Az Európai Unió várhatóan lemond a belső égésű motorok 2035-re meghirdetett tilalmáról, miután az ipar képviselői, illetve több érintett tagország is sürgeti a szabályok enyhítését. A módosított normák megengednék a hibridek és bizonyos „nagyon hatékony” belső égésű motorok forgalmazását.

Technológiai semlegesség. Ez lehet a kulcsszava az Európai Bizottság (EB) küszöbön álló döntésének, amely felülvizsgálná a belső égésű motorok 2035-re tervezett kivezetését.

Az Európai Parlament (EP) 2022-ben szavazta meg, hogy 2035-től nem lehet új, belső égésű motorral hajtott személygépkocsikat és kisteherautókat értékesíteni a közösség országaiban. A lépés nagy kihívás elé állította az európai autógyártókat, amelyek addig a belső égésű technológia tökéletesítésén dolgoztak, és jócskán lemaradtak az elektromos autók (EV) fejlesztésében a kínai versenytársaktól.

Ez sokak szerint már 2022-ben is nyilvánvaló volt, ennek ellenére a jelenlegi Európai Bizottság tavaly őszi megalakulásakor még amellett kardoskodott a fenntartható közlekedésért és idegenforgalomért felelős biztosi posztra jelölt Apostolosz Cicikosztasz – az EP illetékes bizottsága előtti meghallgatásán –, hogy nincs lehetőség korrekcióra. Múlt héten viszont már azt nyilatkozta a Handelsblatt című német gazdasági lapnak, hogy „nyitott valamennyi technológiára”.

A váltás hátterében az áll, hogy mára nemcsak az Európai Unió zöld megállapodását (Green Deal) ellenzők vagy adott esetben a klímaváltozás tényét is tagadó radikálisok, hanem az EP legnépesebb frakcióját adó Európai Néppárt (EPP) is egyre hangosabban szorgalmazza a belső égésű motorok betiltásának felülvizsgálatát. „Olyan intézkedéseket fogadtunk el, amelyek egész egyszerűen végzetesek lehetnek az európai ipar, az európai gazdaság számára” – mondta a Maszol portálnak adott interjúban Winkler Gyula EP-képviselő (RMDSZ, EPP), aki szerint a Green Dealt „egész egyszerűen aktivista, ideológiai alapon” fogalmazták meg.

Az Európai Bizottság eredetileg 2026-ra tervezte a felülvizsgálatot, azonban az autógyártók és számos tagállam politikai nyomása arra késztette, hogy előrehozza a dátumot. A bejelentést eredetileg szerdára várták, de sajtóértesülések szerint elképzelhető, hogy jövő hétre vagy akár januárra halasztják.

A brüsszeli bejelentésre várva múlt pénteken hat európai uniós tagállam – Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Olaszország és Szlovákia – közös levélben sürgette a belső égésű motorok tilalmának enyhítését. Pontosan egy héttel korábban pedig Friedrich Merz német kancellár írt ugyanebben az ügyben Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek. Mindannyian amellett érveltek, hogy irreális a belső égésű motorok kivezetése a tervezett időpontban. Az európai gyártók nem készültek fel az elektromos átállásra, miközben a vártnál alacsonyabb kereslettel és a Kínából érkező erős versennyel szembesülnek.

A „hatok” azt szeretnék, hogy 2035 után ne csak a hibridek maradhassanak a piacon, hanem minden olyan „jelenlegi vagy jövőbeli technológia”, amely hozzájárulhat a kibocsátás csökkentéséhez. Azt is kérték, hogy a megújuló és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok is szerepeljenek a tervben, írta a Reuters. A német kancellár ennél is tovább ment, miután nagy nehezen meggyőzte szociáldemokrata koalíciós partnereit. Azt kérte a Bizottságtól, hogy a 2035 utáni időszakra vonatkozó szabályozás ne csak a vezetékről tölthető (plug-in) hibrideket, hanem a „nagyon hatékony” belső égésű motorokat is engedje tovább működni, akár fosszilis üzemanyaggal is.

A már említett Handelsblatt-interjúban az EU közlekedési biztosa elmondta, hogy Friedrich Merz levele „nagyon pozitív fogadtatásra talált”, egyúttal azonban jelezte, hogy az új szabályozás nem menne olyan messzire, ahogy a német kancellár szeretné. Az új szabályozásba be akarnak vonni „minden technológiai fejlesztést”, „beleértve a nulla- és alacsony kibocsátású üzemanyagokat, valamint a fejlett bioüzemanyagokat, de az EB a jelek szerint nemet mond a hagyományos, fosszilis üzemanyagokra 2035 után. „A cél egy gazdaságilag fenntartható és társadalmilag igazságos átmenet a klímasemleges mobilitás felé” – hangoztatta Cicikosztasz. Nagy kérdés azonban, hogy teljesíthető-e a biztos által kiemelt másik cél: az európai autóipar technológiai előnyének megőrzése. Az új üzemanyagok és az azokat használni képes motorok fejlesztése ugyanis rengeteg beruházást igényel, ami nem biztos, hogy megtérül.

Az európai autópiac hanyatlása idén is folytatódott. Az új autók értékesítése 2025 első felében – a 2024-ben jegyzettel megegyező mértékben – 2 százalékkal esett vissza az előző évhez képest. A belső égésű motorral felszerelt járművek továbbra is a piac 40 százalékát teszik ki. Ezek értékesítésének betiltása elemzők szerint felgyorsíthatja a piac zsugorodását.

Kapcsolódó

Lassan fejlődik az elektromos autók hazai töltőhálózata

A tavalyi év végén a számuk meghaladta a 4 ezret, azonban 2026-ra el kellene érnie 22 400-at, ami gyakorlatilag lehetetlen.  

zöld átállás elektromos autó töltőállomás személygépkocsi

Az európai autógyártás 4 százalékkal csökkent 2025 első felében, ami nem tűnik nagyon soknak, de a következmények így is drasztikusak. Tavaly 90 ezer munkahely szűnt meg az autóiparban – mutatott rá a Ford vezérigazgatója a Financial Times keddi számában közölt cikkében. Jim Farley hangsúlyozta: az EU-ban az autógyártás még mindig 3 millió darabbal elmarad a Covid előtti szinttől. (2024-ben 6,2 százalékkal kevesebb autó hagyta el az európai gyártósorokat.) Eközben az államilag támogatott kínai EV-k egy év alatt megduplázták piaci részesedésüket, amely augusztusban 5,5 százalékos rekordszintet ért el. A „szabályozási nyomás” Európa autóiparának jövőjét kockáztatja – kongatta meg a vészharangot a Ford elnöke.