Bár pártok csatája zajlik vasárnap a magyarországi szavazófülkékben, az igazi nagy kérdés: átveszi-e a kormányfői pozíciót Magyar Péter, a Tisza Párt vezére a tizenhat éve hatalmon lévő Orbán Viktor Fidesz-elnöktől. Ha minden a várakozások szerint történik, késő este megkapjuk a választ.

Míg a kormánytól független, de az ellenzékhez ezer szállal kötődő közvélemény-kutatók magabiztos Tisza-győzelmet jósolnak, addig az Orbán-kabinethez közel álló intézetek a Fidesz sikerét mérték. A legtöbb magyarországi és külföldi politikai elemző rendkívül óvatosan nyilatkozott a várható végeredménnyel kapcsolatban, mivel Orbán Viktorék mozgósítása legendásan hatékony a kampány utolsó heteiben.

A felmérések adatai eltérők abban a tekintetben is, hogy hány pártnak sikerül bejutnia a parlamentbe. A Fideszen és a Tiszán kívül a Mi Hazánk a legesélyesebb arra, hogy átlépje az öt százalékos küszöböt. A Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt rúghat még labdába a parlamenti jelenlétet illetően. Az esetleges kiemelkedően magas, hetvenöt-nyolcvan százalékos szavazói részvétel nem kedvez a kis pártoknak.   

Magyarország rendszerváltás utáni harminchat évében még soha nem övezte ilyen fokozott nemzetközi figyelem a választásokat. Donald Trump amerikai elnök és J.D. Vance alelnök nyíltan kampányolt a magyar miniszterelnök mellett. Az Európai Unió intézményi vezetői közben Magyar Péter sikerét igyekeztek segíteni. Az éppen most nyilvánosságra került telefonlehallgatásokban nyilvánvalóan uniós tagállamok titkosszolgálatai játszottak szerepet, s a magyar kormány lejáratását célozták. Ukrajna is beszállt a kampányba az orosz támadás nyomán megsérült Barátság kőolajvezeték helyreállításának késleltetésével. 

Kapcsolódó

Semjén Zsolt is szavazott: Óriási a tét, nemcsak Magyarország, hanem Európa sorsa is eldől

Úgy fogalmazott: 1989 óta – amióta a politikában jelen van – a mostani volt a legdurvább kampány.

szavazás magyarországi választások Semjén Zsolt Fidesz-KDNP

Hogyan zajlik a magyarországi megmérettetés? A magyar választási rendszer sajátossága, hogy egyszerre ötvözi az egyéni képviseletet és az arányos pártlistás rendszert, így a szavazók kétféleképpen is befolyásolhatják az eredményt. A parlament 199 képviselőből áll. Közülük 106-an egyéni választókerületekben szereznek mandátumot: az országot ennyi körzetre osztják, és minden körzetben az a jelölt jut be a parlamentbe, aki a legtöbb szavazatot kapja. Ez egy egyfordulós rendszer, tehát nincs második kör, a relatív többség elegendő a győzelemhez.

A fennmaradó 93 mandátumot országos pártlistákról osztják ki. Itt a választók pártok listáira szavaznak. A listás helyek elosztása arányosan történik, vagyis a pártok a rájuk leadott szavazatok arányában jutnak mandátumokhoz. A rendszer része egy úgynevezett kompenzációs mechanizmus is, amely figyelembe veszi az egyéni körzetekben „elveszett” szavazatokat, és ezek egy részét hozzáadja a pártlistás eredményekhez. A választás napján a magyarországi szavazópolgárok két szavazólapot kapnak. Az egyiken az adott egyéni választókerület jelöltjei szerepelnek, a másikon pedig az országos pártlisták. A választó mindkét lapon egy-egy jelöltre, illetve listára adhatja le a voksát, vagyis összesen két szavazata van.

Szavazni minden nagykorú, azaz tizennyolcadik életévét betöltő magyar állampolgár jogosult, aki szerepel a választói névjegyzékben. A magyarországi lakcímmel rendelkezők általában személyesen, a lakóhelyük szerinti szavazókörben voksolnak, de lehetőség van átjelentkezésre is, ha valaki a választás napján máshol tartózkodik. A külföldön tartózkodók külképviseleteken szavazhatnak, míg a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok levélben adhatják le szavazatukat. A szavazás reggel 6 órától este 7 óráig tart. 

Orbán Viktor leadta szavazatát, majd mindenkit voksolásra buzdított

Orbán Viktor már délelőtt leadta szavazatát a budapesti Zugligeti iskolában, a 4-es számú egyéni választókerületben voksolt.

A szavazás után újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy minden leadott voksot tiszteletben kell tartani, és örömmel fogadnak minden választót. Arra a kérdésre, hogy visszatekintve megbánt-e bármit az elmúlt 16 évből, röviden úgy válaszolt: „köszönöm szépen, jól vagyok”.

A miniszterelnök üzenetét elsősorban nem politikai ellenfelének, hanem a választóknak címezte: arra biztatta azokat, akik még nem szavaztak, hogy mindenképpen menjenek el voksolni. A kampány kapcsán kiemelte, hogy számos emlékezetes és pozitív élményben volt része, többek között olyan emberekkel találkozhatott és beszélgethetett, akikkel korábban nem volt alkalma.

Egy orosz újságírónak nyilatkozva arról is beszélt, hogy számukra a kampány inspiráló időszak volt, és egyértelművé tette: győzelemre számít. Mint fogalmazott: „I am here to win”, vagyis azért van itt, hogy megnyerje a választást.

Magyar Péter is szavazott – Meggyőződése, hogy a pártja győz

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke Budapest 4-es számú egyéni választókerületében, a Hegyvidéki Mesevár Óvodában adta le szavazatát. A voksolás után röviden nyilatkozott a sajtónak, ahol hangsúlyozta: sorsfordító választásról van szó, ezért minden állampolgárt arra kér, hogy vegyen részt a szavazáson.

Úgy látja, a részvétel kiemelkedően magas lehet, és felhívta a figyelmet arra, hogy egyes körzetekben akár néhány szavazat is eldöntheti az eredményt.

Beszélt arról is, hogy létrehoztak egy online felületet, ahol a választási visszaéléseket lehet jelezni, és eddig mintegy hatvan bejelentés érkezett. Állítása szerint ellenük úgynevezett „hamis zászlós” akciók is készülhetnek, amelyek során a pártjuk nevében fellépő emberek próbálhatnak rendbontást kelteni. A hatóságokat arra kérte, hogy a törvényeknek és esküjüknek megfelelően járjanak el.

Hozzátette: amennyiben a választás tisztességesen és nyugodt körülmények között zajlik le, meggyőződése, hogy a Tisza Párt győzni fog. Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy pártja megszerzi a szükséges támogatást, ő maga pedig biztosan felveszi majd a mandátumát.

Köszönetet mondott az aktivistáknak az elmúlt évek munkájáért, ugyanakkor elismerte, hogy hibák is előfordulhattak, amelyek kivizsgálását fontosnak tartja, mert szerinte nem maradhatnak következmények nélkül.

Végül hangsúlyozta: kiemelt cél Magyarország helyének megerősítése az Európai Unióban és a NATO-ban, az uniós források hazahozatala, valamint a regionális kapcsolatok – különösen a cseh és lengyel együttműködés – erősítése. Emellett a visegrádi együttműködés bővítésének lehetőségét is felvetette, akár Ausztria bevonásával.