Orosz külügy: a NATO bővítése fenyegeti Oroszország biztonságát
Elfogadhatatlan kockázatokat foglal magában a NATO esetleges bővítése, és ezekkel Oroszország szembe fog szállni – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes az Oroszország–NATO Tanács szerdai brüsszeli ülését követően megtartott sajtótájékoztatóján.
„A tényező, amely komoly mértékben hat az európai biztonság romlására, az a szövetség bővítése” – hangsúlyozta a diplomata. „Ez komoly mértékben rontja a mi biztonságunkat, amelyre nézve elfogadhatatlan kockázatokat hoz létre, de ezekkel szembe fogunk szállni” – tette hozzá Grusko, aki kifogásolta, hogy a NATO-ba több olyan ország is belépett, amelynek területét a katonai erő Oroszország irányába történő kivetítésére használják fel.
Beszámolója szerint az orosz fél ismertette tárgyalópartnereivel azokat az ellenintézkedéseket, amelyeket biztonságának fenyegetettsége esetén meghoz.
Kifogásolta, hogy a NATO kolosszális erőforrásokat fordít Oroszország feltartóztatására, és Moszkvának ebben az esetben az ellen-feltartóztatást kell választania. A diplomata azt hangoztatta, hogy jelenleg nincs közös pozitív napirend és sok alapvető kérdésben van nézetkülönbség Moszkva és az Észak-atlanti Szövetség között.
Hangsúlyozta: Oroszországnak és a NATO-nak mindent el kell követnie annak érdekében, hogy ne essen bele újból a hidegháború csapdáiba, és hogy megtalálja az összefogás módját a fejlődést szolgáló hosszú távú feladatokban.
A szerdai brüsszeli megbeszélést Grusko „szívhez szólónak” nevezte, amelyre szerinte „feltétlenül szükség volt”. Azt mondta, nem emlékszik „ilyen közvetlenségre és élességre” a NATO-val folytatott párbeszéd során.
Közölte: Oroszország arra számít, hogy a NATO vagy elfogadja Moszkva biztonsági garanciákra vonatkozó javaslatait, vagy magyarázatot ad arra, hogy ezek miért elfogadhatatlanok a számára. „Mi nem beszélünk semmiféle kompromisszumról” – szögezte le.
Az orosz külügyminiszter-helyettes szerint Moszkva „szilárdan” abból indul ki, hogy a biztonság oszthatatlanságának elve alapján mindenki, és nem csak a NATO-tagok érdekeit figyelembe kell benni. Azt hangsúlyozta, hogy "kontraproduktívak" és "kudarcra ítéltek" az arra irányuló kísérletek, hogy Oroszország ellenében és Oroszország részvétele nélkül próbálják meg kiépíteni a biztonságot. „Nem hagyjuk, hogy ezt megtegyék” – fogalmazott Grusko.
Az orosz védelmi minisztérium a brüsszeli tanácskozást követően közleményt adott ki, amelyben kifogásolta, hogy a NATO semmibe veszi Moszkva kezdeményezéseit a feszültség csökkentésére, amivel a tárca szerint incidensek, konfliktusok előfeltételeit hozza létre és aláássa a biztonságot.
A dokumentum szerint ezt Alekszandr Fomin orosz védelmi miniszterhelyettes jelentette ki az Oroszország–NATO Tanács két és fél évi kihagyás után megtartott szerdai tanácskozásán. Fomin tábornok azt is hangoztatta, hogy Oroszország és a NATO kapcsolata „kritikusan alacsony szintre” csökkent, és mindez a globális instabilitás, a terrorfenyegetés, újabb fegyverkezési verseny kibontakozása és az európai biztonsági struktúra teljes leépülése mellett történik.
CSAK SAJÁT