Oroszország nem hajlandó még tárgyalni sem arról az elfogadhatatlan amerikai követelésről, hogy csapatait a saját területén a laktanyákba vonja vissza – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön a Pervij Kanal tévécsatorna Bolsaja Igra (Nagy játszma) című világpolitikai műsorában.

Már nemcsak azt hangoztatják, hogy vonjuk vissza csapatainkat az Ukrajnával közös határról, hanem azt, Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes éppen így mondta, egyebek között nyíltan, egy sajtóértekezleten, hogy a csapatok menjenek a laktanyába – mondta Lavrov. „Nem hiszem, hogy meg kellene magyarázni, miért abszolút elfogadhatatlanok az ilyen jellegű követelések, természetesen még tárgyalni sem fogunk róluk” – fűzte hozzá.

Az Oroszországnak adandó biztonsági garanciákra, egyebek mellett a NATO további keleti bővítésének leállítására vonatkozó moszkvai követelés nyomán elindult tárgyalásokat úgy jellemezte, hogy azok a világpolitikában való komoly szembenállást, valamint a Nyugatnak azt a törekvését tükrözik, hogy megőrizze dominanciáját. Elmondta, hogy szemben a NATO-val, amely a saját dokumentumaira hivatkozva érvel amellett, hogy lehetetlen jogilag szavatolni a szövetség bővítésének leállítását, mert szerinte csakis a tagállamok dönthetnek az újabbak felvételekről erre vonatkozó kérelem esetén, Moszkva az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretei között kidolgozott, a biztonság oszthatatlanságára vonatkozó elvből indul ki.

A mi álláspontunk nem a NATO-dokumentumokon alapul. Nekünk semmi közünk hozzájuk, és nekik semmi közük hozzánk. Álláspontunk az EBESZ legmagasabb szintű, így az 1999-es isztambuli csúcstalálkozón elfogadott dokumentumain alapul, amelyek a szövetségválasztási szabadság feltételéül kifejezetten a biztonság oszthatatlanságának biztosítását kötik ki, azt, hogy senki ne tegyen semmilyen lépést a saját érdekében bármely más állam biztonságának rovására – hangoztatta.

Az orosz diplomácia vezetője, noha EBESZ-dokumentumokra hivatkozott, leszögezte, hogy a tárgyalások fő formátuma az orosz–amerikai és „egy kicsit” az orosz–NATO reláció is – mivel utóbbi esetben a felek közös alapokmányt fogadtak el –, ám semmilyen javaslat nem ment Moszkvából sem az Európai Unióhoz, sem az EBESZ-hez. Az unió Lavrov szerint az önállótlansága miatt maga tehet erről. Koszovót hozta fel példaként az európai „impotencia” megnyilvánulására. Az Északi Áramlat 2 gázvezeték elakadása pedig a tárcavezető szerint annak a jele, hogy Németország nem szabad teljesen a kereskedelemben.

A külügyminiszter emlékeztetett rá, hogy a NATO bővítésének lezárása mellett Moszkva jogi garanciákat kér az Oroszországot fenyegető támadó fegyvereknek a szomszédos területekre történő telepítésével szemben, és elvben azt, hogy az európai biztonsági architektúra konfigurációja térjen vissza az 1997-es állapothoz, amikor az orosz–NATO alapokmányt aláírták, és közös fórumként a tanácsot létrehozták. Mint mondta, Oroszország gyors, írásos választ vár az Egyesült Államoktól és a NATO-tól a javaslataira.

Lavrov idegösszeomlásnak nevezte, hogy az amerikai szenátusban javaslatot terjesztettek be az Oroszország elleni új szankciókról egy Ukrajna elleni támadás esetén.

A büntetőintézkedések Vlagyimir Putyin elnök és környezete, valamint az Északi Áramlat 2 gázvezeték és az orosz bankok ellen irányulnának. Az orosz külügyminiszter azt mondta, hogy az esetleges új amerikai szankciókra a Washington és nyugati szövetségesei intézkedéseiből adódó konkrét helyzet alapján fog reagálni. Lavrov Washington szankciófenyegetéseit arrogánsnak és abszurdnak nevezte.

Az államfő vagy Oroszország vezetője elleni szankciók bevezetése olyan, minden határt túllépő intézkedés, amely a kapcsolatok megszakításához hasonlítható. Mire készül Oroszország? Oroszország mindig készen áll, és mindig azt teszi, ami országunk érdekeit szolgálja – hangoztatta csütörtökön a médiának Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.