Már kéttucatnyi városra terjedtek át a forrongások Iránban azután, hogy egy 22 éves kurd nő életét vesztette az erkölcsrendőrök eljárása közben. A tiltakozó megmozdulások csaknem egy hónapja folytatódnak annak ellenére, hogy a véres megtorlásoknak már több mint kétszáz áldozata van. A teheráni vezetés „külföldi összeesküvésről” beszél.

Csaknem egy hónap telt el azóta, hogy a 22 éves Mahsa Amini belehalt a verésbe, amit az erkölcsrendőröktől kapott a „nem megfelelő öltözékéért” (túl sok haj látszott ki a fejkendője alól). A brutális, de éppenséggel nem ritka atrocitás által kiváltott tiltakozások azóta tartanak, annak ellenére, hogy az ország vallási vezetése mindent elkövet a forrongások leverésére.

Kezdetben főleg az egyetemisták és iskolások vonultak utcára. Elszántságukat mutatja, hogy amikor a múlt héten Ebrahim Raiszi ellátogatott a teheráni al-Zahra Egyetemre, fejkendőket lobogtató hallgatók tömege fogadta. És ő még jól járt azokhoz a hivatalosságokhoz képest, akik egy fővárosi iskolába látogattak: a diáklányok egyszerűen elzavarták őket.

Kapcsolódó

Halálra vertek egy 22 éves nőt, mert nem viselt hidzsábot

Mahsa Amini, egy 22 éves kurd nő meghalt, miután „erőszakosan letartóztatták” a nemrég szigorított öltözködési szabályok megsértése miatt.

nők elleni erőszak Irán gyilkosság

Az erőszakos megtorlások miatt az igazán nagy tömegeket megmozgató tüntetések újabban elmaradnak, de a napokban a megmozdulásokhoz csatlakozott a bazári kereskedők és az olajmunkások egy része is. Ez nyugtalanító fejlemény a vallási vezetők számára, ugyanis negyven éve, az iráni forradalom idején ugyancsak az olajmunkások és a bazári kereskedők tömegei segítették hatalomra az ajatollahokat.

A forrongások a főváros mellett kéttucatnyi városra terjedtek át. Ezek elsősorban a többnyire kurdok lakta nyugati régiókban találhatók. A Hengaw kurd szervezet beszámolói szerint a tartományban a biztonsági erők éles lőszerekkel lőnek a rendszerellenes tüntetőkre, folyamatosak a letartóztatások. A Reuters által idézett hivatalos közlemény tagadja, hogy a tiltakozókra lőttek volna. A hatóságok ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a rendfenntartó erők mintegy húsz tagja is életét vesztette a zavargásokban.

Kezdetben az állami média egyszerűen ignorálta a tüntetéseket, majd külföldi összeesküvésként tálalta őket. Ezt visszhangozta csütörtökön, Dubajban Ebrahim Raiszi iráni elnök is.

Egymillió álruhás rendőr

A hadsereget egyelőre nem vetették be, de a rendőrséget megerősítették az iráni Forradalmi Gárda egyik különleges egységével, a Baszídzs Milíciával. Az Elnyomottak Mobilizációs Erői néven is ismert félkatonai szervezet felhasználása azért is érdekes, mert a tüntetések kitörésekor, a szeptember 16-át követő napokban a kormányzat a rendőrökre hagyta a megmozdulások kezelését. Utóbbiak meglehetősen keményen léptek fel a kezdetben főleg nőkből álló tüntetők ellen, de ahogy a férfiak is egyre nagyobb számban vonultak utcára, számos településen megfutamították őket.

A belügyi erők megszégyenítése után fordult a vallási vezetés ismét a Baszídzshoz, amely a rendőrséggel ellentétben közvetlenül Irán legfőbb vallási vezetőjének van alárendelve. Az önkéntes baszídzsik sokkal hatékonyabbak a rendőröknél: nem viselnek egyenruhát, rendkívül mobilisek – többnyire motorbiciklikkel közlekednek –, és gyakorlatilag a törvény fölött állnak. Gyakran előfordul, hogy a Forradalmi Gárdától kapott hírszerzési információk alapján „rajtaütnek” ellenzékiséggel gyanúsított civileken, átkutatják a házukat, elkobozzák a telefonjukat, számítógépüket, és elhurcolják őket. Mindenhol ott vannak láthatatlanul, kiterjedt besúgói hálózatot működtetnek, amelynek köszönhetően leleplezik a disszidenseket. Számuk körülbelül egymillióra tehető, és bár önkéntesek, a többségük fizetésért kegyetlenkedik. A hosszadalmas ideológiai (ki)képzésnek is alávetett baszídzsik szemében az iszlám fejkendő vagy hidzsáb védőbástya a nemek keveredése, a házasságtörés és a korrupció ellen, levétele pedig a „dekadens nyugati kultúra” befolyásának a jele.

Fejkendő az arcon

A tüntetőkre lövöldöző rendőrség, a mindenhol jelenlévő besúgók és az éjszakai rajtaütések hatására a tiltakozások első napjaira jellemző eufória alábbhagyott. Miközben kezdetben a rendőrök védekeztek maszkokkal az azonosítás ellen, újabban a tüntetők takarják el az arcukat. A baszídzsik rajtaütöttek számos ellenzéki aktivisták találkahelyéül szolgáló kávézón. A börtönök dugig vannak, a rezsim raktárépületeket rekvirál, hogy legyen hol tartani a rabokat. A fogvatartottakat feltehetően megkínozzák, legalábbis erre lehet következtetni a rögtönzött fogdák mellett elsétáló járókelők beszámolóiból, amelyek ellenzék aktivisták és emberjogi csoportok révén jutnak el a nyugati közvéleményhez.

Ugyanakkor az internetes cenzúra miatt jóformán lehetetlen pontos képet alkotni az iráni történésekről. Annyi biztosnak látszik, hogy nem vált be a kormányzat számítása, miszerint a tiltakozások maguktól elcsitulnak. A zavargások mögött ugyanis nem pusztán a szabadságjogokkal – ezen belül a nőjogokkal – kapcsolatos frusztrációk állnak, hanem gazdasági elégedetlenség is. Elkezdtek megmutatkozni az iráni nukleáris program miatt elrendelt nyugati szankciók és a szomszédos államokba történő katonai beavatkozások negatív hatásai.

A papok egy része az elmúlt napokban arra ösztönözte a legfőbb vallási vezetőt, hogy „figyeljen az emberek hangjára”. Ali Laridzsáni – aki 2008-tól 2020-ig az iráni parlament elnöke volt, és jelenleg Ali Hamenei ajatollah főtanácsadója – annak a véleményének adott hangot, hogy ha a nők fele nem viseli a hidzsábot, „akkor a rendőrségnek nem kellene részt vennie ebben”. A legtöbb teheráni hivatalosság és főként Hamenei ajatollah azonban hajthatatlan.

Megfigyelők úgy látják, hogy az iráni vallási vezetés nagy kihívás előtt áll, de a zavargások távol állnak attól, hogy komolyan veszélyeztessék az ajatollahok hatalmát. A papság valószínűleg meg tudja akadályozni az újabb rendszerváltást, akár úgy is, hogy semmilyen engedményt nem tesz.