A kulcsszó a kőolaj, Peking számára ugyanis kulcsfontosságú az iráni energiahordozó.

Kína felszólította Iránt, hogy ne korlátozza a hajóforgalmat a Hormuzi-szorosban. Peking reakciója érthető, mivel az energetikai biztonsága nagyban függ az Arab (Perzsa)-öbölből érkező olajszállítmányoktól.

Az Irán elleni támadás nagyon érzékenyen érinti a távol-keleti nagyhatalmat, ugyanis egy teheráni rendszerváltás, Nyugat-barát erők hatalomra kerülése esetén nagyban kiszolgáltatottá válna az Egyesült Államok felé.

Irán Kína legfontosabb kőolaj beszállítója, tavaly októberben az import 23,3 százalékát adta, írja a cursdeguvernare.ro. Mostanáig Kínába került az iráni olajexport 90 százaléka, az amerikai szankciók miatt közvetítőkön keresztül, a világpiaci árnál lényegeseb olcsóbban.

Ameddig a Forradalmi Gárda képes blokád alatt tartani a szorost, addig Szaúd-Arábiából, Irakból és Kuvaitból egy csepp olaj sem juthat el Kínába, márpedig ez a három ország adja az import több mint 39 százalékát.

Ez egy rövidtávú probléma a pekingi vezetés számára, azonban az már minimum középtávú volna, ha megbukna az ajatollahok teokratikus diktatúrája. Amerika-barát erők hatalomra kerülése esetén Washington a kínai olajimport mintegy 30 százaléka fölött gyakorolna szinte közvetlen ellenőrzést, hiszen Venezuela is rendelkezik egy 6,9 százalékos piaci részesedéssel. Az USA szövetségesei (Szaúd-Arábia, Kuvait, Omán) további kb. 36 százalékkal járulnak hozzá Kína olajellátásához. Mindez azt jelenti, hogy egy Tajvan elleni esetleges invázió esetén Washington rövid idő alatt megfojthatná a kínai gazdaságot, elvágva azt a létfontosságú olajforrásaitól. Oroszországból a kínai kőolajimport mindössze 11 százaléka származik.

„Az iráni ügy sohasem Iránról szólt. Ha az egyenletből eltávolítod az Iszlám Köztársaságot, Kína elveszíti a gyalogjait egy esetleges Tajvan elleni forgatókönyvben. Ha a helyén marad, akkor a Közel-Kelet az marad, amit Kína szeretne: egy második front, aminek az elhagyását Washington nem engedheti meg magának. (…) Trump csapásai az első mozdulatai egy olyan amerikai elnöknek, aki, úgy tűnik, megértette, hogy az út a Csendes-óceán felé Teheránon át vezet” – írja Zineb Riboua, a Hudson Intézet neves Közel-Kelet szakértője.

A teheráni rendszerváltás több fronton is súlyos csapást jelentene Oroszország számára úgyszintén, csökkentve a szerepét a kőolaj világpiacán. Irán katonailag is fontos szövetségese Moszkvának, onnan származnak a már Oroszországban is gyártott, Ukrajna ellen tömegével bevetett Shahed drónok.