Fordulópontnak tűnik Ursula von der Leyen második ciklusában a mostani évértékelő az Unió helyzetéről. Bár Winkler Gyula EP-képviselő szerint a pozíciója egyelőre nincs veszélyben, az Európai Bizottság elnöke már-már ellenséges környezetben tartotta meg szokásos éves beszédét. Egyszerre kapott bírálatot a bal- és jobboldalról, sőt az őt támogató centrum soraiból is.

Korábban nem tapasztalt feszültség övezte az Európai Bizottság elnökének szerdai évértékelőjét az Európai Parlament strasbourgi üléstermében. Az Európai Unió helyzetéről szóló beszéd vitáján – az elsőn a 2024-es júniusi választások óta – Ursula von der Leyen kapott hideget-meleget az ellenzéki frakcióktól, miközben saját tábora a szokásosnál kevésbé lelkesen állt ki mellette. Az uniós végrehajtást támogató koalícióból a szocialisták rendkívül kritikusan, már-már ellenségesen vitáztak az EB-elnökkel.

„Az Európai Bizottság élén töltött második mandátum szempontjából a szerdai strasbourgi beszéd fordulópontnak tekinthető, annál is inkább, hogy most már teljesen biztos, hogy Ursula von der Leyennek heteken belül újabb bizalmatlansági indítvánnyal kell szembenézni” – értékelte kérdésünkre Winkler Gyula EP-képviselő. A bizottság elnökét is adó Európai Néppárt (EPP) politikusa összefüggésbe hozta az uniós szintű feszültségeket az EU motorjaként emlegetett francia-német páros belpolitikai „gyengélkedésével”: Franciaország ismétlődő kormányválságokkal küzd, Németországban pedig az új kormány, élén Friedrich Merz-cel „nem tudott igazán felszállni”.

„Fantasztikusan töredezett politikailag az Európai Parlament” – emelte ki Winkler. Hozzátette: a baloldal azt érzi, hogy a tavalyi évben megkezdődött egyszerűsítési folyamat, a versenyképességre való összpontosítás tulajdonképpen a zöld megállapodás (Green Deal) felhígításával kapcsolódik össze. „Véleményem szerint amúgy nagyon korrekt, mert fel is kell hígítani azt a Green Dealt, amely egész egyszerűen aktivista, ideológiai alapon lett megfogalmazva. Végigcsináltunk egy politikai ciklust 2024-ig úgy, hogy olyan intézkedéseket fogadtunk el, amelyek egész egyszerűen végzetesek lehetnek az európai ipar, az európai gazdaság számára. És most a baloldal érzi, hogy ez a számunkra ideológiai szempontból jó időszak lezárult, pontosabban az ellenkezője zajlik az Európai Unió intézményeiben” – magyarázta, hogy miért hátrálnak ki Von der Leyen mögül a baloldali csoportok.

Nehezebbé válik az egyensúlyozás

Az évértékelőt követő vita felvillantotta, hogy a jövőben a bizottsági elnök számára jóval nehezebbé válik az egyensúlyozás. Jó példa erre a palesztin kérdés. Von der Leyen a Gázai övezetben uralkodó humanitárius katasztrófa miatt vörösbe öltözött baloldali pártok gyűrűjében mondta el beszédét, és azok megnyugtatására erős Gáza melletti kiállással indította a témára vonatkozó blokkot. Erre saját pártja, a német konzervatív CDU/CSU szövetség kisebbik tagja keményen visszaszólt neki, kifogásolva az Izraellel szembeni határozottabb fellépést. (Von der Leyen bejelentette, hogy a bizottság javaslatokat dolgoz ki Izrael „szélsőséges minisztereinek” szankcionálására, valamint az EU és Izrael közötti társulási megállapodás kereskedelmi elemeinek részleges felfüggesztésére.)

„Ursula von der Leyen bizottsága egy centrista – jobb-közép, bal-közép, illetve liberális – koalícióra támaszkodik az Európai Parlamentben, amely most újból mérlegre kerül, várhatóan októberben” – mutatott rá Winkler utalva arra, hogy a bizottsági évértékelőt követően a szélsőbaloldali Baloldal és a szélsőjobbos Patrióták Európáért (PfE) is bizalmatlansági indítványt jelentett be.

„Ebben a politikai kontextusban a tavalyi európai választások után megtörtént eltolódás azt jelenti, hogy az Európai Néppártnak nem muszáj bal felé néznie akkor, amikor többséget akar kialakítani. Az is megtörténhet, pontosabban már meg is történt – nem nagyon sokszor, de elegendő alkalommal –, hogy az EPP a tőle jobbra elhelyezkedő Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportjával alakított ki alkalmi többséget” – idézte fel a képviselő.

A Giorgia Meloni olasz kormányfő nevével fémjelzett frakcióval szemben az RMDSZ-nek erős fenntartásai vannak, mivel annak tagja az ultranacionalista Románok Egységéért Szövetség (AUR). „Ez egy politikai kérdés. Viszont hogyha a gazdasági kompatibilitást nézzük, akkor nyilvánvaló, hogy az Európai Néppárt gazdaságcentrikus, a vállalkozókat és az európai ipar felélesztését támogató kezdeményezései kompatibilisek az ECR elképzelésével” – fejtette ki Winkler felidézve, hogy az ECR-t két évtizede a Néppártból kilépett brit konzervatívok hozták létre, David Cameron korabeli miniszterelnök kezdeményezésére.

A törésvonalak mélyülése az Európai Parlament csoportjai között – vagy akár azokon belül – nem jelenti azt, hogy Von der Leyen asszony pozíciója veszélybe került volna. Nem is volna szerencsés Winkler szerint, mert „pontosan a globális biztonsági helyzetből kifolyólag nyilvánvaló, hogy egy politikailag átrendeződő Európai Unió még sebezhetővé válik”. Hozzátette, nem szeret jósolni, de valószínűnek tartja, hogy a bejelentett bizalmatlansági indítványok ugyanúgy eredménytelennek bizonyulnak majd, mint a két hónappal ezelőtti hasonló kísérletek. A magyarázat egyszerű: nemcsak egy új többség nem körvonalazódik, amely más irányba fordítaná az Európai Uniót, de nincs a láthatáron egy kihívó sem, aki meg szeretné kaparintani a bizottság vezetését Von der Leyentől, és előállt volna egy alternatív projekttel.