आगाह अपनी मौत से कोई बसर नहीं,
सामान 100 बरस का पल की खबर नहीं।

Flash flood from Tibet surges through Nepal’s Bhote Koshi into Trishuli, causing major damage in Rasuwa, Nuwakot & beyond.#Nepal 105 Indian लापता
कोशी नदी गंडक नदी Tibet pic.twitter.com/gPnngnP9S2

— Nadeem Ram Ali 🇮🇳 (@NadeemRamAli) August 26, 2026

Felfüggesztették a keresést

Később a kínai hatóságok pénteken ideiglenesen felfüggesztették a mentési munkálatokat, mivel a Nepál és a kínai Tibeti Autonóm Terület határvidékét sújtó szerdai villámáradás helyszínén egy újabb árhullám veszélye fenyeget – közölte pénteken a CCTV kínai állami televízió, írta később az MTI.

A CCTV beszámolója szerint a hatóságok elrendelték a mentőcsapatok visszavonását, miután a Bhote Koszi folyón kialakult természetes torlasz mögött felgyülemlett víz kezdett túlfolyni. A térségbe korábban bejutott mentőegységeket arra utasították, hogy legalább egy kilométerrel vonuljanak vissza, a mentőcsapatokat pedig készenlétbe helyezték.

A két nappal korábbi katasztrófát egy gleccserről lezúduló jég- és törmeléklavina okozta. A hatalmas mennyiségű jég, sár és kőtörmelék eltorlaszolta a folyót, az így felgyülemlett víz pedig később hatalmas árhullám formájában zúdult le a folyóvölgyön.

Felmérik a gleccserek állapotát

A Kínai Kommunista Párt (KKP) Politikai Bizottsága pénteken azt közölte, hogy Kína mielőbb megkezdi a Csinghaj-Tibet-fennsík gleccsereinek és gleccsertavainak felmérését, valamint megerősíti a megfigyelést és a korai előrejelzést a kínai-nepáli határvidéket sújtó katasztrófa után.

A Hszi Csin-ping kínai elnök, a KKP főtitkára által vezetett testület ülésén hangsúlyozták, hogy átfogóan fel kell mérni a lehetséges veszélyforrásokat, és javítani kell az egymással összefüggő természeti katasztrófák kockázatainak felismerését.

Az ülésen az eltűnt kínai és külföldi állampolgárok felkutatásának folytatását is sürgették. Emellett a természetes torlaszok mögött kialakult tavak és a környező hegyoldalak stabilitásának fokozott megfigyelését szorgalmazták az újabb katasztrófák megelőzése érdekében. A résztvevők sürgősségi segítség nyújtását szorgalmazták a katasztrófa sújtotta nepáli területeknek, valamint nemzetközi együttműködést sürgettek a mentési munkálatokban.

 

Elméletek az okokról

A Nepali Times arról számol be, hogy a kutatók többsége közvetlen kapcsolatot lát az augusztus 26-i katasztrófa és a globális felmelegedés között, amely a Himaláját a világátlagnál kétszer gyorsabban melegítve destabilizálta a gleccsereket az amúgy is aktív szeizmikus zónában. Más szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy bár a klímaváltozás kétségkívül tényező volt ebben a konkrét esetben, a hegyoldal összeomlásának hátterében inkább mélyebb, alapvető geológiai okok húzódhatnak meg. Az árvíz keletkezési helyéről készült legfrissebb műholdas felvételek egy körülbelül 1,5 km széles, tiszta hasadást mutatnak egy 5 000 méteres magasságban fekvő függő gleccserben.

Egyesek szerint ez nem csupán a gleccser letörése, hanem az alapkőzet megrepedése, valószínűleg azért, mert az olvadó jég beszivárgott egy már korábban is meglévő repedésbe. Az alapkőzetben keletkezett repedés következtében a szikla és a jég legalább 1 000 métert zuhant lefelé az alatta fekvő, síkabb gleccserre. A mozgásból származó mozgási energia és az ebből eredő súrlódás megolvasztotta a jeget. A tömeg olyan hatalmas volt, hogy helyi, 5,2-es erősségű földrengést váltott ki. 

Abban egyetértés van a tudósok között, hogy az esemény nem gleccsertó-kitörés volt, hanem a valaha feljegyzett legnagyobb kőzet- és jéglavina – becslések szerint a kő- és jéglavina által lesodort törmelék akár 200 millió köbméter is lehetett –, amely a völgybe zúdulva több száz ember életét követelte, és jelenleg is egy újabb, gátszakadással fenyegető tavat duzzaszt a térségben.