bíróság 27 év börtönre ítélte Jair Bolsonarót a 2023-as puccskísérlet miatt, Trump „boszorkányüldözésnek” nevezte az eljárást, és retorzióként 50 százalékos büntetővámot helyezett kilátásba minden brazil importtermékre. Az elnökválasztáshoz közeledve, júliusban 25 százalékos vámot vezetett be a brazil exportáruk többségére, közvetlenül Lulát hibáztatva a feszült viszonyért. Ugyanakkor közismert, hogy Trump második elnökségének kezdete óta a korábban liberális ikonként tetszelgő techóriások vezetői az amerikai elnök tenyeréből esznek.

A washingtoni nyomásgyakorlás visszafelé is elsülhet: könnyen a brazil szuverenitás védelmezőjének szerepébe tolhatja Lulát.

Utolsó tartalék

Lula stábja a gyorsan öregedő Brazília legfontosabb rétegében, a 60 év felettiekben bízik. 2010 óta 74 százalékkal nőtt a 60 év feletti választók száma, és ma már a választók közel egynegyedét teszik ki. A Munkáspárt a két forduló között külön célozta ezt a csoportot, amely szívesen emlékszik Lula korábbi két – 2003 és 2010 közötti – ciklusára, amikor javult az életszínvonal, emelkedtek a bérek, és bővültek a szociális juttatások.

Sok 60 év feletti attól fél, hogy a jobboldal visszatérése esetén a kormányzat visszavonná vagy korlátozná a jóléti programokat. Mások a demokrácia helyzetéért aggódnak, felidézve, hogy 2022 októberében Bolsonaro nem ismerte el a választási vereségét, hívei pedig 2023 januárjában kormányzati épületeket támadtak meg, megkísérelve megakadályozni a hatalomváltást. Ha az elnöknek sikerül mozgósítania az első fordulóban otthon maradt időseket, ők akár eldönthetik a rendkívül szoros versenyt.

Lula kampányát segítheti egy múlt héten elfogadott alkotmánymódosítás is, amely 44 óráról 40 órára csökkenti a heti munkaidőt, megszünteti a heti hat munkanapos rendet, miközben megőrzi a béreket. Az intézkedés több mint 30 millió munkavállalót érinthet, és annyira népszerű, hogy Flávio Bolsonaro maga is megszavazta a szenátusban, noha korábban „opportunistának” minősítette a javaslatot. A BBC kiemeli: Lula támogatói abban bíznak, hogy a módosítás elfogadása javítja az elnök esélyeit a második forduló előtt, és segíthet ledolgozni hátrányát jobboldali riválisával szemben. Egy országos felmérés szerint ugyanis a brazilok közel 70 százaléka támogatja a rövidebb munkahetet.