Joe Biden amerikai elnök csütörtökön "elérte" elnöksége 100. napját, amely az Egyesült Államokban  politikai mérföldkőnek számít. Franklin Delano Roosevelt elnöksége óta ugyanis ilyenkor számvetést készítenek az elnök hivatalban töltött hónapjairól.

Biden az elnöksége első 100 napja alatt 11 törvényt írt alá. Ez összehasonlítva más korábbi elnökökkel nem kiemelkedő, ugyanis Donald Trump az első 100 napjában 28-at, Barack Obama 14-et, George W. Bush pedig hét törvényt szignózott. Az abszolút rekordot egyébként Roosevelt tartja, aki 1933-ban - elnöksége első száz napja alatt - 76 törvényt írt alá, így próbálva meg minél gyorsabban csökkenteni a nagy gazdasági világválság okozta károkat.

Rendeletekkel vonta vissza Trump intézkedéseit

A jelenlegi amerikai elnök - a szenátus kiegyenlített politikai erőviszonyai következtében - nem minden javaslatát tudta keresztülvinni az amerikai törvényhozásban. Elemzők szerint részben ennek is köszönhető, hogy Biden többször - ezidáig 42-szer - támaszkodott az elnöki rendeletekre, mint elődei. Összehasonlításként: Donald Trump 33, Barack Obama 19, George W. Bush pedig csak 11 elnöki rendeletet adott ki első 100 napja alatt. Harry Truman elnök óta Biden adta ki a legtöbb elnöki rendeletet hivatalba lépése első száz napja alatt.

E rendeleteket a demokrata párti Biden legfőképpen arra "használta", hogy visszavonja elődje, a republikánus Donald Trump néhány intézkedését. Feloldotta például az egyes országokkal szemben korábban - a terrorveszélyre hivatkozva -  elrendelt beutazási tilalmat, az Egyesült Államok újra csatlakozott az ENSZ Egészségügyi Világszervezetéhez és a párizsi klímamegállapodáshoz, valamint leállította az ország déli határaira tervezett kerítés már folyamatban lévő építését.

Sikeres járványkezelési intézkedések

A legtöbb elemző szerint Biden első 100 napját egyértelműen a koronavírus-járvány elleni küzdelem határozta meg. Mind a választópolgárok, mind pedig a politikai elemzők többsége sikeresnek ítéli a Biden-adminisztráció járványellenes lépéseit, kivált, hogy mostanra több mint 220 millió amerikai állampolgárt oltottak be, miközben az elnök azt ígérte, hogy első 100 napja alatt 100 millióan kapják meg majd a vakcinát. Ezzel együtt is: szakemberek szerint a járványkezelési programnak megvannak a vitatott elemei is. Ilyen például az iskolák újranyitása, vagy a maszkviselés szigorítása.

1900 milliárdos mentőcsomag

Szintén részben a koronavírus okozta válság kezelését szolgálta az az 1900 milliárd dolláros mentőcsomag, amelyet egyszerű többséggel, a republikánusok szavazatai nélkül, március közepén fogadott el a törvényhozás. A törvény értelmében jövedelmüktől függően  jogosultak egyszeri közvetlen juttatásként 1400 dollárt kaptak. Ezen kívül heti 300 dollár munkanélküli segélyt folyósítanak mindazoknak, akik a járvány miatt veszítették el a munkájukat.

Az intézkedés-csomaggal kapcsolatban baloldali és jobboldali kritikákat egyaránt kapott az elnök. A demokraták közül sokan kevésnek tartották az 1400 dolláros juttatást, a republikánusok viszont azt vetették az adminisztráció szemére, hogy olyan tételekre költ dollár százmilliókat, amelyeknek nincs közük a járványhoz.

Az elnök első száz napjában nyilvánosságra hozta további két, a gazdaság élénkítését célzó csomagtervét is. Az infrastruktúra fejlesztését, a klímaváltozás okozta problémák kezelését és a munkahelyteremtést szolgáló terv megközelítőleg 2300 milliárd dollárba kerülne. Szakértők szerint a tervezetek elfogadása sokkal nagyobb akadályokba ütközhet, mint ahogyan az a korábbi mentőcsomag esetében történt, hiszen a demokrata párti politikusok sem támogatják egyhangúlag.

Romlott az amerikai-orosz viszony

Az elemzők kiemelték, hogy a külpolitikában az elnök első száz napja alatt egyértelműen romlott az Egyesült Államok viszonya Oroszországgal. Különösen azt követően, hogy az amerikai államfő egy televíziós interjúban igennel felelt arra a kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Vlagyimir Putyint. Ezen kívül Kínával is feszültebb lett a viszony, és Amerika továbbra sem tért vissza az Iránnal kötött nukleáris egyezményhez, bár folynak erről egyeztetések Bécsben.

Az elnök ígéretet tett, hogy visszahívja az Afganisztánban állomásozó amerikai katonákat. De kritikusai a szemére vetették, hogy nem tartja be az elődje, Donald Trump által kötött megállapodásban szereplő május 1-jei határidőt. Biden ugyanis április közepén azt mondta: szeptember 11-ig vonják ki katonáikat az ázsiai országból.

Bevándorlásösztönző intézkedések?

Mind az amerikai elemzésekben, mind pedig a közvéleménykutatások szerint a bevándorlás ügyében bírálják a legtöbbet és a legélesebben a demokrata párti elnököt és kormányzatát.

Az elnök hivatalba lépése után ugyanis számos olyan kormányzati intézkedés született, amely arra ösztönözte a migránsokat, hogy elinduljanak az Egyesült Államok felé. Biden hatályon kívül helyezte Trump "Maradj Mexikóban" nevű intézkedését (amelynek értelmében a migránsoknak Mexikóban kellett volna kivárniuk kérelmük elbírálását), leállította a határfal építését és úgy döntött, hogy a kísérő nélküli kiskorú migránsokat nem küldik vissza a határról. Mindennek következtében évtizedek óta nem látott káosz és válsághelyzet alakult ki az Egyesült Államok déli határain.

Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) szerint az elnök  politikájának "legsérülékenyebb" eleme éppen a migránsválság. Biden Kamala Harris alelnököt bízta meg a határon kialakult helyzet orvoslásával, Harris azonban eddig elhárította, hogy a helyszínre látogasson. E helyett telefonon egyeztetett a guatemalai elnökkel.  

A legfrissebb közvéleménykutatások szerint az amerikaiak alig fele elégedett Joe Biden első száz napjának teljesítményével. Elemzők kimutatták, hogy ez jobb eredmény, mint elődje, Donald Trump 41 százalékos népszerűsége, de jóval kevesebb, mint Barack Obama, vagy George Bush korábbi elnökök 65, illetve 62 százalékos támogatottsága.