Kijevnek és a Nyugatnak el kell fogadniuk az új területi realitásokat – nyilatkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott, keddre virradóra közzétett interjújában.

„Kijevnek és nyugati védnökeinek el kell fogadniuk az új területi realitásokat, amelyek a Krím, Szevasztopol, a Donyecki Népköztársaság, a Luhanszki Népköztársaság, Zaporozsje és Herszon régióknak az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozása után alakultak ki” – idézte az MTI a tárcavezetőt.

Lavrov emellett hangsúlyozta: Moszkva számára fontos annak biztosítása, hogy Ukrajnának semleges, tömbön kívüli és nukleáris fegyverektől mentes státusa legyen, az országot demilitarizálni és „nácitlanítani” kell, valamint véget kell vetni annak, hogy a NATO-országok katonai értelemben birtokba vegyék a területét. Hozzátette, hogy szavatolni kell az orosz és orosz ajkú ukrán állampolgárok jogait és szabadságait, és véget kell vetni a Moszkva által kánoninak tekintett orosz ortodox egyház üldözésének.

Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint Volodimir Zelenszkij elnöki mandátuma még 2024 májusában lejárt, és a kijevi vezetésnek a törvény előírásainak megfelelően választásokon kell mandátumot kapnia a békeszerződések megkötésére. „Látjuk, hogy az Egyesült Államok hasonló álláspontot képvisel” – mondta. Hangsúlyozta: meg kell adni az ukrán népnek a lehetőséget, hogy saját sorsáról döntsön, beleértve azt a nagyszámú ukrán állampolgárt, aki Oroszországban él. Megjegyezte, hogy a népszavazás megszervezését nem szabad ürügyként felhasználni a harci cselekmények ideiglenes leállítására, az ukrán fegyveres erők újrafegyverkezése céljából.

Kapcsolódó

Filmet ajánl Orbán Viktor: az ukrajnai fejlemények és Zelenszkij felemelkedése a téma (VIDEÓ)

Ábrahám Róbert az ukrajnai háborúról készített, Monaco hadtest című alkotása egy kíméletlen kérdéseket feltevő dokumentumfilm.

Monaco hadtest Ukrajna Volodimir Zelenszkij Orbán Viktor

„Végül pedig ki kell alakítani a biztonsági garanciák rendszerét. Ezzel kapcsolatban szeptemberben átadtuk az amerikaiaknak a párbeszédre való felkérést. Meggyőződésünk, hogy a tárgyalások kiindulópontjául azok a szerződéstervezetek szolgálhatnak, amelyeket hazánk még 2021 decemberében terjesztett Washington és az európai fővárosok elé” – hangoztatta Lavrov. „Nyilvánvaló, hogy minden garanciának a biztonság oszthatatlanságának elvén kell alapulnia, amelyet az 1999-es isztambuli és a 2010-es asztanai EBESZ-csúcstalálkozó konszenzusos dokumentumaiban rögzítettek” – tette hozzá. 

A miniszter szerint a Nyugat tisztában van azzal, hogy a hadászati kezdeményezés a „különleges hadművelet” övezetében teljes mértékben az orosz hadsereg kezében van. Méltatta Donald Trump amerikai elnöknek az ukrajnai rendezés érdekében tett erőfeszítéseit. Az orosz-amerikai viszonyra kitérve elmondta: Vlagyimir Putyin és Donald Trump elnök már február 12-i első telefonbeszélgetésük során egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok normalizálása érdekében mielőbb fel kell számolni Joe Biden adminisztrációjának „mérgező örökségét”. A munka azonnal meg is kezdődött, a kapcsolatok stabil jelleget öltöttek, ugyanakkor az irritáló tényezők száma továbbra is nagy.

Lejár a hadászati fegyverek korlátozásáról megkötött szerződés hatálya

Lavrov beszámolt arról, hogy számos megállapodás született a diplomáciai képviseletek és személyzetük munkájának javításáról a fogadóországokban. Fontosnak nevezte, hogy a felek áttérjenek az olyan jelentősebb kérdésekre, mint amilyen a közvetlen légi összeköttetés helyreállítása és az Egyesült Államokban lefoglalt orosz diplomáciai tulajdon visszaszolgáltatása. Kifogásolta, hogy az amerikai külügyminisztérium egyelőre ezeket a kérdéseket elvont politikai témákkal köti össze. Azzal kapcsolatban, hogy 2026. február 5-én lejár a hadászati fegyverek korlátozásáról megkötött Új START szerződés hatálya, Lavrov úgy vélekedett: az amerikai félnek meg kell adni a lehetőséget, hogy befejezze Putyin erre vonatkozó kezdeményezésének átfogó mérlegelését. Emlékeztetett rá, hogy a javaslat az egyezmény mennyiségi korlátainak fenntartására vonatkozik, önkéntes önkorlátozás formájában.

Lavrov az orosz nemzeti érdekeken alapuló választ helyezett kilátásba az EU újabb „barátságtalan lépésére”, amely gyakorlatilag megtiltotta a többszöri belépésre jogosító schengeni vízumok kiadását orosz állampolgárok számára. Közölte, hogy az uniós állampolgárok továbbra is élvezhetik a 2006-ban Oroszországgal a vízumkiadást leegyszerűsítéséről megkötött kétoldalú megállapodás előnyeit. Ez egyebek között lehetővé teszi többszöri vízumok kiadását legfeljebb ötévi időszakra. Az orosz miniszter elmondta, hogy Oroszország továbbra is tartja magát a megállapodáshoz, annak ellenére, hogy az EU hatóságai 2022-ben hatályon kívül helyezték azt. Rámutatott, hogy az EU-tagországok állampolgárai ezenkívül továbbra is egyszerűsített eljárással látogathatnak Oroszországba, elektronikus vízummal, amelyet korlátlan számú alkalommal lehet igényelni.