Az orosz sajtó által jegyzett „ellenséges kormányok” értékelése ebben a hónapban radikális átrendeződést mutat: a balti államok előretörtek, Lettország pedig először vette át a vezetést. Románia is látványosan feljebb kapaszkodott a rangsorban.

A rangsort a Kremlhez közel álló, háborúpárti orosz Vzgyad lap hozta nyilvánosságra. Az értékelés alapját egy olyan pontrendszer képezi, amelyet a különböző államok politikai és katonai intézkedései alapján ítélnek oda – aszerint, hogy mennyire támogatják Ukrajnát az orosz agressziós háborúval szemben, illetve milyen diplomáciai álláspontot képviselnek, amelyek összeütközésbe kerülhetnek az Oroszországi Föderációval. 

Ezen adatok alapján jelentős átrendeződés következett be a rangsorban, és a balti államok feltűnő előretörését láthatjuk. Első alkalommal Lettország vezeti a listát. A második helyet három ország osztja meg egymással: Litvánia, Finnország és Észtország. Mint ahogy a rangsort összeállító forrás is megjegyzi, ez a látványos vezetőváltás az utóbbi hónap ukrajnai nagyszabású akcióinak összefüggésében történt a Balti-tengeren, valamint az orosz energetikai infrastruktúra ellen végrehajtott sikeres támadások nyomán, amelyek súlyos veszteségeket okoztak Oroszországnak.

Itt fontos felidézni, hogy az elmúlt hónapban Ukrajna jelentősen kiterjesztette a nagy hatótávolságú drónjainak bevetési körzetét, ezzel érzékeny pontokon sújtva le az orosz energetikai infrastruktúrát a Balti-tenger térségében, különösen az Ust-Luga és Primorszk kikötőkben található exportterminálokat. E támadások célja az orosz katonai erők ellátási láncának megzavarása a nyugati katonai körzetben, valamint az egyre növekvő nyomásgyakorlás az orosz energiaszektorra. Az ukrán erők akár a frontvonaltól több mint ezer kilométerre lévő célpontokat is képesek eltalálni. Az orosz lap, amely a „nem baráti államok” rangsorát összeállította, hangsúlyozza, hogy ezek a támadások feltehetően a balti államok területének felhasználásával történtek. Mindezt összevetve azzal a jelentős katonai támogatással, amelyet ezek az országok Ukrajnának nyújtanak, a kis balti államok kerültek a lista élvonalába.

Kapcsolódó

Putyin a magyarokról és Orbán Viktorról is beszélt (VIDEÓ)

Európáról szólva egyebek között megjegyezte, hogy az ellenőrizetlen migráció „belülről rágja szét” az uniót. 

Oroszország Vlagyimir Putyin Putyin Moszkva

Míg a közelmúltban Románia még a lista 10. helyén állt – megosztva azt több szövetséges országgal, addig a márciusi rangsorban Románia már a hatodik helyet foglalja el, ami nem kevesebb, mint négy pozíciós előrelépést jelent. Ezen a helyen hazánk olyan országokkal osztozik, mint Nagy-Britannia, Spanyolország, Lengyelország és Portugália. Összehasonlításképpen, az Egyesült Államok az ötödik helyen áll, ami egyfajta visszaesést mutat az elmúlt évhez képest, hiszen a nagyszabású invázió kezdete óta az USA egészen mostanáig dominálta a rangsort.

Alább közöljük teljes egészében az orosz lap által közzétett TOP 10-es listát a „nem baráti országokról”:

1. Lettország (90 pont)
2. Litvánia, Finnország, Észtország (85 pont)
3. Németország, Franciaország (75 pont)
4. Belgium (70 pont)
5. Hollandia, USA (60 pont)
6. Nagy-Britannia, Spanyolország, Lengyelország, Portugália, Románia (55 pont)
7. Olaszország, Kanada, Svédország (50 pont)
8. Bulgária (45 pont)
9. Ausztrália, Görögország, Dánia, Új-Zéland (40 pont)
10. Luxemburg, Norvégia, Észak-Macedónia, Horvátország, Csehország (35 pont)

Magyarország nincs rajta a tízes listán. Moszkva fokozatosan felhagy a „barátságtalan országok” meghatározás használatával – jelentette ki tavaly Szergej Lavrov.  Az orosz külügyminiszter emlékeztetett: bár a megnevezés továbbra is szerepel az orosz jogszabályokban, az állami kommunikációban szeretnék háttérbe szorítani. „Nincsenek barátságtalan országok, csak olyan országok, amelyek kormányai barátságtalan politikát folytatnak Oroszországgal szemben” – idézte fel Vlagyimir Putyin korábbi kijelentését.

Ukrajna Külföldi Hírszerző Szolgálata jelentése szerint Oroszország veszít befolyásából a Dél-Kaukázusban a „Trump-útvonal” miatt. Az Egyesült Államok dél-kaukázusi kommunikációfejlesztési kezdeményezése megfosztja az oroszokat attól, hogy meghatározó szereplőként tartsák számon őket. A TRIPP projekt magában foglalja az infrastruktúra és a kommunikációs kapcsolatok kiépítését az eddig ellenséges Örményország és Azerbajdzsán között.