Megfigyelők szerint ez a legjelentősebb politikai fordulat Németországban a berlini fal leomlása óta. De Friedrich Merz leendő kancellárnak sietnie kell, ugyanis a jövő héten megváltozó összetételű Bundestagban jóformán lehetetlen lesz összerakni az alkotmánymódosítás elfogadásához szükséges kétharmadot.

Ritkán látni a német politikában olyan látványos hátraarcot, amilyet a jövendő kancellár produkált kevéssel a beiktatása előtt. A Kereszténydemokrata Uniót (CDU) elnöklő Friedrich Merz a február 23-i előrehozott választást megelőző kampányban még határozottan védte az alkotmányba beépített adósságféket, pénteken viszont megállapodott a szociáldemokratákkal (SPD) és a Zöldekkel a vonatkozó cikkelyek módosításáról – még az új parlament összeülése és a kormány beiktatása előtt.

A sietség oka az, hogy a jelenlegi Bundestag mandátuma március 25-én lejár, és a választási eredményeket tükröző új törvényhozásban jóformán lehetetlen lesz összerakni az alkotmánymódosítás elfogadásához szükséges kétharmados többséget.

A jövendő nagykoalíció – vagyis a CDU/CSU pártszövetség és az SPD – reformcsomagja nem törli el az adósságféket, csupán enyhíti. Eszerint a jövőben a bruttó hazai termék egy százalékát meghaladó védelmi kiadások mentesülnek az adósságfék alól. Emellett létrehoznak egy 500 milliárd eurós infrastrukturális alapot, valamint további támogatást nyújtanak Ukrajnának. Utóbbi a Zöldeknek tett engedmény, akárcsak az a kitétel, hogy az infrastrukturális beruházásoknak kiegészítőnek kell lenniük, azaz nem finanszírozhatnak már folyamatban lévő projekteket vagy úgynevezett fogyasztási kiadásokat. Szintén a Zöldek kérésére 100 milliárd eurót az Éghajlatváltozási Alapba irányítanak „a klímasemlegesség 2045-ig történő elérése érdekében”. Az infrastruktúrafejlesztési alapból másik 100 milliárd euró a tartományok rendelkezésére áll majd, viszont a pénzeszközök felhasználását a szövetségi kormány ellenőrzi.

Az eredeti tervezet csak szorosan a védelmi kiadásokat vonta volna ki az adósságfék hatálya alól, ezzel szemben a Bundestag elé kerülő változat szerint a figyelembe veendő kölcsönökből levonják a polgári védelemre és a hírszerző szolgálatokra, az információtechnológiai rendszerek védelmére és a nemzetközi jog megsértésével megtámadott államoknak nyújtott támogatásra fordított kiadásokat is. Emellett új hitelfelvételi lehetőség nyílik a tartományok számára. Az új szabályozás értelmében a landok együttesen a nominális GDP 0,35 százalékának megfelelő kölcsönt vehetnek fel, a Bundesrat által elfogadott leosztás szerint.

Az Angel Merkel kancellársága idején, 2009-ben bevezetett adósságszabály (Schuldenregel) bírálói – köztük a Nemzetközi Valutaalap – szerint a német gazdaság elhúzódó gyengélkedését éppen azoknak a szerkezeti reformoknak és infrastrukturális beruházásoknak az elmaradása okozza, amelyek az adósságfék miatt nem valósulhattak meg.

Az alkotmánymódosítás megfigyelők szerint a legjelentősebb politikai fordulat Németországban a berlini fal leomlása óta. A nagykoalíció és a Zöldek megállapodásának hírére javultak a német gazdaság és az eurózóna növekedésével kapcsolatos várakozások.

Jelenlegi formájában az adósságfék előírja, hogy a szövetségi szinten számolt költségvetési hiány nem haladhatja meg a bruttó nemzeti termék 0,35 százalékát, kivéve a vészhelyzeteket. A rendelkezést annyira szigorúan értelmezte a német alkotmánybíróság, hogy a Covid-világjárgány idején felvett kölcsönök utólagos elköltését sem engedélyezte a leköszönő Scholz-kormánynak. A tavaly novemberi döntés 60 milliárd eurós lyukat hagyott a költségvetésben, és lényegében előidézte a koalíció felbomlását, valamint a februári előrehozott választásokat.

Mindazonáltal az adósságfék enyhítése felé a döntő lökést Donald Trump adta meg. Az alkotmánymódosító tervezet indoklása tételesen meg is említi, hogy az új washingtoni adminisztráció felülvizsgálja az Egyesült Államok felelősségvállalását a jövőbeli európai biztonsági architektúrában, illetve irányváltást hajtott végre az Ukrajna-politikájában. A Bundeswehr képességeinek a „Zeitenwendével” (korszakváltás) megkezdett erősítését ezért elmélyíteni és folytatni kell – áll az indoklásban. Emlékezetes, hogy az ukrajnai orosz invázió után ezzel a felkiáltással hirdette meg a leköszönő Olaf Scholz az évtizedeken át alulfinanszírozott Bundeswehr korszerűsítését. Az erre a célra létrehozott 100 milliárd eurós különleges alap 82 százalékát lekötötték 2024 végéig, de az alkotmánymódosító tervezet indoklása szerint „a Bundeswehrben meglévő képességhiányok megszüntetése” további forrásokat igényel. Mi több, a dokumentum kimondja, hogy a „teljesen felszerelt és teljes mértékben működőképes fegyveres erők” finanszírozása „az Alaptörvény hatályos adósságszabálya keretében nem realizálható”.

Az adósságfék módosításával a CDU/CSU és az SPD érkező kormánya nem utolsó sorban jelzést kíván küldeni a június 24-26-i hágai NATO-csúcsot megelőzően, hogy „a német hadsereg közép- és hosszú távú megerősítése tartósan biztosított pénzügyi alapon, így nemzetközileg is látható és hiteles módon valósul meg”.

Friedrich Merz közvetlenül a februári választások megnyerése után világossá tette, hogy jövendő kancellárként legfontosabb feladatának tekinti Németország európai és nemzetközi tekintélyének a visszaszerzését. Kijelentette, hogy mindent meg akar tenni a jó transzatlanti kapcsolatok fenntartása érdekében, de úgy gondolja, hogy az új washingtoni adminisztráció „nagyrészt közömbös Európa sorsa iránt”. Az adott körülmények között „abszolút prioritásának” tartja a lehető leggyorsabban megerősíteni Európát, „hogy lépésről lépésre kivívja a függetlenségét az Egyesült Államoktól”.

Mindössze órákkal a kedd délelőttre kitűzött szavazás előtt az Alternatíva Németországnak (AfD) bejelentette, hogy az alkotmánybíróságon próbálja megállítani az adósságszabály reformját. A szélsőjobboldali párt azzal érvelt, hogy a Bundestag nem adott időt külső szakértőknek a tervezet megvizsgálására. A Reuters szerint Joana Cotar független törvényhozó is panaszt nyújtott be a keddi parlamenti szavazás meghiúsítása érdekében, illetve hasonló petíciót tervez az üzletbarát Szabaddemokraták (FDP) három törvényhozója is.