Oroszország hétfőre virradó éjszaka ismét dróntámadást indított Ukrajna ellen, a Kijevet is támadás érte. Közben ukrán források számoltak be arról, hogy Harkiv és Donyeck megyében is előrenyomultak az orosz csapatok. Kijev hatalmi átszervezéssel tesz eleget az amerikai elvárásoknak, Moszkva az Oresnyik rakéta bevetésével azt üzenheti: ezkaláció lehet a válasz az esetleges washingtoni stratégiaváltásra. Sajtóhírek szerint Washington, Kijev és Európa megállapodott a béketerv új változatában, most Putyin válaszára várnak. 

Működésbe léptek hétfőre virradóra a légvédelmi rendszerek Kijevben. A hatóságok robbanásokról számoltak be, a főváros egyik kerületben találat ért egy épületet. Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök szerint az orosz erők a teljes körű invázió kezdete óta az egyik legnagyobb támadást hajtották végre az energetikai infrastruktúra ellen. A csapások célzottan, ballisztikus fegyverekkel érték a hőtermelő létesítményeket. A helyzetet tovább súlyosbította a zord időjárás és a hirtelen lehűlés, amely még nehezebbé teszi a helyreállítást - idézte a kormányfőt a Kárpáti Igaz Szó. Elmondása szerint Kijevben várhatóan január 15-ére, csütörtökre javulhat jelentősen az áramszolgáltatás helyzete.

Harkiv és Donyeck megyében is előrenyomultak az orosz csapatok az elmúlt nap során – derül ki a DeepState ukrán elemzőcsoport friss jelentéséből, amelyet a Kárpáthír portál idézett. Az elemzők által frissített interaktív térképek szerint a megszállók két kulcsfontosságú irányban is sikereket könyvelhettek el. A DeepState rögzítette az orosz erők előrehaladását a front legforróbb szakaszának számító pokrovszki irányban. Az oroszok a dél-szlobozsanszki irányban is aktívan támadnak. A moszkvai védelmi minisztérium hétfőn arról tájékoztatott, hogy az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán elfoglalta Novobojkivszke települést Zaporizzsja megyében. A hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők mind a hat ukrajnai frontszakaszon előre tudtak törni, és a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1260 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Az utóbbi napokban kétszer is bevetette az Oresnyik rakétát Moszkva. Az  orosz fejlesztésű, közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta, egyedisége az úgynevezett MIRV-technológia (Multiple Independently Targetable Re-entry Vehicles), ami azt jelenti, hogy nem egyetlen robbanófejet szállít. A rakéta felemelkedik a szuborbitális magasságba, majdnem az űrbe, ott a hordozóegység szétválik, és több egységet bocsát ki. Ezek az egységek külön-külön, irányítottan zuhannak a célpontok felé. A Tudás portál által idézett CNN azt írja, hogy akár hat különálló rakéta is levállhat és más-más célpontokat támadhat, így egy egy rakéta kilövésével több csapás is mérhető egyszerre, és akár képes nukleáris töltettet is hordozni.

Kapcsolódó

Zelenszkij szerint véglegesítésre kész az amerikai–ukrán biztonsági megállapodás

Az Ukrajnának nyújtandó amerikai biztonsági garanciákról szóló kétoldalú dokumentum lényegében készen áll arra, hogy legfelsőbb szinten véglegesítsék.

orosz–ukrán háború megállapodás Ukrajna Volodimir Zelenszkij Donald Trump

Az elemzők azt találgatják, kinek, s mit üzen Moszkva az Oresnyik bevetésével. Nicolas Maduro venezuelai elnök elrablását és az orosz zászló alatt hajózó tankerek lefoglalását követően Moszkva és Washington kapcsolataiban egyértelműen megnőtt a feszültség – állítja Stier Gábor. A moszkvater.com főszerkesztője szerint „mintha változóban lenne a helyzet az ukrajnai tárgyalások körül”. 

