Szerbiában hamarosan eldőlhet, hogy Alekszandar Vucsics lemondása valódi korszakváltást indít-e el, vagy csupán a hatalom átrendeződését szolgálja. A tiltakozó egyetemisták politikai mozgalommá szerveződtek,  de a kormánypárt megőrizheti meghatározó szerepét. A vajdasági magyar képviselet számára a tét: marad-e a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) súlya Belgrádban?

Alekszandar Vucsics szeptember 27-i lemondása miatt az eredetileg 2027 tavaszán esedékes elnökválasztást már az idén meg kell tartani Szerbiában. A politikus a második, alkotmányosan utolsó elnöki mandátumát szakította meg, hogy az október 25-re kiírt előrehozott parlamenti választáson a Szerb Haladó Párt miniszterelnök-jelöltjeként indulhasson. A döntés hátterében az országot közel két éve megrázó politikai válság áll, amely a 2024 novemberében történt újvidéki vasútállomási tragédiát követően bontakozott ki, és mára a Vucsics vezette hatalom egyik legsúlyosabb kihívásává vált.

A szerbiai választók így néhány hónapon belül két alkalommal járulnak az urnákhoz. Október 25-én az új parlament összetételéről döntenek, míg az elnökválasztást legkésőbb december végéig kell megtartani. Utóbbi pontos időpontját Ana Brnabics házelnöknek kell kitűznie, aki Vucsics távozása óta ideiglenesen az államfői feladatokat is ellátja. A két választás politikai jelentősége szorosan összefügg, hiszen Vucsics az államfői tisztségről való lemondásával nem visszavonulni készül, hanem miniszterelnökként folytatná politikai pályafutását.

A jelenlegi válság közvetlen előzménye a 2024 novemberében történt újvidéki vasútállomási tragédia, amikor a felújított épület előtetőjének leszakadása 16 ember életét követelte. A szerencsétlenség nyomán kibontakozó tiltakozások hamar túlléptek a felelősségre vonás követelésén, és a korrupció, az állami intézmények működése, valamint a politikai vezetés elszámoltathatósága körüli elégedetlenség országos mozgalmává váltak. Az egyetemisták által szervezett demonstrációkhoz különböző társadalmi csoportok is csatlakoztak, a tiltakozók pedig előrehozott választásokat követeltek.

Vucsics lemondása ugyanakkor nem feltétlenül jelenti politikai pályafutásának végét. Mivel harmadik elnöki ciklusra már nem pályázhatott volna, a Szerb Haladó Párt miniszterelnök-jelöltjeként próbálhatja megőrizni meghatározó szerepét. A szerb alkotmányos rendszerben a kormányfő jelentős végrehajtó hatalommal rendelkezik, így egy parlamenti győzelem lehetővé tenné számára, hogy az elnöki palota elhagyása után is az ország legbefolyásosabb politikusa maradjon.

Ki lehet az új államfő?

Az elnökválasztás esélyeit egyelőre nehéz megítélni, mert sem a kormánypárt, sem az egyetemi mozgalom nem nevezte meg hivatalos jelöltjét. A kormányoldalon Ana Brnabić korábbi miniszterelnök neve merült fel, de Djuro Macut jelenlegi kormányfőt és Vladan Petrov alkotmánybírósági elnököt is lehetséges jelöltként emlegetik. Az egyetemisták oldalán Vladan Djokics egyetemi vezető és Dejan Bodiroga korábbi kosárlabdázó neve került szóba.

A parlamenti választáson viszont már világosabban kirajzolódnak az erőviszonyok. A Poliwave szeptemberi felmérése 45,4 százalékos támogatottságot mért a Szerb Haladó Pártnak, míg az egyetemisták listáját 36 százalékra becsülte. Más kutatások ennél jóval szorosabb versenyt, sőt ellenzéki előnyt is jeleztek. A felmérések közötti eltérések miatt nem beszélhetünk biztos győztesről, különösen azért, mert a választási részvétel és az ellenzéki szavazatok megoszlása is meghatározó lehet.A választási körülményeket illetően is vannak aggályok. A CRTA szerb választásmegfigyelő szervezet október 8-i jelentése szerint a kampány első három hetében 49 incidenst regisztráltak, a közszolgálati televízió politikai szereplőknek szentelt műsoridejének pedig 85 százalékát a hatalom képviselői kapták. 

A VMSZ kitart az önálló magyar képviselet mellett

A VMSZ számára a választások különösen érzékeny helyzetet teremtenek, hiszen a párt hosszú ideje együttműködik Vučić politikai táborával. Pásztor Bálint pártelnök korábban a stabilitás és a kiszámíthatóság fontosságára hivatkozva nem tartotta szükségesnek az előrehozott parlamenti választást, annak kiírása után azonban a VMSZ önálló listával kezdte meg a felkészülést. A párt az október 25-i szavazólapon az ötös sorszámot kapta.

Pásztor az elmúlt napokban elsősorban a vajdasági magyarság önálló parlamenti képviseletének fontosságát hangsúlyozta. A VMSZ bácskertesi fórumán arról beszélt, hogy a magyar szavazatok szerb pártlistákra kerülése gyengítheti a közösség érdekérvényesítését. Érvelése szerint ebből a szempontból nincs különbség Vucsics listája és az Egyetemi Lista között, hiszen mindkettő a VMSZ parlamenti súlyának csökkenéséhez vezethet.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a közelgő választások tétje ugyanaz, mint az elmúlt évtizedek számos korábbi voksolásán: meg kell őrizni a vajdasági magyarság parlamenti képviseletét. Elismerte, hogy a választópolgárok számára fárasztó lehet a szinte évente ismétlődő választási kampány, különösen, ha más országokban általában négyévente járulnak az urnákhoz. Ennek ellenére fontosnak tartja a minél nagyobb részvételt, hiszen a megszerzett képviseletet könnyebb elveszíteni, mint visszaszerezni. Példaként Szlovákiát hozta fel, ahol a magyar párt évekkel ezelőtt kiesett a parlamentből, és azóta sem sikerült visszajutnia.

A pártvezetés számára ugyanakkor politikai dilemmát jelent, hogy a Vucsics rendszerével elégedetlen vajdasági magyar választók egy része az egyetemisták mozgalmában látja a változás lehetőségét. Pásztor az Egyetemi Listát élesen bírálta, miközben azt is elismerte, hogy találkozott olyan magyar választókkal, akik a VMSZ munkájával elégedettek, Vucsics politikájából viszont kiábrándultak. A kérdés ezért már nem kizárólag az, hogy hány mandátumot szerez a magyar párt, hanem az is, miként tudja megőrizni befolyását egy esetlegesen átalakuló belgrádi politikai rendszerben.

A következő hetekben így két különböző politikai küzdelem zajlik majd Szerbiában. Az októberi parlamenti választáson Vučić hatalmának folytatása a tét, az év végéig esedékes elnökválasztáson pedig az, hogy ki töltheti be a megüresedett államfői tisztséget. A vajdasági magyarok számára mindeközben az is eldőlhet, milyen politikai mozgástere marad a VMSZ-nek egy olyan országban, ahol a több mint egy évtizede fennálló erőviszonyok először kerültek igazán komoly nyomás alá.