Elveszítette a bizalmi szavazást a francia Nemzetgyűlésben François Bayrou, aki lépésével a népszerűtlen deficitcsökkentő intézkedéseit próbálta ráerőltetni a pártokra. Macron elnöknek nincs igazán jó opciója a folytatást illetően.

„Hatalmatokban áll ledönteni a kormányt, de a valóságot nem tudjátok eltörölni” – jelentette ki a francia miniszterelnök hétfő délután a Nemzetgyűlés előtt mondott beszédében. François Bayrou figyelmeztette képviselőtársait, hogy távozásával nem oldódik Franciaország legégetőbb problémája: az elszabadult államadósság.

A centrista politikus közel két hete jelentette be váratlanul, hogy bizalmi szavazást kér a nemzetgyűlésben, miután nem sikerült társadalmi támogatást szereznie deficitcsökkentő csomagjához, amely közel 44 milliárd eurós költségmegtakarítást irányoz elő. Az ellenzéki pártok eleve világossá tették, hogy a kisebbségi kormány ellen fognak szavazni, de Bayrou saját szövetségeseit is meglepte döntésével. A hazárdjáték végül nem vált be: a hétfő kora esti szavazáson 194 képviselő szavazott igennel, 264 nemmel, miközben a kormánynak legalább 289 voksra lett volna szüksége. A francia alkotmánynak megfelelően a bizalmi szavazást elvesztő miniszterelnöknek be kell nyújtania lemondását.

Az előző kormányfő, Michel Barnier, ugyancsak a költségvetési megszorítások miatt bukott meg 2024 decemberében. Az utóbbi két évben Bayrou volt a negyedik, Emmanuel Macron elnök 2017-es megválasztása óta pedig a hatodik miniszterelnök.

Az elnöknek most két lehetősége van: kinevezni egy hetedik miniszterelnököt – aki szintén nem rendelkezne parlamenti többséggel – vagy újabb előrehozott választásokat írhat ki, kockáztatva a centrista pártok további gyengülését. Tavaly, a júniusi európai választások kiábrándító eredményei után az elnök egy előrehozott választással próbálta letörni a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) lendületét. Ehhez képest a radikális párt csaknem megduplázta eredményét 2022-höz képest, miközben a Macront támogató Ensemble (Együtt) szövetség elveszítette mandátumai több mint harmadát. Az elnöki kisebbség 166 főre apadt a nemzetgyűlésben.

François Bayrou bukása nem meglepő, viszont a szavazás eredménye annál inkább – értékelte a BBC helyszíni tudósításában Alexandre Kouchner politikai elemző, aki feltételezte, hogy a miniszterelnököt eddig támogató Köztársaságiak képviselői közül többen Bayrou ellen szavaztak. Ez azt jelenti, hogy az eddig kormányzó kisebbségen belül is megjelentek törésvonalak, ami tovább bonyolítja Macron elnök helyzetét.

Bayrou menesztése ugyanis nem oldja meg Franciaország két nagy problémáját: az egyik a deficit kérdése, amellyel a következő kormánynak is foglalkoznia kell, a másik pedig a megosztott törvényhozás, amelyen belül három nagyjából egyforma tömb áll szemben egymással, így gyakorlatilag lehetetlen működő többséget kialakítani.

A kisebbségi kormány túlélését eddig a Szocialisták (PS) biztosították, ám az utóbbi időben megszakadt a párbeszéd Bayrou és Olivier Faure szocialista elnök között. Bár kevés a valószínűsége, nem kizárt, hogy Macron kinevez egy baloldali kormányt. Végül is a tavalyi választásokon a legtöbb szavazatot ez a politikai tábor kapta. A PS és a szélsőbaloldaliként számontartott Engedetlen Franciaország (LFI) között azonban számos kérdésben nézeteltérés van, tehát távolról sem biztos, hogy a két párt meg tudna egyezni egy közös programról – különösen most, hogy a társadalmi elégedetlenség a tetőfokára hág. (Szeptember 10-től az ország megbénításával fenyegető tiltakozáshullám kezdődik.)

Ráadásul megfigyelők szerint a jelenlegi helyzetben a radikálisok – mindkét oldalon – többet nyerhetnek egy újabb előrehozott törvényhozási választásból. Nem kizárt, hogy az LFI a szocialistákkal létrehozandó koalícióval szemben inkább a Nemzetgyűlés feloszlatását részesítené előnyben. Jean-Luc Mélenchon, az LFI elnöke a bizalmi szavazást követő első nyilatkozatában egy harmadik utat javasolt a válság megoldásaként: az államelnök lemondását követelte. Macron második, és az alkotmány szerint utolsó elnöki megbízatása 2027-ben jár le, de esetleges lemondása esetén sem indulhatna újabb mandátumért. Korábban többször visszautasította a lemondásra való felszólításokat, így ez az út nem valószínű.