Kim Dzsongun észak-koreai vezető felszólította az állampolgárokat, hogy készüljenek fel egy nehéz válságra, mert az ország súlyos élelmiszerhiánnyal és gazdasági instabilitással küzd.

A diktátor egy pártkonferencián az 1990-es évek hírhedt, milliós halálos áldozatot követelő éhínségéhez hasonlította a jelenlegi helyzetet – írja a BBC.

Észak-Korea bezárta határait a koronavírus-járvány miatt, és a Kínával folytatott kereskedelmet, a gazdasági mentőövét leállította, ráadásul a Phenjan nukleáris programjával szemben fennálló nemzetközi gazdasági szankciókkal is szembe kell néznie az országnak.

A fenyegető nehézségek elismerésekor Kim Dzsongun felszólította a párt tisztviselőit, hogy tervezzenek egy még szigorúbb „fáradságos márciust”, annak érdekében, hogy megkönnyítsék népük életét a rájuk nehezedő terhektől.

A fáradságos március, vagy a fáradságos menet kifejezést az észak-koreai tisztviselők az országban az 1990-es években pusztító éhínségre utalva használják, amikor a Szovjetunió bukása után segítség nélkül maradt Észak-Korea. Becslések szerint körülbelül hárommillió ember halt meg ebben az időszakban.

Az észak-koreai vezető a hét elején figyelmeztette az országot, hogy „a valaha volt legrosszabb helyzettel” néznek szembe.

Mennyire súlyos a helyzet?

A nehézségekről főleg a kínai határ közelében fekvő városokból érkeznek jelentések, ahol a csempészet sokak számára a megélhetéshez szükséges jövedelmet jelenti. A kukorica ára, amely Észak-Korea vidékeinek legfontosabb élelme, rendkívül ingadozott, és időnként egy kilogramm kukorica ára több mint egyhavi bérbe is kerülhetett.

A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet egy nemrégiben megjelent, az országban meg nem nevezett kapcsolatokra hivatkozva készített jelentésében azt írta, hogy „Kínából már csaknem két hónapja alig érkezik élelmiszer az országba”.

Tomás Ojea Quintana, az ENSZ észak-koreai emberi jogi különmegbízottja a múlt hónapban jelentésében figyelmeztetett a súlyos élelmiszerválságra, amely az észak-koreai nép számára alultápláltsághoz és éhezéshez vezethet.

Azóta már több éhezés okozta halálesetről számoltak be, valamint nőtt azoknak a gyermekeknek és idős embereknek a száma, akik koldulni kezdtek, mivel a családok nem képesek őket eltartani.

A gazdasági szankciók nehezítik a koreaiak életét

A kormány szoros ellenőrzése alatt álló Észak-Korea gazdasága a világon a legkevésbé szabadabb gazdaságnak minősül. A katonai és biztonsági struktúrák fenntartásának óriási költségei miatt nagyon kevés pénz marad az átlagos észak-koreai állampolgároknál.

Tovább nehezítik az ország helyzetét a nyomásgyakorlás céljából bevezetett nemzetközi gazdasági szankciók, hogy a phenjani vezetés felhagyjon nukleáris törekvéseivel, csakúgy, mint az ország határainak lezárása a koronavírus távol tartása érdekében.

A Kínával folytatott kereskedelem 2020 eleje óta leállt, és ezzel elszakadt az ország hivatalos és nem hivatalos ellátásának létfontosságú mentőöve. Észak-Korea azt állítja, hogy a határzár koronavírus-mentességet biztosított, az elemzők kétségbe vonják az állítást.