Az Axios közben arról számolt be, hogy Washington, Kijev és Európa szinte teljesen megállapodott a béketerv új változatában, és Steve Witkoff átadta azt Kirill Dmitrijev orosz tárgyalónak, most pedig Moszkva válaszára várnak. A frissített dokumentum pontos tartalmát nem hozták nyilvánosságra, azonban elég valószínű, hogy olyan elemeket tartalmaz, amelyek Moszkvának nem fognak tetszeni, ezért Washington nyomást fog gyakorolni a Kremlre. „Az Oresnyikkel Lviv környékére mért csapás így azt az üzenetet is hordozhatja, hogy Moszkva kész emelni a tétet, ha az amerikaiak megpróbálnak nyomást gyakorolni a Kremlre egy frissített béketerv elfogadása érdekében” - fogalmazott Stier Gábor.  

Budanov kinevezése a háború lezárásának  előkészítését jelezheti előre

Bendarzsvszkij Anton, a budapesti Oeconomus Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője a Kijevben zajló hatalmi átrendeződésre hívta fel a figyelmet. „Az ukrán külső hírszerzés vezetőjének, Kirillo Budanovnak a kinevezése az elnöki adminisztráció élére néhány nappal ezelőtt egy okos döntés lehet, több okból is. Az átszervezésnek nem csak politikai okai vannak: az elmúlt két évben egyre inkább realista nézeteket képviselő Budanov a háború lezárásának az előkészítését jelezheti előre. Egyik utolsó, 2025 végi interjújában Budanov például arról beszélt, hogy 2026. februárjában nyílhat meg egy komoly lehetőség, egy ablak a háború lezárására” – fogalmazott Facebook bejegyzésében Bendarzsevszkij Anton.  

A szakértő több okot is megnevez a döntés jelentőségéről. Egyrészt az amerikaiak kedvelik Budanovot, ukrán források szerint Budanovnak nem csak Keith Kelloggal vannak jól kiépített kapcsolatai, hanem JD Vance-szel, Steve Witkoff-fal, vagy a CIA vezetőjével, John Ratcliffe-fel is. Másrészt a Budanov hírnevét leginkább az alapozta meg, hogy azon kevés ukrán vezetők egyike volt, aki pontosan előre jelezte az orosz inváziót, majd a harci cselekmények csillapodását 2022 végére. 

„A 2023-as túlzóan magabiztos év után 2024-ben Budanovnál egy realista fordulat következett be, amely azóta is tart. 2024 elején előre jelezte, hogy május közepétől Ukrajna nehéz helyzettel fog szembesülni a fronton. Ezzel egyidőben 2023 végétől azt jósolta, hogy Oroszország gazdasági tartalékai 2025-re fognak kritikusan meggyengülni, ami rákényszerítheti a Kremlt a háború befejezésének mérlegelésére. 2025 elején pedig a sajtóba kiszivárgott dokumentum szerint Budanov egy titkosított jelentésben arra figyelmeztette az ukrán parlament képviselőit, hogy amennyiben 2025. nyaráig nem indulnak el komoly tárgyalások a háború lezárásáról, úgy Ukrajna léte is veszélybe kerülhet” - írta a szakértő.  

Szerinte ez a realista retorika lehet az, ami miatt Budanov kompromisszumkészsége jóval nagyobb lehet az elődjénél, Jermaknál, és ez az, ami az amerikaiak számára is Budanovot jó választásnak teszi. Hozzátette: valószínűleg az sem véletlen, hogy egy hónap halogatás után Zelenszkij éppen azután nevezte ki Budanovot, hogy hazatért Ukrajnába a Trumppal folytatott kétnapos floridai találkozó után. Bendarzsevszkij Anton úgy látja, ha a tárgyalások során megkötött kompromisszumokat Budanovnak kell kommunikálnia, akkor a nyilvánosság sokkal jobban tudja elhinni, elfogadni azokat, mintha ugyanezt Jermak, vagy akár Zelenszkij tenné.