Legalább 1200 éve nem volt a mostanihoz fogható szárazság Spanyolországban és Portugáliában - állapították meg kutatók.

Az Ibériai-félszigeten a legtöbb eső télen esik. A nedves időjárási frontot azonban megállíthatja az úgynevezett Azori-szigeteki magasnyomású rendszer vagy szubtrópusi anticiklon – írta a The Guardian a Nature Geoscience tudományos lapban megjelent tanulmányra hivatkozva.

A szélsőséges erejű anticiklonok egyre gyakoribban és a nedves időjárást észak felé tolják, az Egyesült Királyságot és Skandináviát teszik csapadékossá. Gyakoribbá válása az emberi tevékenység szén-dioxid-kibocsátása okozta globális felmelegedés számlájára írható.

Ennek komoly következményei vannak, mert a rendkívül nagy azori-szigeteki anticiklon szárazságot jelent az Ibériai-félszigeten és a Földközi-tengeren – mondta Caroline Ummenhofer, az amerikai Woods Hole óceánkutató intézet munkatársa, a kutatócsoport tagja.

Az Ibériai-félszigetet az elmúlt években egyre több hőhullám és aszály sújtotta, az idei május volt az eddigi legmelegebb Spanyolországban. Emberek tucatjai haltak meg 2017-ben a térségben erdőtüzekben, melyeket a klímaválság miatt tízszer valószínűbbé váló hőhullámok követtek.

Környezetvédők szerint a régió leghosszabb folyóját, a Tajót a teljes kiszáradás fenyegeti.

Az új tanulmány 1850-ig visszanyúló időjárási adatokat és Kr. u. 850-ig visszamenően számítógéppel reprodukált éghajlati jellemzőket elemzett. Azt találták, hogy 1850 előtt átlagosan tízévente egyszer jelentkezett az extrém Azori-szigeteki anticiklon. 1850 és 1980 között hétévente, de 1980 után már négyévente fordult elő a jelenség.

Az adatok szerint a szélsőségesen nagy Azori-szigeteki anticiklon a havi téli csapadékmennyiséget átlagosan egyharmadával csökkenti.

Amennyiben az Azori-szigeteki anticiklonok gyakorisága tovább nő, csak fokozódni fog az Ibériai-félszigeten a szárazság, egészen addig, míg a globális szén-dioxid-kibocsátás nullára nem esik vissza.