Oroszországnak sikerült megoldania az importhelyettesítés fő feladatait az ország szuverenitását biztosító kulcsterületeken – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön, az első, Biskekben megtartott Eurázsiai Gazdasági Fórumon videókapcsolaton keresztül felszólalva.

„Igen, természetesen az importhelyettesítés terén nem történt meg minden a korábbi években. Lehetetlen mindent megtenni. Az élet gyorsabb, mint az adminisztratív döntések meghozatala. De nincs miért aggódni: a legszükségesebb dolgokat megtettük a szuverenitásunkat biztosító kulcsfontosságú területeken” – mondta az államfő.

Hozzátette, hogy Oroszország továbbhalad ebbe az irányba, de nem kizárólag importhelyettesítéssel akar foglalkozni, amely „nem csodaszer, hanem egyszerűen fejlődik”. „Más vagyonának ellopása soha nem vezet jóra, különösen azok számára nem, akik ilyen tisztességtelen dolgot tesznek” – mondta az elnök, az orosz kintlévőségek nyugati országok által történt befagyasztását kommentálva.

Putyin a nyugati szankciókat a nemzetközi pénzügyek szabályai és előírásai megsértésének nevezte. Úgy vélekedett, egyre több ország fog arra törekedni, hogy önálló politikát folytasson, nem félve a gazdasági büntetőintézkedésektől.

„Ez nemcsak Oroszországról és még csak nem is Kínáról szól, hanem a világ számos más országáról. Egyre több olyan ország van a világon, amely önálló politikát akar és fog folytatni” – kommentálta az elnök a nyugati országok szankciós politikáját.

Korábban Ukrajna olyan nemzetközi szerződés kidolgozását javasolta nyugati országoknak, amelynek alapján a befagyasztott orosz kintlévőségeket az orosz katonai fellépés kárvallottjaira fordítanák. A Kreml közölte, hogy lopásnak tekintené az orosz vagyon Ukrajna javára történő lefoglalását.

Putyin a csütörtöki eurázsiai tanácskozáson arról is beszélt, hogy nem maradnak luxuscikkek nélkül „a 600-as Mercedesekhez szokott emberek” igaz, ez kissé magasabb költséggel jár majd. Hozzátette, hogy az Oroszországból távozó külföldi cégek helyét oroszok veszik át.

Úgy vélekedett, hogy a Nagy Eurázsiai Partnerség létrehozására irányuló orosz kezdeményezés a jelenlegi nemzetközi környezetben, a hagyományos kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok és logisztikai láncok összeomlása közepette, különös jelentőséggel bír. Mint mondta, az általa civilizációs projektnek nevezett partnerség célja, hogy „megváltoztassa a politikai és gazdasági struktúrát, hogy a stabilitás és a jólét garanciájává váljon az egész kontinensen, természetesen figyelembe véve a népek fejlődési modelljeinek, kultúráinak és hagyományainak sokféleségét”.

Azt javasolta a partnerországoknak, hogy kössenek a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályait továbbfejlesztő és kiegészítő új megállapodásokat, valamint azt, hogy – miután a nemzeti valuták aránya a kölcsönös kereskedelmükben már elérte a 75 százalékot – gyorsítsák fel a SWIFT fizetési rendszerről a közvetlen kapcsolatokra történő áttérést, egyebek között az orosz központi bank pénzügyi információ-átviteli rendszerének segítségével.

Mint mondta, Oroszország tisztában van a fejlett gazdaságok technológiai előnyeivel, amelyektől nem kíván elzárkózni. Úgy vélekedett, hogy hazáját a világgazdaságból kiszorítani a modern világban egyszerűen irreális és lehetetlen.