Joe Biden előtt amerikai elnök ilyet még nem tett
Első hivatalban lévő elnökként emlékezett meg Joe Biden a tulsai mészárlás századik évfordulójáról a helyszínen. A történteket az Egyesült Államok története egyik legsúlyosabb vérengzésének nevezte.
1921-ben az oklahomai város Greenwood kerületében, amely akkoriban - a jómódban élő afroamerikaiakra utalva - a Fekete Wall Street nevet viselte, rasszista zavargások törtek ki, miután egy afroamerikai férfit egy fehér nő bántalmazásával vádoltak. A fehérek szinte teljesen lerombolták a módos fekete negyedet, kifosztották az otthonokat és felgyújtották az épületeket.
Becslések szerint többszáz halálos áldozata volt az esetnek és ezrek váltak hajléktalanná. A tulsai mészárlást az egyik legvéresebb rasszista tömeggyilkosságának tartják az Egyesült Államok történetében. A támadásért soha senkit nem vontak felelősségre és az áldozatokat sem kárpótolták az elvesztett életekért és vagyonukért.
Az amerikai elnök találkozott a mészárlás három túlélőjével, aki gyermekként élte át a borzalmakat. Ma már értelemszerűen mindannyian száz évnél idősebbek. Az egyperces néma tiszteletadás után Biden arról beszélt, hogy a történteket túlontúl sokáig övezte néma csend.
"Amerikai honfitársaim, ez nem zavargás volt, hanem vérengzés, az egyik legsúlyosabb országunk történetében, és nem az egyetlen" – fogalmazott az amerikai elnök. "Vannak igazságtalanságok, amelyek annyira borzalmasak, rettenetesek és fájdalmasak, hogy nem maradhatnak eltemetve" – jelentette ki Joe Biden.
"Amiről beszélünk, az száz évvel ezelőtt történt, s mégis én vagyok 100 év alatt az első elnök, aki eljött Tulsába – mondta Biden, világossá téve, hogy hangosan ki kell mondani az igazságot. – Azért jöttem, hogy megtörjem a csendet. Mert a csend csak elmélyíti a sebeket."
CSAK SAJÁT
Joe Biden egyúttal bírálta azokat a konzervatív vezetésű államokat, ahol megítélése szerint a republikánus párti politikusok a választási törvények módosításával a feketék szavazati jogát, részvételi lehetőségét próbálnák korlátozni.
Az elnök a választójogot a legalapvetőbb jognak nevezte, amelyet szerinte "abszolúte példátlan" támadás ért. A változtatásokat javasló republikánus politikusok a választási rendszer biztonságosabbá tételével indokolják a módosításokat, amelyek a többi között több tagállamban személyazonosításhoz kötnék a voksolást.
Az elnök egyúttal bejelentett több intézkedést is, amelyekkel a hátrányos helyzetű közösségek helyzetén szeretne javítani. A Biden-kormány nagyobb összegben tervez szerződéseket kötni kis, hátrányos helyzetű vállalkozásokkal, ami a Fehér Ház szerint öt év alatt százmilliárd dolláros ráfordítást jelent. Több tízmilliárd dollárral tervezik megsegíteni a tartós szegénységgel küzdő városrészeket is.
A három túlélő, akikkel Biden találkozott, Viola Fletcher, Hughes Van Ellis és Lessie Benningfield Randle arra kérte a szövetségi törvényhozást, hogy még az idén "tegyen igazságot".