Németországban a lakosság bő negyedét teszik ki az úgynevezett migrációs hátterű emberek a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) kedden közölt adatai szerint.

A statisztikai hivatal módszertana szerint egy ember akkor migrációs hátterű, ha ő vagy legalább az egyik szülője nem vált német állampolgárrá a születésénél fogva. Tavaly év végén 22,3 millió ember, a lakosság 27,2 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. Ez 2 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 21,9 millióhoz képest.

A migrációs hátterű lakosság többsége – 11,8 millió ember, 53 százalék – német állampolgár, és 54 százalékos részarányt jelentő 11,8 millió fővel ugyancsak többségben vannak azok, akik születésüktől kezdve Németország állampolgárai.

A migrációs hátterű lakosság túlnyomó többsége európai gyökerű – áll a Destatis kimutatásában, amely szerint a csoportba tartozó emberek csaknem kétharmada, 62 százaléka valamely európai országból érkezett bevándorló vagy európai bevándorló leszármazottja.

A származási országok listáját Törökország vezeti, onnan származik a migrációs hátterűek 12 százaléka. A második Lengyelország 10 százalékos részaránnyal, a harmadik Oroszország 6 százalékkal.

A migrációs hátterű lakosság nagyjából egyharmada – 32 százaléka, 7,2 millió ember – kizárólag németül beszél otthon, családi körben, további 14 százalék – 3,1 millió fő – pedig elsősorban a németet használja otthon. Így a német nyelvhez különösen erősen ragaszkodók alkotják a migrációs hátterű emberek legnagyobb csoportját, 47 százalékát.

A német után a leggyakrabban használt nyelv a török, amely a migrációs hátterű emberek 8 százalékánál az első számú nyelv. Utána az orosz következik 7 százalékos részaránnyal, majd az arab 5 százalékkal.

A Destatis az Ukrajna elleni orosz agresszióról kiemelte, hogy tavaly év végén csupán 1 százalékot tettek ki Ukrajnából származó emberek a migrációs hátterűek csoportjában. Ez a 308 ezer fős közösség azonban az orosz támadás elől menekülő emberek tömeges beáramlása révén jelentősen növekedhet – áll a jelentésben.