Rendkívüli állapot van érvényben Izraelben, amióta az Egyesült Államokkal közösen szombaton megtámadta Iránt. Az utcák viszonylag üresek, a ballisztikus rakéták is nagyobb fenyegetést jelentenek, de a hadviselés támogatottsága töretlen. Az Izraeli Román Kulturális Intézet (ICR) igazgatójaként családjával együtt Tel-Aviban élő Salamon Márton László volt újságírót kérdeztük a kialakult helyzetről.

A diplomata meglátása, hogy már január óta lehetett erre számítani. Amikor az iráni kormányellenes tüntetések voltak mind Donald Trump amerikai államfő, mind Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy támogatni kell a rendszerváltást követelőket, főleg miután az iráni hatalom vérbe fojtotta ezeket a tüntetéseket. „Pénteken már biztosak voltunk benne, miután az amerikai nagykövetség bejelentette, hogy evakuálja alkalmazottjait Izraelből. (…) Meg ugye Trump elnök néhány nappal korábban ultimátumot adott, úgyhogy felgyorsultak az események” – idézte fel Salamon.

„Mindenki az óvóhelyre menekül”

Bevallása szerint valamennyire déja vu-ként élik meg az újabb hadviselést, hiszen Iránnal már volt „egy adok-kapok” tavaly júniusban. Az tizenkétnapos háborúként vonult be a történelembe, de nem vezetett az iráni rezsim bukásához. „Nem is az volt a bejelentett cél, hanem Irán nukleáris kapacitásának megfékezése. Netanjahu akkor elég diadalittasan azt mondta, hogy egy generáció idejére visszavetették az iráni atomfegyver gyártására irányuló törekvéseket. Ez a generáció nyolc hónapot tartott, de most a megfogalmazott cél is más. Már nem csak a nukleáris fegyverkezés, hanem a teljes lefegyverzés napirenden volt a tárgyalásokon. Mivel a tárgyalások dugába dőltek, most már a rezsim megbuktatása a cél” – mondta.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – Iráni konfliktus: Trump megtorlást ígér – Több izraeli meghalt iráni rakétatámadások miatt

Washington „soha nem látott erejű” csapással reagálna egy iráni visszavágóra, jelentette ki Trump.

légicsapás Irán Izrael USA Donald Trump Vlagyimir Putyin

Izrael ugyan már edzett a fegyveres konfliktusok terén, de Salamon figyelmeztetett: a Hamásszal és a Hezbollahhal folytatott csatározások ehhez képest csak csetepaték voltak, hiszen nem fenyegették az országot olyan ballisztikus rakéták, mint amilyenekkel Irán rendelkezik. Rámutatott, hogy az iráni ellentámadások jól mutatják, hogy egy „több tíz tonnás rakéta nem kismiska, sokkal nagyobb kárt tud okozni, akár emberéletet is követelhet”.

„Amikor még évekkel ezelőtt először szembesültünk azzal, hogy Gázából rakétáznak, akkor azt szinte derűsen figyeltük, látva a többi izraeli hozzáállását. Látszott, hogy jön a rakéta, de azok viszonylag kicsi házi gyártású lövedékek voltak, amiket a Vaskupola játszva leszedett. Amikor a végén szétrobbant, akkor tűzijátékszerű látványban volt részünk. Az emberek ahelyett, hogy befussanak az óvóhelyre, kimentek az utcára, hogy megcsodálják. Na most ez már nem érvényes, viszonylag üresek az utcák, mindenki az óvóhelyre menekül. Adott esetben már a biztonsági szobák hatékonyságában sem bíznak, a föld alatti bunkereket részesítik előnyben” – magyarázta.

Salamon rámutatott, hogy az újabb építésű ingatlanokat biztonsági szobákkal látták el. A lakás egy szobáját vagy kisebb helyiségét vastag betonfalból építették, az amúgy is kicsi ablakokat pedig páncélredőnnyel lehet lezárni. Az ajtaja is páncélozott és forgó zárszerkezete van. „Ott elviekben biztonságban vagy, de már júniusban is láttuk, hogy ha egy ilyen szobát telibe talál egy ballisztikus rakéta, akkor ott kő kövön nem marad és mindenki meghal. Ez egy föld alatti bunker esetében nem valószínű” – mondta. Hangsúlyozva: ez az olyan, legalább két szint mélyen lévő, zárható, légszűrővel ellátott, akkreditált bunkerekre értendő, amelyeket a helyi hatóságok kezelnek.

Rendkívüli állapot

A háború miatt Izraelben már szombaton rendkívüli állapotot hirdettek, amely egyelőre március 12-ig van érvényben. Emiatt a kávézók, éttermek zárva tartanak. Csak a létfontosságú intézmények, szolgáltatások, élelmiszerboltok tartanak nyitva. A buszok közlekednek, de gyülekezési tilalom van. Salamon szerint kicsit a koronavírus-járványt idéző állapotok uralkodnak. Jómaga, bár a kulturális intézetet irányítja, a kialakult helyzetben besegít az Izraelben rekedt romániai turisták evakuálásában.

Széleskörű támogatottság

Hogy a háborúnak milyen következményei lesznek, egyelőre nehéz lenne megjósolni. Salamon hangsúlyozta, jómaga nem katonai szakértő, de úgy látja: vagy tényleg bekövetkezik a rezsimváltás Iránban, vagy visszaáll minden a régi kerékvágásba. „Ha nem sikerül rendszerváltást elérni, ami a valószínűbb, akkor ebből is állóháború vagy egy befagyott helyzet lehet, ami eddig is volt. Tehát visszaáll minden az eddigi kerékvágásba, csak már nincs Ali Hamenei ajatollah, hanem valaki más lesz” – vélekedett.

Kapcsolódó

Összeomlik vagy bekeményít az iráni rezsim?

A hatalom valódi központja az Iráni Forradalmi Gárda, a reguláris hadseregtől független fegyveres erő, amely az elnyomó államapparátus kulcseleme.

Teherán Irán Donald Trump Iráni terrortámadás

A hadviselésnek viszont magas a támogatottsága Izraelben, még azok részéről is, akik különben nem értenek egyet a Netanjahu-kormány politikájával. „Mert az a percepció, hogy most vagy soha, hogy most lehet az eredendő rosszat eltüntetni. Minden szál Iránba vezet. Minden agresszív terrorszervezet, amely a zsidó állam létét fenyegeti onnan kapja az erejét, a támogatását, a pénzét. Úgyhogy, ha sikerül a gyökerét kiirtani, hogy írmagja sem maradjon…. Persze ez nem ennyire egyszerű, de minden izraeli úgy látja, hogy ez szükséges és támogatandó” – mondta Salamon Márton László, megjegyezve: Netanjahunak ez politikai tőkét is hoz, „ami nem rossz a választások előtt”.