Az ukrajnai háború kezdete óta Oroszország több országot „ellenségesnek” minősített, elsősorban azokat az európai uniós államokat, amelyek szankciókat vezettek be Moszkvával szemben.

A Kreml már 2021-ben, néhány hónappal a konfliktus kitörése előtt elkészített egy ilyen feketelistát.

A spanyol La Razon napilap szerint kezdetben csak nagyon kevés ország szerepelt a listán, ám az inváziót és a Nyugat által bevezetett szankciókat követően fokozatosan felkerültek az Európai Unió tagállamai, NATO-területek és más országok is. Később a lista összesen 47 különböző országra és területre bővült, számol be az Adevărul. 

Az Interfax szerint az új területek felvételéről szóló rendeletet Mihail Misusztyin miniszterelnök írta alá, és az Orosz Föderáció elnökének 2022. március 5-i rendeletéhez tartozik, amely „bizonyos külföldi hitelezőkkel szembeni kötelezettségek ideiglenes teljesítésének eljárásáról” szól.

Többnyire azokról az országokról van szó, amelyek támogatták az Ukrajna ellen ndított orosz invázió kezdete óta bevezetett szankciókat, például a NATO- vagy EU-tagállamokról.

Oroszország azonban nemcsak az Európai Unió országait és a NATO-tagállamok többségét tekinti „ellenségesnek”. Putyin feketelistáján más, ezeken a struktúrákon kívüli nemzetek is szerepelnek.
Ilyen Andorra, San Marino, Liechtenstein és Monaco – négy európai mikróállam, amelyek sem az Európai Uniónak, sem a NATO-nak nem tagjai. Bár ezek az intézmények nem foglalnak magukban mikróállamokat, az euróövezettel fennálló kapcsolataik és kétoldalú megállapodásaik elegendőek voltak ahhoz, hogy Moszkva „ellenségesnek” minősítse őket.
A feketelistán szerepel továbbá Tajvan, Új-Zéland és Szingapúr is. Tajpej és Kína – Oroszország fő szövetségese – közötti feszült viszony miatt ezt a régiót (amelyet Peking történelmileg saját részének tekint) „barátságtalannak” minősítették.

Kapcsolódó

Putyin szerint Európa elveszíti pozícióját, ha nem működik együtt Oroszországgal

Ha egyesítené erőit Oroszország és Európa, akkor a vásárlóerő-paritáson számított összesített GDP-jük nagyobb lenne, mint az Egyesült Államoké.

évértékelő Vlagyimir Putyin Oroszország Európa

Szingapúr a háború kitöréséig semleges állam volt (Európában Svájchoz hasonlóan), ám feladta pártatlanságát, és példátlan gazdasági szankciókat vezetett be „az agresszió súlyosságának elítélése” érdekében, így a nyugati hatalmak oldalára állt.
Új-Zéland is hasonló utat követett, ezért Moszkva szintén ellenségesnek tekinti.

A listán szerepelnek olyan területek is, mint Jersey szigete és más, brit ellenőrzés alatt álló tengeren túli területek, például Anguilla, a Brit Virgin-szigetek és Gibraltár. Emellett a lista Bahamákkal és Mikronéziával is kiegészül, amely 2022-ben megszakította kapcsolatait Oroszországgal, más államok példáját követve.

Ennélfogva ezek azok az országok, amelyek Oroszország „ellenségeinek” feketelistáját alkotják:

Az Európai Unió országai: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Horvátország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Lengyelország, Portugália, Csehország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Hollandia, Magyarország.

Európai államok és Európán kívüli területek, Grönland kivételével: Albánia, Andorra, Ausztrália, Bahamák, Kanada, Dél-Korea, Svájc, Izland, Japán, Liechtenstein, Észak-Macedónia, Mikronézia, Monaco, Montenegró, Norvégia, Új-Zéland, Egyesült Királyság (beleértve Jersey-t, Anguillát, a Brit Virgin-szigeteket és Gibraltárt), San Marino, Szingapúr, Egyesült Államok, Tajvan, Ukrajna.