Nicaragua  megszakította hosszan tartó diplomáciai kapcsolatait Tajvannal, elismerve ezzel a pekingi vezetés egy Kína politikáját.

„A Nicaraguai Köztársaság ma felbontotta kapcsolatait Tajvannal, és a továbbiakban nem tart fenn vele semmiféle hivatalos vagy egyéb viszonyt” – olvasható a managuai külügyminisztérium angol és spanyol nyelven egyaránt közzétett közleményében. „Kizárólag a Kínai Népköztársaság kormánya hivatott törvényesen képviselni Kínát, és Tajvan elidegeníthetetlen része a kínai állam területének” – olvasható a külügyi tárca állásfoglalásában.

Tajvan gyorsan reagált a történtekre azzal, hogy fájdalmasnak és sajnálatosnak nevezte a döntést. Hozzátette, hogy Daniel Ortega nicaraguai elnök ezzel fittyet hányt a tajvani és a nicaraguai emberek barátságára. – Tajvannak a nemzetközi közösség tagjaként joga van arra, hogy diplomáciai kapcsolatokat ápoljon és építsen ki más országokkal – szögezte le a tajpeji külügyminisztérium. Szu Ceng-csang tajvani kormányfő újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy Kína mindent megtesz annak érdekében, hogy elszigetelje Tajvant, de ez nem fog sikerülni. – Azt is látjuk, hogy számos ország, amely osztja a demokrácia és szabadság elveit, egyre nagyobb figyelmet szentel Tajvan ügyének, és támogatja Tajvant – tette hozzá. Caj Jing-ven tajvani elnök péntekre virradóra kijelentette, hogy a sziget a nyomás ellenére sem fog eltántorodni demokratikus értékeinek és szabadságának megőrzésétől.

„Minél sikeresebb a tajvani demokrácia, annál erősebb a nemzetközi támogatottság és a nyomás a tekintélyelvű táborból” –  hangsúlyozta.

A kínai külügyminisztérium ugyanakkor helyes döntésként üdvözölte Nicaragua és Tajvan diplomáciai kapcsolatainak felbontását. – Ez a helyes döntés, amely megfelel az általános trendnek és a népek törekvéseinek – olvasható a tárca állásfoglalásában. A CCTV kínai televízió szerint pekingi vezetés és a nicaraguai kormány képviselői pénteken kezdtek tárgyalásokat Tiencsin városában. A latin-amerikai ország küldöttségében Iván Acosta pénzügyminiszter mellett Ortega két fia is részt vett.

Az amerikai külügyminisztérium  elítélte a történteket arra hivatkozva, hogy Ortega kormánya nem képviseli a nicaraguai népet, mert nem választották meg tisztességes választásokon, és döntése ezért nem is tükrözi a nép akaratát. „Arra biztatjuk a demokratikus intézményeket, átláthatóságot, jogállamiságot és polgáraik gazdasági sikerét támogató országokat, hogy szélesítsék ki együttműködésüket Tajvannal – mondta Ned Price amerikai külügyi szóvivő.

Az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező szigetre Kína saját területe részeként tekint. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében. Nicaragua kiválásával Tajvannal már csak 14 állam ápol hivatalos diplomáciai kapcsolatot, legtöbbjük latin-amerikai, illetve karibi ország.

A diplomáciai kapcsolatok felbontása csapást jelent az Egyesült Államok Tajvant érintő külpolitikájára is. A történtek hátterében Washington és Managua közti feszültségek elmérgesedése húzódik meg. A nicaraguai bejelentés napján Washington egyébként szankciókkal sújtotta Nestor Moncada Laut, Ortega elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját, akit azzal vádol az amerikai kormány, hogy egy vámcsalási sémát működtet a nicaraguai rezsim tagjainak meggazdagodására.

Ortega a november 7-én tartott voksoláson több mint 75 százalékos támogatottsággal nyerte el megszakítás nélkül immár a negyedik, ötéves államfői megbízatását, miután a nicaraguai hatóságok a választásokat megelőző időszakban bebörtönöztek 39 ellenzéki politikust, köztük hét lehetséges ellenzéki elnökjelöltet.

A nemzetközi közösség élesen elítélte a nicaraguai választást. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada összehangolt, célzott szankciókat vezetett be Ortega kormányával szemben.