Minden jel szerint megbukott a Republikánus Párt „trumptalanítása”
A Capitolium január 6-i ostroma után a Republikánus Párt vezetői sorra kihátráltak Donald Trump mögül. Három hónap sem telt, és úgy tűnik, hogy a volt amerikai elnök befolyása a Grand Old Partyra (GOP) erősebb, mint valaha.
Közvetlenül a január 6-i események után a másodszor is alkotmány vádeljárás alá helyezett Donald Trump nyilvánosan bosszút esküdött mindazok ellen, akik a pártjából ellene fordultak, illetve nem támogatták abbéli igyekezetében, hogy megfordítsa a novemberi elnökválasztást. Az első áldozata Liz Cheney lehet, a republikánusok képviselőházi frakciójának hármas számú vezetője, akit a hét folyamán nagy valószínűséggel menesztenek posztjáról.
Liz Cheney kulcsfigura a Republikánus Párt ellenőrzéséért folyó harcban. Az Egyesült Államok korábbi alelnökének és védelmi miniszterének, Dick Cheney-nek a lánya a Republikánus Párt neokonzervatív szárnyához tartozik. George W. Bush elnöksége idején különböző középvezetői tisztségeket öltött be a külügyminisztériumban, az elmúlt években pedig kongresszusi képviselőként gyakran bírálta Donald Trump külpolitikáját.
Januárban egyike volt a maroknyi konzervatív törvényhozónak, aki támogatta a mandátuma utolsó napjait töltő elnök elmozdítását a hivatalából. A Capitolium ostromára és a tömeg lázítására utalva úgy fogalmazott: „az Egyesült Államok egyetlen elnöke sem követett el nagyobb árulást hivatalával és az alkotmányra tett esküjével szemben”.
Mindazonáltal a Liz Cheney ellen indított mostani támadás több sima bosszúnál a Trump visszahívására leadott, január 12-i voksa miatt. A politikus azóta is kiáll álláspontja mellett, következetesen „óriási hazugságnak” minősíti a választás elcsalását hangoztató vádakat, és elítéli azokat, akik megpróbálták megfordítani a demokrata Joe Biden győzelmét. Úgy tűnik, a pártvezetés megelégelte Cheney „árulását”, és meneszti a képviselőházi frakció élén betöltött pozíciójából. Ugyanaz a pártvezetés, amely az év elején szakítani látszott Donald Trumppal.
Pálfordulások sorozata
Januárban úgy tűnt, hogy a Capitolium ostroma – illetve a tömeg hergelése, amely azt kiváltotta – még a volt elnök legádázabb védelmezőinek is sok volt. A republikánusok nagyágyúi sorra hátráltak ki az elnök mögül, és noha odáig nem mentek el, hogy maguk is támogassák a demokraták által elindított impeachment eljárást, nyilvánosan elítélték Trumpot, amiért tevékenyen szította a törvényhozás épülete elleni, több halálos áldozatot követelő támadást. Ugyanakkor világossá tették, hogy magára az alkotmányos vádeljárásra mondtak nemet, nem Trump morális felelősségére.
Az akkori állásfoglalások alapján sokan reménykedni kezdtek a GOP „trumptalanításában”, és abban, hogy négyévi ámokfutás után a párt visszatér a hagyományos konzervativizmushoz. Mára mindez a múlté.
CSAK SAJÁT
Miután januárban még egyértelműen Trumpot tette felelőssé a kongresszus elfoglalásáért, Kevin McCarthy, a republikánusok képviselőházi frakcióvezetője a napokban a korábbival homlokegyenest ellentétes álláspontot fogalmazott meg, és azt bizonygatta, hogy a volt elnök valójában meg akarta állítani a Capitolium ostromát.
Hasonló kettős pálforduláson ment át a konzervatívok szenátusi frakcióvezetője. Mitch McConnell ráadásul azt is kijelentette, hogy „száz százalékban arra összpontosítok, hogy megállítsam ezt az új adminisztrációt”. Ezzel jelezte, hogy ha a januári szavait nem is vonja vissza, ugyanaz a radikális GOP-vezér marad, aki ellehetetlenítette az Obama-kormányzat számos reformját, és megfigyelők szerint messzemenően hozzájárult az amerikai társadalom megosztottságához, gyakorlatilag megalapozva a Trump-érát.
Elemzésében a CNN emlékeztet: McConnell 2010-ben a mostanihoz hasonló kijelentést tett, majd a következő több mint fél évtizedben irányítása alatt a republikánusok kőkemény obstrukciót folytattak a demokrata kormányzás ellen.
Igazi konzervativizmus vs. Trump-kultusz
Liz Cheney sorsa a republikánus szerdai gyűlésén dől el. A politikus a Washington Post május 6-i számában közölt cikkében figyelmeztette társait: „a történelem figyel”, a republikánusoknak „az igazi konzervatív értékeket kell választaniuk, és el kellene távolodniuk a veszélyes és antidemokratikus Trump-kultusztól”.
Cheney utódja a poszton Elise Stefanik lehet, egy 36 éves képviselő, aki nem annyira konzervativizmusáról, mint inkább a Trump iránti elkötelezettségéről híres, és mint egy múlt heti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, bírja a volt elnök „teljes és totális támogatását”.
Egy ilyen csere nem sok kétséget hagyna a Republikánus Párt által választott irányt illetően, legalábbis a következő évek távlatában.